Hírdetés

Hátul kullogunk vagy az elsők között vagyunk a nemzetközi versenyben?

szerző: |
Frissítve:
 

Egy ország versenyképességét nagyon sok tényező mentén lehet mérni, habár a legtöbb módszertan ellen lehet kritikát megfogalmazni. Így bizonyára a legelterjedtebb mércét, a World Economic Forum által készített rangsort is lehet vitatni, főleg, ha egy másik mutatóval is összevetjük azt. Az egész dolog akkor okoz nagy fejtörést, ha mint hazánk esetében is nagy ellentmondást találunk a versenyképességet mérő mutatókban. Az Alapblog egyik írásában pont ezt a témakört vesézgeti, és próbálja összeegyeztetni, hogy miként lehet összeegyeztetni az eredményeket.

Hazánk az egyik legismertebb versenyképességi mutató, a Word Economic Forum (WEF) által készített mérce szerint 2017-ben 137 országból mindössze a 60. volt. Ez a mutató 7 alapvető szempont (például infrastruktúra, oktatás, egészségügy) szerint méri egy ország versenyképességét, habár a szubjektív elemek miatt bőven lehetnek gyengeségei a nemzetközi összehasonlításnak. Érdekes, hogy a gazdasági komplexitást mérő ECI mutató szerint hazánk a nemzetközi élvonalban, a 8. helyen végez.

Az eltérő eredmény, természetesen a különböző megközelítésből fakad. A WEF mégha szubjektív is, de jó képet adhat arról, hogy az aktuális helyzetben hol tart egy gazdaság, míg az ECI inkább azt méri mire lehetne képes az adott gazdaság (például ha egy gazdaság képes egy hibrid gépjármű vezérlőegység-diagnosztizálóját legyártani, akkor az sok egyéb, szintén komplex terméket is elő tud állítani). Összességében azt lehet mondani, hogy az ECI nyolcadik hely inkább az adottságokat, a lehetőségeinket jelzi. Ugyanakkor a WEF-rangsor hatvanadik helye jelzi inkább azt, hogy milyen gyengeségeink, illetve milyen kockázatok vannak a lehetséges pálya beváltása terén. Az Alapblog „Maratonfutó Magyarország – Ki méri jobban a versenyképességünket” című írásából sok egyéb érdekes részlet kiderül.

 
Hírdetés