Kockázatmegosztás egy lépésben: alapok alapja

Kockázatmegosztás egy lépésben: alapok alapja
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2014-03-05
 

Befektetnél és már azzal is tisztában vagy, hogy milyen kockázatot vállalnál? Viszont bajban vagy, mert nem találod a legmegfelelőbb befektetési alapot? Esetleg már kiválasztottál néhányat, de nem tudod eldönteni melyiket válaszd? Vásárold meg mindegyiket egyben! Mindezt egyszerűen megteheted az ún. alapok alapja segítségével: kockázatmegosztás egy lépésben.

Alapok alapja

Ezek olyan alapok, amelyek befektetéseinek jelentős részét más befektetési alapok teszik ki, azaz befektetési alapokat kapunk összecsomagolva. Leegyszerűsítve nincs egyébről szó, minthogy helyettünk több alap befektetési jegyeit összevásárolják az alapkezelők. Az így létrejött alapok kockázata mérsékeltebb lehet, mintha egyetlen alapba fektetnénk pénzünket. Ugyanakkor árnyoldala is megjelenhet az ilyen alapnak: költségei is magasabbak lehetnek. Az alapok alapjainak a kockázata és árfolyama a benne lévő alapoktól függ. Minél több féle alapot vásároltak az alapok alapjai portfólió-kezelői, annál inkább leszoríthatják a kockázatot. Ráadásul az alapkezelők olyan alapba is be tudnak fektetni, amit mi magunk nem érnénk el (mert külföldön kapható csak, vagy nagyon magas összegtől állnak csak szóba a befektetőkkel). 

Díjak

Mivel az alapok alapjában lévő alapok is számítanak fel folyó költséget, és maga az alapok alapja is alkalmaz ilyen díjtételt, így érthető, hogy magasabb költséggel kell számolnunk ilyen alapok esetében.  Például alapkezelési díjat is mind az alapok alapja, mind a benne lévő alapok felszámítanak. Viszont cserébe nem kell vételi (és/vagy eladási) jutalékot fizetnünk minden egyes alapért, amit elérünk az alapok alapján keresztül. Sőt, elegendő egy értékpapír számlát fenntartani. 

Hozamok

A már említett díjak miatt az alapok alapjai típusú befektetések hozamai alacsonyabbak, mint a bennük lévő alapok hozamainak összessége. Ám cserébe a veszteségek mértéke (ahogy a nyereségeké is) korlátozott a „normál” befektetési alapokhoz képest. A következő ábra jól szemlélteti a befektetési alapok szélső értékeit „normál” befektetési alapok és az alapok alapjai között:

alapokszelsoertekei20140305.jpg

Jól látható, hogy mind a maximum, mind a minimum értékek kevésbé lengenek ki az alapok alapjai esetében. Megvizsgáltuk az átlagot is:

alapokatlagai20140305.jpg

Látható, hogy szinte az összes befektetési kategóriára érvényes, hogy az alapok alapjainak az átlagos hozama alacsonyabb, mint a „normál” befektetési alapok hozamai. Ez a magasabb költségek miatt nem meglepő. Ám a részvényalapok esetében mégis magasabb átlagos hozamot látunk! Erre magyarázat lehet, hogy ennél a kategóriánál nagyok a kilengések. Minél inkább megosztja az alap a kockázatait, annál valószínűbb, hogy a részvénypiacon elérhető átlaghozamhoz fog közelíteni az alap teljesítménye. 

Kiknek ajánlható?

Az alapok alapja azoknak ajánlható, akiknek nincs túl nagy tőkéjük, mégis szeretnék megosztani a pénzüket. Esetleg olyan piacokra is befektetnének, amelyeket önmagukban nem érhetnének el. Ezért hajlandóak elfogadni egy némileg magasabb költséget. Persze ne essünk abba a hibába, hogy pénzpiaci alapok között keressük az alapok alapja kategóriát, hiszen ezen a piacon nincsenek csodák: a minimális kockázatú kategóriában a többlet költség jelentősen csökkenti a hozamunkat.

1

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés