A lakást keresők mind többször találkoznak azzal a helyzettel, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan hitellel terhelt. De el lehet adni egyáltalán egy banki hitellel terhelt ingatlant? Ha igen, akkor mire figyeljen mindenképpen az eladó és a vevő ilyenkor? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az első és legfontosabb szabály az, hogy legyen az eladó bármennyire is szimpatikus – sőt, esetleg ismerős -, kizárólag a hivatalos iratoknak higgyünk, ez alapján hozzunk döntéseket. Nem feltétlenül arról van szó, hogy szándékosan be akarnak csapni bennünket, előfordulhat az is, hogy az eladó nem jól emlékszik valamire, esetleg félreértett egy banki tájékoztatót.
Ahhoz, hogy képbe kerüljünk, az eladótól kérjünk igazolást az aktuálisan fennálló tartozás összegéről. Ezt a bankjától fogja tudni beszerezni, a procedúra pedig nem tart tovább néhány percnél, legfeljebb az esetleges sorban állással kell számolnia.
Erre egyébként akkor is szükségünk lesz, ha teljes mértékben saját megtakarításból rendezzük a vételárat, vagyis nem veszünk fel banki hitelt. Ilyenkor az adásvételi szerződésben szerepelni fog a fennálló tartozás összege, a hitelrendezés módja, a fizetésre vonatkozó határidők, valamint az ingatlan tehermentesítésére vonatkozó minden információ. A hitel végtörlesztését követően az eladó fél bankja köteles kiadni az úgynevezett törlési engedélyt, amit a Földhivatalhoz kell eljuttatni, így hamarosan lekerülhet a jelzálogjog és minden tilalom a tulajdoni lapról.
Hirdetés
Hirdetés
Így kaphatunk hitelt egy terhelt ingatlanra
Amennyiben lakáshitellel vásárolnánk meg az adott ingatlant, akkor fontos, hogy az adásvételi szerződés aláírását és a foglaló kifizetését megelőzően már keressük meg a finanszírozó bankot és tájékozódjunk a lehetőségeinkről. Így nem utólag derül ki, hogy esetleg mégsem kapunk hitelt, vagy ha kapunk is, nem a szükséges összeget. (Ebben segíthet az előzetes hitelbírálat, amiről itt írunk bővebben.) Legalább ilyen fontos az is, hogy semmiképpen ne fizessük ki mi magunk a hiteltartozást előre, hiszen, ha mi magunk nem kapunk végül hitelt, akkor nagyon nehezen juthatunk hozzá a már kifizetett pénzünkhöz!
Ebben az esetben is szükség lesz az eladó fél bankjától egy igazolásra fennálló tartozás aktuális összegéről, mégpedig a végtörlesztéssel kapcsolatos költségekkel együtt, hiszen ezeket is rendezni kell a hitel lezárásához. Ezen felül az eladó bankjának nyilatkoznia kell arról is, hogy a hitel végtörlesztését követően ki fogja adni az úgynevezett törlési engedélyt, hiszen ennek hiányában a Földhivatal nem fogja tudni törölni a jelzálogjogot és a tilalmakat, így vevőként nem kerülhetünk tulajdonon belülre.
A bankunk által adott hitelösszeg tehát két részből áll majd: az ingatlanon lévő teher összegéből, valamint a vételár fennmaradó részéből. Ahhoz, hogy a bankunk folyósítsa a megítélt összeget, először az önerő kifizetését kell igazolnunk, ezt követően rendezi a tartozást, a fennmaradó összeget pedig megkapja az eladó.
Elsőre ez talán komplikáltnak tűnhet, de valójában ez egy jól bejáratott procedúra, ami a vevő számára garanciát jelent arra nézve, hogy nem bukja el a foglaló összegét abban az esetben sem, ha a bankja valamilyen oknál fogva mégsem hitelezné meg az adásvételt.
Mi a helyzet a nem banki hitelekkel?
Előfordulhat, hogy a kiszemelt ingatlanon nem banki kölcsön van, hanem például munkáltatói jelzáloghitel, amit azonban ugyancsak rendezni szükséges. Ilyenkor a bankunk be fogja kérni a hitelszerződést, és ez alapján dönti majd el, hogy meghitelezi-e az adásvételt. Mivel ilyenkor mindenképpen számolni kell az elutasítás lehetőségével, semmiképpen ne fizessünk foglalót addig, amíg a bankunktól nem érkezik meg a válasz.
Amennyiben rábólintanak a dologra, akkor pedig hasonlóan kell eljárni, mint egy banki hitel esetében, azzal a különbséggel, hogy a cég által megadott bankszámlára megy majd a hiteltartozás összege, míg a fennmaradó részt kapja az eladó.
Ha az eladó maga rendezi a tartozást
Gyakori, hogy az eladó értékesítés előtt maga rendezi az adósságát: a tartozást kifizeti saját erőből, vagy a hitelt átviszi egy másik ingatlanra, azaz fedezetcserét hajt végre. Bármelyik megoldást is válassza, a mi szemszögünkből ugyanaz a végeredmény: a megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes lesz. Annak ellenére, hogy a fedezetcsere működő megoldás, ez meglehetősen költséges, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a konkrét esetben kivitelezhető (például azért, mert az eladó az adott pillanatban nem hitelképes, esetleg nincs bevonható ingatlanfedezet), így vevőként nem célszerű ehhez ragaszkodnunk.