loading

Miért választunk tudatosabban lakáshitelt, mint személyi kölcsönt?

A Bankmonitor szakértőinek tapasztalata alapján az érdeklődők egy lakáshitel kiválasztása során sokkal fontosabbnak tartják a kamat, vagy épp a teljes hiteldíj-mutató nagyságát, mint egy személyi kölcsön esetében. Utóbbinál gyakran a jelenlegi számlavezetőnél igénylik meg a hitelt, függetlenül a konstrukció költségétől. Utánajártunk, miért is dönthetnek eltérően a magyarok a két hiteltípus esetében.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a személyi kölcsön kalkulátorunk.
 

Bárkinek hitelre van szüksége, akkor megpróbálja a legolcsóbb, legkedvezőbb kölcsönt felvenni. Vagy mégsem? A Bankmonitor szakértőinek tapasztalata alapján egyes érdeklődők bizonyos hitelkonstrukcióknál – ez különösen a személyi kölcsönt igénylőknél fordul elő gyakran – nem a legolcsóbb ajánlatot választják.

Milyen hatása lehet egy drágább konstrukció választásának?

Példaként vegyünk egy 1,5 millió forint összegű, 6 éves futamidejű személyi kölcsönt – a Bankmonitor Személyi Kölcsön Kalkulátora alapján a három legolcsóbb konstrukció átlagos THM értéke 11,02% lenne 200 ezer forintos jövedelem mellett – és egy 15 millió forint összegű, 10 éves kamatperiódusú és 20 éves futamidejű lakáshitelt. A Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátora szerint a 3 legolcsóbb lakáshitel átlagos THM értéke 3,54% lenne 400 ezer forint havi jövedelem mellett. (Az egyszerűség kedvéért abból indultunk ki, hogy a teljes költség kamatként jelentkezik mindkét konstrukció esetében.)

Milyen hatása lenne a kamat 1 százalékpontos emelkedésének egy lakáshitelre és egy személyi kölcsönre?

Megnéztük mindkét konstrukció esetében, hogy milyen hatása lenne annak, ha 1 százalékponttal magasabb kamaton tudná felvenni ezeket a hiteleket az adós. A lakáshitel esetében ez közel 8 ezer forintos törlesztőrészlet emelkedést eredményezne, ami 9,07 százalékos drágulás.

Személyi kölcsön esetében ezzel szemben csupán 775 forinttal kellene többet fizetni – ez nem is csoda, hiszen jóval kisebb a hitelösszeg -, ami a törlesztőrészletnek csupán 2,71 százalékos emelkedését eredményezné.

Ha a jövedelem nagyságával vetjük össze a törlesztés növekedését, akkor is a lakáshitel változásának hatása lenne jóval jelentősebb: a 400 ezer forintos fizetésnek 1,98 százalékát kellene pluszban a lakáscélú kölcsön törlesztésére fordítani. Ez a hatás jóval kisebb – még a fele akkora, 200 ezer forintos jövedelemre vetítve is – a személyi kölcsönnél, ott ugyanis a törlesztőrészlet emelkedése csupán a bevételek 0,39 százalékát vinné el.

De minek köszönhető, hogy eltérően hat a magasabb kamat a két konstrukcióra?

Ennek megismeréséhez megnéztük, miként hatna az előző vizsgálat eredményére – 1 százalékpontos kamatemelkedés – az, ha külön-külön változtatnánk meg a hitelösszeget, futamidőt és a kamat induló mértékét.

A hitelösszeg

A hitelösszeg nem befolyásolja a törlesztőrészlet emelkedésének százalékos mértékét. Az azonban kétségtelen, hogy a törlesztőrészlet számszerűen jobban növekszik magasabb hitelösszegnél – ebben nincs is semmi meglepetés -, ez azonban azt is jelenti, hogy a jövedelmünket is jobban terheli az, ha nagyobb összegű hitel esetében egy drágább konstrukciót választunk.

A futamidő

A hosszabb futamidő egyértelműen növeli a kamatváltozások hatását. Vegyük példaként a fenti személyi kölcsönt és nézzük meg, hogyan alakulna a törlesztőrészlet, ha módosítjuk a futamidőt.

Egy százalékpontos kamatemelkedés hatása egy 1,5 millió forint összegű személyi kölcsönre Minél hosszabb a futamidő annál nagyobb hatása van a konstrukció kamatának. Egy százalékpontos kamatemelkedés 5 éves futamidő esetén csupán 753 forinttal, míg 20 éves futamidő esetében 1034 forinttal növeli meg a törlesztőrészletet. Ez 2,3-6,7 százalékos növekedést jelent.

Természetesen a havi fizetni való nagyobb rövid futamidő esetén, vagyis hosszú lejáratú kölcsön igénylésével csökkenne a havi törlesztő. Ugyanakkor a hosszabb futamidőnél még jobban felértékelődik az, hogy a lehető legolcsóbb konstrukciót válassza az adós.

Az induló kamatszint

Az induló kamat nagyságának hatását jóval nehezebb felmérni. Ennek megvizsgálásához is a korábbi példában szereplő személyi kölcsönt vettük alapul.

1,5 millió forint összegű kölcsönnél milyen hatása lenne a törlesztőrészletre 1 százalékpontos kamatemelésnek

Vegyes képet láthatunk, összegszerűen ugyanis magasabb induló kamat esetében a törlesztőrészlet nagyobb mértékben emelkedik meg. (3,54%-os induló kamatnál 684 forinttal, míg 15%-os induló kamatszint mellett 820 forinttal nőne a törlesztő.)

Ha az emelkedést százalékos formában szeretnénk kifejezni, akkor viszont a hatás már jelentősebb az alacsonyabb induló kamat mellett. Azonban mind az összegszerű, mind a százalékos értékek között relatív kicsi a különbség.

Összességében elmondható, hogy a legolcsóbb ajánlat kiválasztása hosszabb futamidejű kölcsönök esetében még fontosabb, mert ezeknél egy kicsivel magasabb kamatnak is jelentős hatása lehet a törlesztőre. Ránézésre a hitelösszeg nem befolyásoló tényező – százalékos formában kifejezve a törlesztőrészletre ugyanolyan hatása van egy kamatemelésnek hitelösszegtől függetlenül -, ugyanakkor magasabb hitelösszegnél a havi fizetni való emelkedése összegszerűen nagyobb. Ez pedig azt is jelenti, hogy jövedelmünket jobban terheli a megemelkedett részlet. Mindezek miatt bizony valóban fontosabb lehet körültekintően eljárni egy lakáshitel kiválasztásánál, mint egy személyi kölcsön igénylésénél.

Attól függetlenül, hogy személyi kölcsönnél kisebb lehet a hatása egy drágább ajánlat kiválasztásának érdemes itt is körültekintően dönteni. Ha kisebb mértékben is, de van hatása a törlesztőrészletre egy kis összegű kölcsönnél is legolcsóbb ajánlat megkeresésének, ami bizony egy újabb hitel igénylésekor már komoly szereppel bírhat.

Egy másik megközelítés: a hitelhez kapcsolódó költségek

A fenti eredeti példában a személyi kölcsön havi részlete 775 forint, a lakáshitelnek viszont már közel 8 ezer forint. A hiteligényléshez pedig a legtöbb esetben – vagy legalább a kedvezmények eléréséhez – bankszámlát is szükséges nyitni. Ennek pedig havi díja van – pláne, hogy a legtöbb esetben a kedvezmények eléréséhez a számlát aktívan használni is szükséges -, ha van már számlája az igénylőnek más pénzintézetnél, akkor két számlát kellene fenntartania.

Ahol kisebb a különbség a havi törlesztők között – személyi kölcsön -, ott sokan elgondolkodnak, hogy inkább a saját számlavezetőjüktől igénylik meg a kölcsönt, ezzel elkerülik az újabb számlanyitást és megússzák annak költségét is. 

A helyes megközelítés azonban nem ez. Érdemes ebben a helyzetben megnézni a bankszámlák díjait. Az egyes bankok ajánlatait pedig csomagban kezelve – bankszámla és személyi kölcsön együttesen – megnézni melyik a legjobb ajánlat. Ha ez nem a jelenlegi számlavezetőnkké, akkor érdemes a bankszámlát is átvinni az új pénzintézethez.

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak
6 dolog, amit tudnod kell, ha lakást- vagy házat vásárolnál!

Egy új lakás, családi ház vagy nyaraló megvásárlása sokszor életünk legjelentősebb pénzügyi projektje, ami számos buktatóval járhat. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat a teljesség igénye nélkül.  1. Nagyon figyelj, hogy...