Hírdetés

Minket is meglepett a válasz. Ennyiért már megéri külföldre menni!

szerző: |
Frissítve:
 

Kevesen számolják ki, hogy itthon mennyit is kell pontosan fizetni a felsőoktatásért. Ha mindent összeadunk, akkor a tandíjjal és a megélhetési költségekkel együtt akár havi 150-200 ezer forint is kijöhet. Márpedig ennyiért már külföldön is találhatunk magunknak helyet, mert Európa több országában sem kell fizetni tandíjat. Kíváncsi vagy arra, hogy hol mennyiből lehet kijönni, akkor olvasd el cikkünket.

Lassan egy hónapja elkezdődött az új szemeszter a felsőoktatási intézményekben, nálunk is több tízezer külföldi diák kezdte meg a tanulmányait, miközben csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hányan lehetnek a külföldi kampuszokon magyar diákként. Vélhetően szülőként vagy akár diákként is már viszonylag sokan eljátszottak a gondolattal, hogy mi lenne, ha külföldön folytatnák tanulmányaikat. Mostani gyűjtésükben nekik próbálunk segítséget adni, és mint sokszor, most is azt vesszük sorra, hogy mennyire pénztárcabarát az egyik vagy másik megoldás.

Az biztos, hogy egyértelmű nyertest nem lehet hirdetni, hiszen mindenkinek másak az igényei és a lehetőségei, viszont nem árt azzal tisztában lenni, hogy a továbbtanulással járó minden költség eltérése korántsem olyan nagy itthon és az Európai Unióban. Sőt, a következőkben bemutatott számítások alapján bizonyított, hogy nagyon is valós elképzelés egy ilyen forgatókönyv felállítása. Márpedig a főbb idegen nyelvek (mint az angol és a német) elsajátításán kívül ezernyi előnyt szerezhetnek a világlátott diákok, ami később a keresetekben is érezteti majd jótékony hatását.

Hírdetés

Hírdetés

Nagy szerencsénk van az Unióval

Lényegesen könnyebb a kérdés eldöntése, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, hiszen ezáltal mi is élvezhetjük annak a szabálynak a jótékony hatását, hogy egy adott ország nem adhat rosszabb feltételeket az oktatásban egy EU-s állampolgárnak, mint a sajátjának. Lefordítva magyarra, hogy egy országban ingyenes az állami oktatás, akkor az nemcsak a helyiekre terjed ki, hanem a magyarokra is.

Persze, nem sokat jelentene mindez, ha a vonzó országokban mind méreg drága lenne tanulni, viszont a gyűjtésünkből épp az derült ki, hogy nagyon sok helyen a diplomát ingyen megszerezhetjük. Azzal azért érdemes tisztában lenni, hogy:

  • csak az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országok állampolgárai kapnak engedményt
  • az első diploma megszerzése lehet ingyenes (tandíjmentes)
  • előfordul, hogy az angol nyelvű oktatásért tandíjat kérnek (ha az anyanyelvtől eltérő), míg az anyanyelvű képzés ingyenes
  • egyéb jogcímen (például adminisztrációs díj, szemeszter díj, stb…) azért kisebb összeget elkérhetnek tőlünk
  • ha nem sikerül időben végezni, akkor a pótfélévekért mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni

Márpedig, ha az oktatás ingyenes, akkor a képlet leegyszerűsödik a megélhetési költségekre. Világos, hogy itt a hazai színvonalhoz képest jellemzően többet költhetünk, viszont mindent beleértve már havi 200 ezer forint körüli összegből is fedezhetjük a kiadásainkat. Minden kifizetett 10 forintunkból 4 a lakhatásra és a rezsire fog elmenni, míg további két forintot kell leperkálnunk az ételre és italra, a maradék összeget olyan tételek viszik majd el, mint: ruházkodás, tanszerek, tömegközlekedési bérlet, egészségügyi kiadások, … stb.

Való igaz, hogy itt is a határ a csillagos ég, attól függően, hogy milyen városban lakunk, akár jelentősebben is megemelkedhetnek a havi költségeink. A gyors kutatásunk alapján, ha a pénztárcánk engedi, akkor havi félmillió forintot is elkölthetünk, vagy akár annál többet is. De ésszerűen gondolkozva és ügyelve a spórolásra, nem lehetetlen a havi 200 ezer forintos szint alá szorítani a kiadásokat. Arról már nem is beszélve, hogy a szomszédos országokban (Ausztria, Szlovénia) az ingázással súlyos tízezreket spórolhatunk meg.

tanulas160926Itthon is gyorsan összejön ekkora összeg

Első blikkre soknak tűnhet a havi 200 ezer forintos kiadás, de ha sorra vesszük, hogy Magyarországon mennyi is lesz a végösszege a taníttatási költségeknek, akkor teljesen más lesz az állás. Rögtön azzal kezdjük, hogy ha tandíjas képzésen vagyunk, akkor félévente minden további nélkül kifizethetünk 300 ezer forintot (havonta 60 ezret).

Emellé további havi legalább 50 ezer forint elmegy lakhatásra és rezsire, és ez még óvatos becslés, hiszen az utóbbi időben itthon is alaposan megindultak az albérleti díjak felfelé. További tétel az étkezés, ami ugye nem hagyható ki, és havi alapon 30-40 ezer forintot azért ez is el tud vinni. Összességében már 150 ezernél tart a számláló, és még nem esett szó a tankönyvekről, az utazási költségekről, a ruházkodásról, vagy éppen a szabadidős tevékenységekről.

Mindent egybevéve egy vidéki, a fővárosban albérletben lakó, fizetős szakra járó diák esetében a havi kiadások nagyon közel kerülhetnek a havi 150-200 ezer forinthoz. Vagyis nincs arról szó, hogy óriási űr tátongana a hazai és külföldi oktatás költségei között. Csak mellékesen említenénk meg, hogy azzal nem is számoltunk, hogy milyen nagy hatása van az életünk későbbi szakaszára, ha egy külföldi diploma van a kezünkben és egy jó nyelvtudás. Márpedig ezt valószínűleg nem havi néhány tízezer forintban mérik.

Hírdetés