Havonta legfeljebb 83 ezer forinttal segítheti munkaadód lakáshiteled visszafizetését. De vajon kik és mire vehetik igénybe ezt a segítséget? Milyen módon juthat hozzá a dolgozó a támogatáshoz? A legfontosabb kérdéseknek jártunk utána.
Kik kaphatnak adómentes lakáshitel támogatást?
Azok a dolgozók jogosultak az adómentes lakáshitel támogatásra, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt.
Milyen hitel törlesztése támogatható?
Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon öt éves periódust figyelembe véve havi 83 ezer forint, új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. A szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett hitelkörbe! A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.
Hogyan kerülhet sor a támogatás kifizetésére?
Ma még az nem látható világosan, hogy a hitelintézet hogyan fogadja be a munkáltatói befizetéseket. Szükség van-e egy technikai számlára, vagy az összeg közvetlenül a magánszemély számlájára is utalható? Utóbbi esetben külön kell-e utalnia a cégnek, vagy címkéznie a támogatási összeget, hogy az azonosítható és elválasztható legyen a fizetéstől?
Nem vitatható, hogy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára előnyös megoldás a lakáshitel törlesztés adómentes támogatása, hiszen nettó 100 egység kifizetése a munkáltató számára bármilyen másik formában ennél jóval nagyobb közterhek megfizetésével jár. Éppen ezért a szabályozás erőteljesen korlátozni kívánja, hogy a kifizetés valóban a lakáshitel törlesztését szolgálja, segítsen a munkavállalón, de ne nyisson kiskapukat semmilyen egyéb cél számára. Fontos látni, hogy a munkavállalók felől az érdeklődés óriási. A munkáltatók számára akkor éri meg a cégnek ezt a formát választani, ha tiszta helyzetben, adókockázat nélkül járhat el.
Mi az a méltányolható lakásigény, amelynek törlesztését a cég támogathatja?
Egy korábbi kormányrendelet határozza meg pontosan a méltányolható lakásigényt, amely néhány alapparaméter – a lakás értéke, szobaszáma, együtt költöző családtagok száma – alapján egyértelműen azonosítja, mely lakások tartoznak ebbe a körbe. A mellékelt táblázatban pedig az is jól látható, hogy a tavaly elfogadott új béren kívüli juttatás keretében milyen maximális támogatást adhat a cég dolgozójának lakáshitele törlesztéséhez, az ingatlanérték függvényében.
A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlanérték esetében az ingatlan telekárat nem tartalmazó vételára, építési költsége lehet a kiindulópont. A családtagok számánál ugyanakkor az adómentes támogatás igénylésekor is együtt lakók létszáma az irányadó. Ez azonban felvet néhány nem könnyen megválaszolható kérdést.
„Felmerül, hogy jó-e ha két paramétert eltérő időpontra vizsgálunk. Ha a juttatás időpontjában határoznánk meg az ingatlan értékét és az együtt lakó családtagok számát, akkor az ingatlanárak elmúlt évekbeli jelentősen változása miatt elképzelhető, hogy egy adott lakás 2008-at megelőzően nem fért bele a fenti paraméterekbe, most viszont már igen. Emiatt a támogatás is szélesebb körben igényelhetővé válna. Ugyanakkor egy újabb gyermek születésével egy család akár ki is kerülhetett a méltányolható lakásigény köréből, amennyiben a lakás már nem éri el az együtt lakók számára előírt minimális szobaszámot.” – veti fel Hegedüs Sándor RSM DTM adóüzletág-vezető partnere.
Hogyan lehet szétosztani a támogatást?
A támogatás nem adható a bér egy része helyett. Szintén nem szerencsés, ha a munkavállalók egy részének a jutalmát ily módon fizetik ki. Ilyenkor ugyanis felrémlik a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé történő átminősítés lehetősége, mely adó és járulékterheket von maga után a szankciókon túl. A munkáltató a munkavállalók számára a többi juttatáson túl pótlólagosan azonban biztosítja ezt a lehetőséget. Az egyösszegű kifizetés ugyanakkor banki oldalról felveti az előtörlesztés kérdését, amelyhez speciális banki díjak kapcsolódhatnak, így hatékonyságuk e szempontból is átgondolandó. Hegedüs Sándor szerint az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként. (A cafeteria rendszer nem feltétele a támogatásnak, azt e nélkül is megkaphatja a munkavállaló!) Ha még nincs cafeteria keretrendszer egy vállalatnál, akkor ajánlott egy belső szabályzatban lefektetni, hogy kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra.
Az adómentesen adható támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára! Célszerű azonban átláthatóan szabályozni, milyen feltételekkel biztosítja azt a cég a munkavállalók számára. Az alapelvek lefektetése a munkavállalók közötti feszültség csökkentésére is alkalmas, de egy negatív adóhatósági megítélés is elkerülhető ennek révén. Különösen érzékeny a támogatás kifizetése, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény. Ilyenkor felmerülhet az osztalékadó fizetési kötelezettség kérdése is. Ebben az esetben is csak az átlátható belső szabályozásra épülő kifizetések lehetnek megtámadhatatlanok.
Kérdezd meg munkáltatódat, hajlandó-e segíteni lakáshiteled törlesztésében? Kalkulátorunkkal pedig megnézheted, milyen feltételekkel juthatsz most lakáshitelhez!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
