Hírdetés

Nagy veszedelem leselkedik a nyugdíjasokra!

szerző: |
Frissítve:
 

Megkongatta a vészharangokat az Aegon friss nyugdíjkutatása, ráadásul az ötödik éve elvégzett elemzésük szerint a magyarok különösen rosszul állnak. Azt a többség tudja, hogy a társadalombiztosítás a határait feszegeti, ennek ellenére az államtól várjuk a nyugdíjunkat, és alig van célzott megtakarításunk. Nincs mese, tenni kell valamit, különben alig lesz miből élni a nyugdíjban.

Óriási a lemaradás

Az Aegon 2012-től kezdődően készít felmérést több országot átfogóan az emberek és munkáltatók nyugdíjfelkészültségét illetően, és igaz némi javulás tetten érhető, de ennek mértéke még korántsem elegendő. A vizsgálatba bevont országok összesítése alapján is csak alacsony a felkészültség (5,5 pont a 10-ből), Magyarország (5 pont) viszont még az átlagtól is elmarad. A legnagyobb ugrást 2012-2016 között Amerika és az Egyesült Királyság tudta felmutatni, nem véletlenül, hiszen ezekben az országokban hagyományosan erősek a vállalati nyugdíjprogramok.

Magyarországon ezek még nem elterjedtek, pedig sok szakértő szerint elkerülhetetlen a térnyerésük. A hazai pénztári szektorhoz hasonlóan úgy működnének, hogy havi alapon a bérünkből bizonyos összeg egy elkülönített számlára kerülne, amit a munkáltató ki tudna egészíteni. Amikor munkahelyet váltunk, akkor a számlán lévő összeget vihetnénk magunkkal és tovább halmozódhatna az azon lévő megtakarítás. Kellően hosszú távú befektetésekbe kihelyezve érezhető nyugdíj-kiegészítést tudnának adni a vállalati nyugdíjprogramok (és ezzel egyenértékűen az önkéntes nyugdíjpénztárak is) több évtizedet követően.

A nyugdíjkatasztrófa elkerülése csak úgy lehetséges, ha az emberek a nyugdíjra célzottan elkezdenek minél nagyobb arányban megtakarítani. Nem lehet mit tenni, az állami nyugdíjrendszerekre két évtizeden belül elviselhetetlenül nagy teher hárul majd a társadalom öregedésével. Az államtól származó nyugdíj mai szintje nem tartható fent, azt kiegészíteni egyéni megtakarításokkal lehet a legegyszerűbben, ha csak nem akarjuk azt vállalni, hogy például a kötelező nyugdíjkorhatár után is dolgozunk.
aegonkep1160704

Hírdetés

Hírdetés

Mi magyarok így látjuk a jövőt

A kutatás részletes adatainak a megismerhetőségének tudatában annak próbáltunk utána járni, miért fordulhat elő, hogy a nyugdíjfelkészültségben a maximálisan elérhető 10 pont helyett 2016-ban 5 pontot sikerült elérnünk. Már rögtön az elején hátrányból indultunk, a válaszok szerint az emberek 53%-a érzi magát nagyobb részben felelősnek a megfelelő nyugdíjat illetően, amivel a legrosszabbul álltunk az összes ország között (Amerikában 87% az arány). Ebből egyenes úton következik, hogy nem is vagyunk tudatosak a nyugdíjtervezésnél (szintén a lista végén állunk), pedig az előforduló pénzügyi fogalmakkal tisztában vagyunk. A kapott válaszok szerint az országok között mi állunk a sor végén, ha a nyugdíjra félretett összegek elégségességéről kell véleményt mondani.

Továbbra is tartja magát az az általános nézet hazánkban, hogy az államnak kell gondoskodnia a nyugdíjasokról, nem meglepő módon nálunk a legkisebb azoknak a köre, akik csak a saját felelősségüket hangsúlyoznák a kérdésben. Van fény az alagút végén, mert azért látszik nyitottság arra, hogy valamiféle köztes megoldás jöjjön létre, ahol az állam, a munkáltatók és az egyén is részt vesz a nyugdíjak biztosításában.

aegonkep2160704

Azt az emberek is belátják, hogy valamit kell tenni az állami nyugdíjrendszerrel, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mit is kellene csinálni. A legtöbben (41%) a nagyobb adóemelésre szavaznának, a kisebb adóemelés és nyugdíjcsökkentés (19%), valamint a nyugdíjkiadások nagyobb csökkentése (12%) előtt. Megdöbbentő, de éppen az egyik legkézenfekvőbb megoldást, vagyis a korhatáremelést utasítják el nálunk a legtöbben a válaszadók.

Miközben a legtöbb felmérés azt hozza ki, hogy a legfőbb megtakarítási cél manapság a vészhelyzetre való felkészülés, addig az Aegon kutatása alapján, ha a nyugdíj előtt abba kellene hagyni a munkát, akkor 71%-nak semmilyen vésztartaléka sem lenne. Pedig a többség éppen ebben látná a kiutat, ha valami baj történne vele, vagyis itt nagy differencia a valóság és a várakozás között. Pozitívumként értékelhetjük viszont, hogy a válaszadók jól tippelték meg a várható nyugdíjba vonulási kort (65 év), és a nyugdíjban töltött időt (16 év). Összességében azonban van mit behoznunk a riválisokhoz képest.

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.

Hogyan lehetünk nagyobb biztonságban a nyugdíjban?

A kutatás legfőbb megállapítása, hogy a leendő nyugdíjasokra leselkedő veszélyek növekedésével nem áll párhuzamban az emberek felkészültsége, csak apróbb változások történtek a 2012 óta eltelt időszak alatt. A legfőbb gondot az okozza, hogy Magyarországon és világszerte egyre inkább az államtól várják a segítő kezet az emberek, és mivel ebbe az álomvilágba ringatják magukat, sokan nem is tesznek félre kifejezetten nyugdíjcélra. Beavatkozás hiányában évtizedeken belül hatalmas dilemmával nézhetünk szembe, ennek kivédése miatt az alábbi 8 ajánlást fogalmazta meg az Aegon:

  • Bátorítani kell a munkáltatókat saját nyugdíjprogram bevezetésére. A legjobb, ha az állam előírja, hogy például a friss munkavállalók vegyenek részt a rendszerben.
  • Szükséges megegyezni, hogy a vállalati nyugdíjprogramoknál a fizetés mekkora része képezi a megtakarítás alapját (6-8% sokak számára üdvözítő lenne). Idővel érdemes lehet a fizetés arányában egyre nagyobb részt nyugdíjcélú megtakarításként automatikusan levonni.
  • A pénzügyi kultúra és tudatosság népszerűsítése kiemelt prioritás. Tudatosítani kell, hogy nem lehet sem túl korán, se túl későn elkezdeni a takarékoskodást.
  • Egyéni nyugdíj stratégia kidolgozása, lehetőség szerint tanácsadó közreműködésével. Egyre több interneten keresztül elérhető segítség (robot tanácsadók) található meg, amelyekkel érdemes is élni.
  • A megtakarítás a nyugdíjban nem fogyhat idő előtt el, vagyis egész életre vonatkozó stratégia összeállítása szükséges. Ezt úgy lehet elérni, ha például a garantált élethosszig tartó felhasználás biztosítva van.
  • Vészforgatókönyvet is érdemes felállítani arra az esetre, ha váratlan esemény következne be. Megfontolásra érdemes ennél a pontnál az életbiztosítás, amely sok kockázatra védelmet tud nyújtani.
  • Az állam és a munkáltatók is sokat tehetnek azért, hogy az emberek ne a kötelező nyugdíjkorhatárnál menjenek nyugdíjba, hanem csak azt követően. Olyan rendszerre kellene törekedni, ami a hosszabb munkavégzést ösztönzi.
  • Egészséges és aktív életmóddal növelhető az emberek nyugdíjaskori biztonságba vetett bizalma. Többek között az egészségben töltött idő növekedésével együtt tovább leszünk képesek dolgozni.
Hírdetés