A bankok a betéteken kívül egyéb megtakarítási termékeket kínálnak az érdeklődőknek. Ebben a cikkben bemutatjuk, melyik miben tér el a hagyományos betéttől és milyen hátrányai és előnyei vannak a bankbetétekkel szemben.
A bankbetétben elhelyezett pénzzel szabadon rendelkezünk, bármikor kivehetjük az itt elhelyezett összeget, ilyenkor legfeljebb az addig felhalmozott kamatokat bukjuk el.
.
Kombinált betétek
Az egyik leggyakoribb alternatívája a bankbetéteknek a kombinált betét, ahol a pénzünk egy jellemzően kisebb részét egy rövid lejáratú, igen attraktív kamatozású betétben helyezzük el, a nagyobbik részét pedig egy befektetési alapba, általában egy 3-5 éves tőkevédett alapba.Ilyenkor a magas kamat, ha úgy tetszik, csak csali a horgon, a bank igazi célja a tőkevédett alap eladása, amely hosszú távú forrást biztosít a banknak és a jövedelmezősége is általában messze meghaladja a bankbetéteken elérhető szintet. Ezért a kombinált betéteknél nagyon gondosan tanulmányozzuk, pontosan mibe is tesszük a pénzünket és vajon biztos ezt szeretnénk-e? Sokan gyakran félreértik, a kimagasló kamat csak a termék bankbetéti részére vonatkozik és arra is csak az igen rövid, 2-3 hónapos első periódusra. A termék másik részét képező befektetési alap hozama általában előre nem látható.
Banki kötvények
Másik gyakori termék, amit az ügyfelek megvesznek bankbetét helyett, az egy-két-három éves banki saját kötvények, általában betéti kamatoknak megfelelő hozammal. Ebben az esetben nem betétet helyezünk el a banknál, hanem kölcsönt nyújtunk neki meghatározott futamidőre, fix kamattal.
Állampapírok
Harmadik lehetőség az állampapír vásárlása bankbetét helyett. Ekkor az államnak nyújtunk hitelt. A futamidő függvényében vehetünk diszkont-kincstárjegyet, vagy egy évnél hosszabb futamidejű államkötvényt.
(Befektetési alapokat most nem vizsgálunk, csak azokat a lehetőségeket, amiket az ügyfelek bankbetét helyett szoktak rendszeresen választani.)
Miben különböznek ezek a termékek a bankbetétektől?
A legfontosabb különbség, hogy ezek a termékek már értékpapíroknak minősülnek és nem banki betéteknek. Ezért értékpapír-számlát kell nyitnunk, aminek további havi költsége van.
A bankbetétekkel ellentétben, ezekre nem vonatkozik a betétvédelmi alap (OBA) garanciája, csak a BEVA, ami csak egymillió forintig térít 100%-osan, felette még további 5 millió forintig 90%-osan. De ezt az összeget is csak akkor, ha nem az értékpapír kibocsátója, hanem az értékpapír számlavezetője jelent csődöt. Amennyiben az értékpapír kibocsátója (például egy banki kötvénynél a bank) jelent csődöt, nem fizet a biztosítási alap. Ilyenkor a végkielégítésben bízhatunk csak, viszont mint hitelezők (kötvénytulajdonosok), a betétesek kielégítése után reménykedhetünk abban, hogy még nekünk is jut a felszámolt vagyonból.
Ami fontos különbség még, hogy a kötvényeket és a zártvégű tőkevédett alapokat a futamidő végéig nem lehet visszaváltani a kibocsátónál. Ezért ha szeretnénk kiszállni például egy hároméves bankkötvényből, ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a bank talál nekünk egy harmadik személyt, aki az általa elfogadható áron hajlandó átvenni tőlünk a kötvényeket. Ne legyenek illúzióink, ez az általa elfogadható ár nekünk legtöbbször komoly veszteséget jelent.
Az állampapír annyiban speciális ebben a kérdésben, hogy elég nagy forgalmú, likvid piaccal rendelkezik, ezért viszonylag kis költséggel el tudjuk adni menetközben is, ennek mértékét a bank által alkalmazott eladási-vételi jutalék mutatja meg.
A cikkel nem szeretnénk azt sugallni, hogy ezeket az értékpapírokat nem szabad megvenni, de fontos, hogy pontosan felmérjük, mit is vállalunk, amikor egy egyéves kötvényt veszünk egy egyéves bankbetét helyett. Az esetleges nehézségekért kárpótol-e a magasabb kamat. Egyáltalán magasabb-e a kamat? Ezeket a kérdéseket érdemes tisztáznia a döntése előtt
