A sikeres lakáshitel igényléshez kulcsfontosságú a megfelelő nagyságú, igazolt nettó jövedelem megléte. Igen ám, de a bankok nem egyformán számolnak az alkalmazotti munkaviszonyból, illetve a saját vállalkozásból származó jövedelemmel, de az is okozhat nehézséget, ha külföldön dolgozunk, esetleg készpénzben kapjuk a bérünket. És akkor nem beszéltünk a jövedelmet esetleg kiegészítő GYES-ről, GYED-ről, családi pótlékról vagy éppen gyerektartásról.
1. Legyen meg a legalább 3 hónap folyamatos munkaviszony
A hitelezhetőség legfontosabb feltétele, hogy legyen munkánk, hiszen máskülönben aligha rendelkezhetünk megfelelő, igazolható jövedelemmel. A bankok általában 3 hónap folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonyt várnak el, ami teljes naptári hónapot jelent, vagyis, ha május közepén kezdtünk az új helyen, akkor szeptember 1-től adhatjuk be legkorábban a hiteligénylésünket. Feltéve persze, hogy addigra lejárt a próbaidőnk és véglegesítettek bennünket, mert természetesen ez elengedhetetlen.
A határozott idejű munkaviszony elfogadása kicsit kacifántosabb, de a legtöbb banknál ez is megoldható. Íme, néhány bank gyakorlata, ami azért jól mutatja, nem feltétlenül egyszerű a megfelelő pénzintézet megtalálása:
- Az igénylés időpontjában még legalább 12 hónapig fenn kell állnia a munkaviszonynak.
- Máshol azt írják elő, hogy a munkaszerződés legalább 1 évre szóljon, amiből igényléskor minimum 2 hónapnak még hátra kell lennie, plusz a munkáltatótól nyilatkozatot várnak arról, hogy hosszabbítást tervez.
- Van bank, ahol csak meghatározott munkakörökben – pl. orvos, pedagógus, közalkalmazott, köztisztviselő – fogadják el a határozott idejű szerződést.
- Olyanról is tudnak a Bankmonitor szakértői, ahol 6 hónapos munkaviszonyt várnak el, mégpedig egyazon a munkahelyen, illetve minimum 1 évnek még hátra kell lennie a szerződésből. Vagy éppen fordítva: legalább 1 év hosszúságú legyen a munkaviszony és minimum 6 hónap múlva járjon csak le.
Hirdetés Hirdetés Minden bank meghatároz egy minimális jövedelmet, ennek megléte esetén hiteleznek csak. Ez általában az aktuális minimálbér – most nettó 133 ezer Ft -, de valahol kicsit lejjebb, míg máshol ennél magasabban húzzák meg a határt. Jó tudni, hogy a bankok megkülönböztetnek úgynevezett elsődleges, valamint kiegészítő jövedelmeket, a minimális összegnek pedig az előbbiekből kell összejönnie. Kiegészítő jövedelem lehet például a családi pótlék, a GYES és a GYED, de akár egy ingatlankiadásból származó bevétel is ide sorolható. (Ezekről később még részletesen írunk.) Talán meglep sokakat, de bizony még mindig több százezer honfitársunk készpénzben kapja készhez a bérét, ami okozhat némi galibát. Például azért, mert van bank, ahol egyáltalán nem fogadják el az ilyet, de ahol számolnak vele, ott is elvárás lehet, hogy az igénylő legalább egy teljes adóévben az adott helyen dolgozzon, ugyanis így lesz csak látható teljes egészében az előző évről szóló NAV jövedelemigazoláson. A helyzet tehát nem egyszerű, ezért célszerű az ingatlanvásárlást megelőzően tisztázni a lehetőségeinket, nehogy a foglaló kifizetése után derüljön csak ki, hogy a jövedelmünkre esetleg nem kapunk hitelt. A GYED maximális összege 2022-ben bruttó 280 ezer forint, ami nettóban legfeljebb 210 ezer forint bevételt jelent. Van bank, ahol a fő jövedelem legfeljebb 30 százalékáig, ám legfeljebb 25 ezer forintig számolnak vele, de olyannal is találkoztunk, ahol akár 210 ezer forintig is beszámítják. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy amennyiben csak néhány hónap van hátra a GYED-ből, akkor sok helyen az általában alacsonyabb GYES összegét veszik figyelembe. A GYES-t az összes vizsgált bank elfogadja kiegészítő jövedelemként, ám az összegét illetően már lehetnek korlátozások, például egyes bankoknál az elsődleges jövedelem legfeljebb 30-33 százalékát teheti csak ki. A dolog egyáltalán nem mindegy, hiszen a GYES maximuma egy gyereknél havi 28 500 forint, de például ikreknél már 57 000 forintot kap a család. A táppénz a legtöbb esetben nem elfogadott jövedelem, ám van bank, ahol például a közalkalmazottakkal, köztisztviselőkkel és az állami nagyvállalatok dolgozóival kivételt tehetnek, míg másutt a várandósság idejére járó táppénznél engedékenyebbek. A családi pótlékot szinte minden bank teljes összegben elfogadja kiegészítő jövedelemként. A részmunkaidősök a legtöbb banknál hitelképesek, feltéve, hogy a jövedelmük eléri az elvárt minimális összeget. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valakinek több részmunkaidős állasa van. A véglegesített öregségi nyugdíj minden banknál hitelezhető, így az idősek vehetnek fel lakáshitelt, vagy akár adóstársként beszállhatnak a jövedelmükkel gyermekeik vagy unokáik hitelszerződésébe. (Természetesen az ezzel járó kockázatok mérlegelését követően!) Az idősek esetében nem is a jövedelem, inkább az életkori elvárások jelenthetnek nehézséget. A bankok ugyanis meghatározzák az igényléskori maximális életkort, ami banktól és hiteltípustól függően 65-75 év lehet. Ha fiatalabb adós is szerepel jövedelemmel a hitelszerződésben, akkor azonban akár még ez is kicselezhető. A külföldi munkabért szinte minden bank teljes összegben elfogadja elsődleges jövedelemként, ám nagyon nem mindegy, mely országról van szó. Az Európai Unió országai esetében általában jók az esélyeink, de az úgynevezett EFTA országokban (Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint a Nagy Britanniában és Izraelben megkeresett jövedelem is többnyire hitelképes. Van azonban olyan nagy hazai bank, amelyik egyáltalán nem fogadja el a nem magyar jövedelmet, míg egy másik fontos szereplő érdekes módon kizárólag az osztrák, szlovák és német keresetekkel számol. Fontos megemlítenünk, hogy a fentiek kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkoznak, a külföldi vállalkozásból befolyó bevételt egyetlen bank fogadja el csak önállóan, egy pénzintézet pedig csak egyedi bírálat után dönt az igénylésről. A külföldi öregségi nyugdíjat – egy kivétellel – azonban szeretik a bankok, hiszen ez egy rendszeres és biztos bevételi forrás, ám a korhatárokra itt is oda kell figyelni! Sok honfitársunk vásárolt az elmúlt időszakban befektetési céllal ingatlant, ami jó döntés is volt, hiszen elképesztő áremelkedésen vagyunk túl az elmúlt pár esztendőben. Ugyanakkor a bérleti díj is szépen hozhat a konyhára, ami természetesen jövedelem, így felmerül a kérdés, hogy vajon a bankok számolnak-e vele hitelfelvételkor. Az általunk vizsgált kilenc hazai bank közül három azonban nem számol ezzel, a fennmaradók pedig elsődleges vagy kiegészítő jövedelemként veszik figyelembe. Ez utóbbi nagyon nem mindegy akkor, ha csak ezzel együtt sikerül teljesíteni a minimálisan elvárt jövedelmet!
2. Legyen meg a minimálisan elvárt jövedelem!
3. Mit tehet, aki készpénzben kapja a jövedelmét?
4. Számolhatunk a táppénzzel, a családi pótlékkal, a GYED-del és a GYES-sel?
5. Kaphatnak hitelt a részmunkaidősök?
6. Kaphat hitelt egy nyugdíjas?
7. Mire számíthatnak a külföldön dolgozók?
8. Számít a kiadott ingatlanból befolyó bevétel?
