Soha nem gondolná: a magyarok a legkevésbé eladósodottak Közép-Európában

Soha nem gondolná: a magyarok a legkevésbé eladósodottak Közép-Európában
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2015-11-23
 

A devizahitel sokk ma is és még minden bizonnyal jó pár évig érezteti majd hatását a lakossági hitelezésben. A veszteségek hatására a lakosság inkább megtakarít és eszébe sem jut hitelt felvenni. Emiatt 11 éve nem volt olyan alacsony szinten az eladósodottság, mint most. Sőt. Mára átestünk a ló túloldalára, hiszen a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól. Drámai változás rövid távon aligha várható, ám közép távon már számíthatunk a hitelezés lassú bővülésére. Magyar lakosság hitelfelvétele nemzetközi tükörben a Bankmonitor.hu szakértői írásában.

A 2008-as pénzügyi világválság következményeképpen valósággal megundorodott a magyar lakosság a hitelektől. Megnéztük, hogy a válság óta eltelt években hogyan alakult a magyarok eladósodottsági szintje. Ezt az értéket úgy lehet megkapni, ha a háztartások hiteltartozásait elosztjuk a pénzügyi megtakarítások összegével. A számsorokat grafikonon ábrázolva meglepő felfedezést tehetünk: legutóbb 11 évvel ezelőtt, 2004-ben volt olyan alacsonyan az eladósodottság, mint most.

hitel, eladósodottság

Ha megvizsgáljuk a közép-kelet európai régió országait, láthatjuk, hogy az eladósodottsági szint alapján felállított rangsorban Magyarország ma már sereghajtónak számít, holott a válság előtt listavezetők voltunk. Megdöbbentő, 29 százalékkal 2264 milliárd forinttal kéne növelni a lakossági hitelállományt ahhoz, hogy eladósodottság tekintetében elérjük a regionális átlagot!

hitel, regionális eladósodottság

Minek köszönhető a földcsuszamlás szerű változás?

A magyarázat pofonegyszerű: a lakosság jó része alaposan ráfizetett a korábban nyakló nélkül felvett hiteleire. A válság előtt a lakossági hitelállományon belül 70 százalékra rúgott a javarészt svájci frank alapú devizahitelek aránya. A válságot követő időszakban, azaz 2008. szeptember 1 és 2014. december 31. között aztán a magyar forint 30 százalékkal ért kevesebbet az euróval és 80 (!) százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Könnyen elképzelhető, hogy ezek a drasztikus változások milyen hatással voltak a devizahitelek törlesztőrészleteire! A régió második legnagyobb devizahitel aránnyal rendelkező országa Lengyelország volt a válság előtt, ahol mindössze 40%-ot tett ki a külföldi devizában felvett hitelek aránya.

A megugró törlesztőrészletek hatására a magyar családok drákói lépésekkel fogtak hozzá hitelállományuk leépítéséhez. Törekvéseiket a kedvezményes végtörlesztés és a bankok elszámoltatása révén a magyar állam is támogatta. Ám a hitelek visszafizetése nem volt elég. A magyar lakosság komoly spórolásba is kezdett. Erre utal, hogy mint az az alábbi ábrán is jól látható, alaposan kinyílt az olló a hitelek és a megtakarítások között.

hitel, megtakarítás

Bár azt gondolhatnánk, hogy a gazdasági válság a régió valamennyi országát mélyen érintette, ez valójában nem így van. A Visegrádi Négyek és Szlovénia lakossága ezekben az években teljesen másképp reagált, mint a magyarok. Válság ide vagy oda, az előbbi országokban átlagosan 45 százalékkal nőtt a hitelállomány, míg Magyarországon 21 százalékkal csökkent (ha a forint árfolyama nem gyengült volna, akkor 43% a visszaesés). Talán Szlovéniát érdemes még kiemelni, ahol szintén lezajlott egy markáns bankválság, de ennek negatív hatásai ellenére is kis mértékben nőtt a lakosság hitelállománya.

hitel, pénzügyi válság

Honnan hová tart a magyar lakosság hitelfelvételi kedve?

E kérdés megválaszolásához hasznos lehet, ha megvizsgáljuk, a rendszerváltástól a pénzügyi válságig hogyan viszonyultak a magyarok a hitelezéshez? A rendszerváltás idején a lakosság gyakorlatilag nem rendelkezett megtakarításokkal, azonban mesterségesen alacsonyan tartott kamatú hitelekkel igen. Így az új korszakba relatíve magas, 60% feletti eladósodottsági szint mellett lépett be az ország.

A 90-es évek egy konszolidációs időszakot hozott a pénzügyek terén. Az évtized közepén (a Bokros-csomag idején) 30% feletti kamatok mellett szó sem volt érdemi lakossági hitelezésről. A korábban felépült hitelállomány visszafizetése zajlott, miközben az új világban a lakosság megtanulta, hogy fontos a megtakarítás. Ennek eredményeként az évtized végére 10% alá csökkent a háztartások hiteleinek és pénzügyi megtakarításainak az aránya.

Az új évezredben az infláció és a kamatok mérséklődésének hatására megindult a hitelezés. Első körben piaci alapon kezdődött meg a kölcsön nyújtás, majd később ezt egészítette ki és erősítette fel az államilag támogatott lakáshitel-konstrukció, valamint a szocpol. 2005 után igazi hitelboomnak lehettünk szemtanúi, mely párhuzamosan zajlott a nemzetközi téren is tapasztalt hitelállomány növekedéssel. Az új folyósítások drámai növekedésének a fő mozgatórugója a deviza alapú hitelezés volt. 2008 végére a lakosság eladósodottsági szintje megközelítette a rendszerváltozáskori értékét.

Mit hozhat a jövő?

Mint látható, az elmúlt 25 esztendőben szinte tankönyvbe illő ciklikussággal változott a magyar lakosság eladósodottsága. A lakossági psziché tartósan károsult, még ma is negatív a hozzáállás a hitelekhez. Ami egyszer megégetett arra még gondolni sem szeretünk. Ez egy természetes emberi reakció.  A történelem azonban már több hitelválságot is hozott, melyet követően csupán az volt az igazi kérdés, hogy mennyi idő alatt normalizálódik a hitelezés. Az a hitelezés, mely egyébként normális (és nem túlzott) dinamika mellett az egészséges gazdasági növekedés egyik esszenciális forrása.

Fentiek alapján a Bankmonitor.hu szakértői nem számítanak arra, hogy a magyar lakosság eladósodottsága akár csak meg is közelítse a rendszerváltás után elért minimumot, a 10%-ot. Az elmúlt másfél évben az új hitelfolyósítások mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök esetében már érzékelhetően emelkedésnek indultak, így van ráutaló jel, hogy hamarosan több hitelt fog felvenni a lakosság, mint amennyit törleszt, azaz a hitelállomány is lassan növekedésnek indulhat.


Lakáshitel kalkulátor
Spórolj akár Milliókat
Ft
Ft
év
Ft
Bankmonitor
Lakáshitel kalkulátor
Spórolj akár Milliókat
Sajnos nem találtunk a megadott feltételeknek megfelelő hitelt.
Nem kaphatsz lakáshitelt, amíg a KHR (BAR) listában szerepelsz.
Sajnos nem találtunk a megadott feltételeknek megfelelő hitelt.
Kérd részletes eredményeidet email-ben és várd szakértőnk hívását, hogy segítsen a felmerülő kérdések tisztázásában!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!

Az eredményeket elküldtük az email címedre.
Ha nem érkezik meg perceken belül, ellenőrizd leveleződ „spam/levélszemét” mappáját is!
Gyorsan van szükséged lakáshitelre?
24-48 órán belül:
előzetes hitelminősítés
személyes hitelajánlat

A túlzott eladósodás ma és a közeljövőben nem reális veszély, hiszen az állami szabályozás is gyökeresen megváltozott az elmúlt években: a fair bankrendszer keretében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet, valamint a hitelfedezeti mutató minden bizonnyal gátat szab majd a nyakló nélküli hitelezésnek.

Hirdetés
Az élet legnagyobb pénzügyi kérdéseiben (és ilyen a lakáshitel felvétel) kizárólag megfontoltan érdemes döntést hozni. Használd a Bankmonitor.hu Lakáshitel-kalkulátorát: 13 bank több, mint 100 hiteltermékét tudod összehasonlítani részletesen

És itt nincs vége: a Bankmonitor segít Neked az ügyintézésben. A Bankmonitor kiemelt és ingyenes szolgáltatása keretében egyszerre több banktól is konkrét hitel ajánlatot mutatunk be Neked, mely akár 6 hónapig is érvényes. Nem kell küzdened a bankfiókban, a Földhivatalban, mindent elintézünk helyetted a hitelhez jutásig és az időközben felmerülő esetleges problémákra azonnali megoldási javaslatot adunk. Kényelmes, gyors, megbízható – válaszd a Bankmonitort. Garantáltan ugyanazokkal a feltételekkel kapod meg (sokkal kényelmesebben) a hitelt nálunk, mint ha bemennél a bankfiókba. Sőt! Több esetben is egyedi kedvezményeket kínálunk (ingyenes előtörlesztés, ingyenes utalás…stb), melyeket a bankfiókban nem kapsz meg.

Hirdetés