Betöltés

Teljes állami nyugdíjat szeretne? Ezt gondolja végig pénztártagként!

szerző: Bankmonitor.hu
2017-11-19

A legutolsó statisztikák szerint a magánnyugdíjpénztárakban kicsivel több, mint 57 ezer tag van, számukra viszont folyamatosan ott lebeg a kérdés, hogy mit tegyenek: fizessék a tagi adományt és maradjanak tagok vagy lépjenek vissza az állami rendszerbe és vegyék fel a reálhozamukat. A következőkben megpróbálkozunk azzal, hogy fogódzót találjunk a dilemma eldöntéséhez.

Mivel jár a tagság fenntartása?

Mindenekelőtt el kell fogadni, hogy a jogszabályok szerint a tagi befizetésekből levonható költség (2,5%) a pénztártagok által jelenleg fizetett alacsony tagdíjjak mellett nem elégséges a magánnyugdíjpénztárak működésének fenntárásához. Ezért is várják el a pénztárak, hogy működési célú adományt fizessenek be a tagok, aminek mértéke pénztártól függően 5000-12000 forint között mozog évente.

A jegybank egyébként megköveteli azt is, hogy a tagok rendszeresen fizessék a tagdíjat (évente 2400-12000 Ft-ot), hiszen ha havi szinten a tagok kevesebb mint 70%-a fizeti csak be a tagdíjat, akkor egy idő után végelszámolásra kerül a pénztár(ezért is várnak el mindössze minimális tagdíjat, hogy meglegyen a kellő nagyságú befizetés). A piacon megmaradó 4 pénztárnál (Budapest, Horizont, MKB, Szövetség) ez biztosítva van, így a működés a tagi aktivitáshoz kötötten jelenleg biztosítva van.

A magánnyugdíjpénztári számla egyenlegét csak úgy lehet növelni, ha a tag saját befizetést teljesít, a járulékok ugyanis az államhoz folynak be teljes egészében. Korábban a járulékokból 8% jóváírásra került az egyéni számlákon, 2010 októbere óta a pénztárak már nem jogosultak erre. Ráadásul attól még, hogy valaki befizet a pénztárába, attól még nem lesz jogosult a 20%-os adó-visszatérítésre, mint amilyen az önkéntes nyugdíjpénztáraknál elérhető.

A pénztárak befektetései nagyon hasonlóak ahhoz, mint amit az önkéntes nyugdíjpénztáraknál láthatnak, azonban van egy fontos különbség. A rendszer évekkel ezelőtti átalakításakor szigorúbb feltételeket határoztak meg a magánnyugdíjpénztáraknál, ahol a befektetésre felszámítható költségek a vagyon 0,2%-ban maximalizáltak (az önkéntes pénztáraknál a felső korlát 0,8%, de a valós költségterhelés 0,5%-on van).

Ilyen formában a potenciálisan elérhető hozamból több maradhat a pénztártagok számláján. Egyelőre úgy tűnik, hogy a költségplafon is jótékonyan hatott a befektetésekre (2012 májusa és 2017 októbere között az átlagos éves hozam 10-11% volt a növekedési portfólióknál), a nagy kérdés, hogy ha a részvénypiacok nem fognak ilyen jól teljesíteni, és felértékelődik a befektetések aktív kiválasztása, akkor ilyen költségek mellett is képesek lesznek tartani a jó formát a pénztárak.

Mire számíthat egy pénztártag a nyugdíjban?

A hatályos törvények szerint a magánnyugdíjpénztár tagja teljes állami nyugdíjra csak 2010.09.30-tól jogosult, az azt megelőző időszakban csak a 75%-át kapja meg a megszerezhető állami nyugdíjnak. Ezt úgy érzékeli majd a tag, hogy a nyugdíjazáskor az állami nyugdíj kezdő összegét egy 1-nél kisebb szorzószámmal fogják megszorozni.

Tegyük fel, hogy valaki 1998 elején lépett be egy magánnyugdíjpénztárba, és ekkor volt 35 éves. A rá irányadó korhatár 65 éves és így 2028-ban mehet nyugdíjba. 25 évesen kezdett el dolgozni a példában szereplő munkavállaló, vagyis 2010 előtt körülbelül 23 évet gyűjtött össze, utána pedig bő 17 évet. A szorzószám nála majdnem 86% lesz, vagyis 14%-kal csökken az állami kezdőnyugdíj. Ezt az értéket kellene a pénztárból származó nyugdíj-kiegészítésnek pótolnia.

Annak idején a magánnyugdíjpénztári rendszer létrehozásakor azt mondták, hogy egy pályakezdő számára, aki az állami nyugdíj 75%-ára lesz csak jogosult, annak akkor lehet meg a kellő nyugdíj-kiegészítése, ha az alábbi két tétel teljesül:

  • folyamatos munkaviszonya van és rendre fizetik utána a 8%-os járulékot a pénztárba,
  • a pénztár teljesítménye az infláció felett éves alapon 3-3,5% tud lenni.

A teljesítménykritériumnak most meg tudnak felelni a pénztárak, azonban a 2010 végétől elapadó befizetések miatt (nem igazán lehet belépni az ilyen típusú pénztárba) úgy néz ki, hogy a pénztárakból várható járandóság sok esetben nem lesz elegendő az állami nyugdíjból elveszthető összeg fedezésére. Persze egyedi élethelyzettől függ, hogy a mérleg nyelve merre billen, de nagy a bizonytalanság. Az idősebbeknél az állami nyugdíj túlságosan nagy kiesése, míg a fiatalabbaknál a befizetések elmaradása vet fel kérdéseket. De például mi történik a magánnyugdíjpénztárakkal, ha el kell kezdeni nyugdíj jellegű kifizetéseket teljesíteniük? Megérik-e egyáltalán ezt az időszakot?

Számoljon utána, hogy felkészült-e megfelelően a nyugdíjas korra!

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
  • 20%-os (max. 150 ezer Ft-os) adóvisszatérítés
  • 10 éves átlaghozam a múltban 6,5%,
    (reálhozam 2,7%)!
  • Alacsony (átlagban 1% alatti) költség mellett
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
Rendelkezel vésztartalékkal?
Bejelentett alkalmazottként (is) dolgozol?
Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész
A nyugdíjig hátralévő évek
Teljes felvehető összeg
állami támogatás és hozama
összes befizetés
befizetés hozama
teljes költség
Havi nyugdíjkiegészítés
Mennyivel nő a nyugdíjad?
  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérd tanácsadónk ingyenes tájékoztatását!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.
Tudj meg mindent az elérhető nyugdíjmegoldásokról!
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit!
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre
Bankmonitor

Mi indokolhatja a maradást?

Azt ki kell mondani, hogy a magánnyugdíjpénztárakban főként azok maradtak, akik már nagyobb átlagegyenleggel rendelkeztek, vagyis régóta tagjai voltak a pénztárnak, és/vagy az átlagnál magasabb jövedelmen voltak bejelentve. Esetükben akkor érheti meg a maradás, ha pesszimisták az állami nyugdíjrendszer jövőjét illetően és arra számítanak, hogy:

  • komoly nyugdíjcsökkentés várható (esetleg nem is lesz állami nyugdíj), vagy
  • korlátozzák a jövőben a felvehető maximális állami nyugdíj mértékét, ezáltal a magas jövedelemmel bejelentett személyek nem kapnák meg a járulékfizetésük alapján járó nyugdíjat.

Nem garantált ilyen várakozás mellett sem az, hogy a tisztán állami nyugdíjnál jobb lesz a vegyes (állami nyugdíj + magánpénztár) rendszerből kapott nyugdíj, azonban ilyen esetben lehet az állami nyugdíj egy részének elvesztéséből származó „károkat” minimalizálni. Másként fogalmazva, Így nagyobb esély van rá, hogy a pénztár képes legyen felvenni vele a versenyt.

Ekkor is javasolt viszont az, hogy mindenképpen indítsanak egy olyan nyugdíj-megtakarítási formát, amihez jár a befizetésekre 20%-os állami adó-visszatérítés. A magánnyugdíjpénztárban a tagságukat a minimális feltételek teljesítésével fenntarthatják az emberek, viszont például egy önkéntes nyugdíjpénztárnál a befizetéseket az állam kiegészíti, ami előnyt jelent.

Ezek után nem véletlen, hogy több pénztárnál is azt olvassák, hogy a visszalépést akkor mindenképpen érdemes megfontolni, ha alacsony a számlaegyenleg és/vagy a kötelező tagdíjbefizetésnek nem kíván eleget tenni. A visszalépéskor pedig ugyanúgy jogosultak lesznek a volt tagok a reálhozam felvételére, mint korábban.

Ez utóbbi mértéke meglehetősen nagy tud lenni. Gondoljanak csak bele, 2012-2017 között alacsony volt az infláció, az átlagos hozam viszont elérhette a 11%-ot. Ha befizetéssel nem is számolunk, akkor egy 2012 májusában 4 millió forintot érő egyéni számla a növekedési portfólióval mára 7 millióra is nőhetett. A különbség döntő része pedig infláció feletti hozam, ami kivehető.

Szakértői cikkek

Befektetésekről érthetően

A cikksorozat támogatója logo

Szakértői cikkek

Mobilfizetési megoldások

A cikksorozat támogatója logo

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak

Könnyebb lesz nyugdíj megtakarítást választani

2019. 10. 15.

Az MNB új ajánlása alapján jövő év elején bevezetésre kerül a TKM mutató az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében is. Mi az a TKM? Mire jó? Mennyivel lesz könnyebb az átlagembernek...

Milyen bankszámlát érdemes nyitnia egy nyugdíjasnak?

2019. 09. 27.

Egyre több nyugdíjas kapja havi juttatását bankszámlára. Nem mindegy azonban, hogy milyen számlát nyitunk, mert akár több ezer forintot spórolhatunk évente, ha megtaláljuk a számunkra legjobb konstrukciót. Viszont mindannyian mások...

Blogajánló

  • alapblog

    Hold-on: Már megint 10.000 dollár környékén a Bitcoin!

    Kollégáink, Szabó Dávid és Balásy Zsolt beszélgettek arról, hogy mi a különbség a 2017-es és a 2019-es 10 ezer dolláros Bitcoin közt és, hogy hogy jön... The post Hold-on: Már megint 10.000 dollár környékén a Bitcoin! appeared first on alapblog.

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.