Kényelmes fizetési mód a bankkártya. Azonban vannak veszélyei is! Konkrét eshetőségeket mutatunk be, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a kártyás vásárlás.
A bankkártyás vásárlást arra találták ki, hogy készpénz nélkül tudjunk vásárolni a boltokban. Ez miért is lehet jobb, mint a jó öreg bankjegy? Egyrészt, mert bár – az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat alapján – havonta kettő darab, de összesen legfeljebb 150 ezer forint felvétele ingyenes, a továbbiak már vaskos összegbe kerülnek. Ezzel szemben a bankkártyás vásárlásokért jelenleg a bankok nem számítanak fel díjat. Azt se felejtsük el, hogy kártyás fizetésnél nem kell számolnunk a visszajárót, így nem veszíthetünk pénzt, hiszen a pontos végösszeg kerül kiegyenlítésre.
Másrészt korábban biztonságosabb volt bankkártyát tartani magunknál, mint jelenleg. (A kártyánk tőlünk való megszerzése után, profi felszerelés nélkül csak interneten tudták használni azt. Profi felszereléssel azonban a kártyák adatai kinyerhetők, a kártyák klónozhatók.) A korábban kibocsátott kártyák biztonsága annak volt köszönhető, hogy még nem létezett az úgynevezett paypass technológia, amivel ma már érintés nélkül is tudunk fizetni. Ennek használatához még PIN kód megadása sem feltétlenül szükséges, mivel Magyarországon az 5 ezer forint alatti vásárlás ellenértékét jelszó megadása nélkül is teljesíthetjük, ha nem a chipes megoldással, hanem érintés nélkül fizetünk. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes országokban más-más vásárlási érték alatt lehet PIN kód megadása nélkül fizetni. Az Európai Unióban ez az értékhatár 25 euró, míg Nagy-Britanniában 30 font.
Abban is vannak különbségek, hogy melyik banknál naponta hány tranzakciót lehet érintésmentesen végrehajtani. Vannak olyan bankok, ahol ez a szám napi 3-8 darab, míg más bankoknál korlátlanul lehet ilyen műveleteket végezni. (Ha a kártyánkon lévő chip segítségével fizetünk, akkor általános esetben darabszámra nincs limit, de összegre vonatkozóan a beállított napi vásárlási limitig tudunk kártyával fizetni.) Az érintés nélküli fizetéssel időt spórolhatunk mind magunknak, mind a pénztárnál lévő többi várakozónak. Azokban az időkben, amikor még nem létezett az érintésmentes technológia, minden esetben vagy aláírást, vagy PIN kódot kellett megadni ahhoz, hogy fizetni tudjunk a kártyánkkal. A PIN kód nagyobb biztonságot jelentett a chip kártyák esetében, miközben a kevésbé fejlett, csupán mágnescsíkos kártyákkal történő fizetéskor legtöbbször csak aláírással kellett igazolnunk, hogy a kártya használatára jogosultak vagyunk.
Ez azért volt bajos, mert a kereskedőknek általában eszébe sem jutott, hogy az aláírásunkat összevessék a kártyán szereplővel. Ilyen módon számtalanszor előfordulhatott, hogy nem a kártyatulajdonos fizetett a kártyájával. Épp ezért lehet bajos a paypass, azaz az érintőkártya funkció is, hiszen amennyiben elveszítjük a kártyánkat – ne adj Isten, ellopják azt -, vagy bármilyen más módon illetéktelenek kezébe kerül, könnyen felhasználhatják a pénzünket. Bár a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá, a bűnözők könnyűszerrel visszaélhetnek a paypass funkcióval. Gondoljunk csak arra, ha valakitől magatehetetlen állapotában elveszik az érintőkártyáját, és különböző helyeken fizetnek vele! A fizikai elfogadóhelyeken általában könnyebben fülön csíphetik a jogosulatlan kártyahasználót, aki ilyen esetekben – a PIN kód ismeretének hiányában – vásárlásonként csak a paypassos limit összegéig tud fizetni. Az internetes használat nehezebben megfogható, netes felületen ugyanis csak a kártya adatainak megadásával lehet fizetni, miközben a kereskedő is nehezebben ellenőrizhető.
A bankok általánosságban úgy járnak el, hogy az érintés nélküli fizetésekkel kapcsolatos visszaéléseknél teljes mértékben (időben történő bejelentés esetén), míg a normál bankkártyák esetén legalább a 15 ezer forint feletti részre (a korábbi 45 ezer forintos határ változott ennyire) állják a cechet abban az esetben, ha az ügyfélnek nem felróható okból történik a visszaélés. Ha készpénzt veszítünk el vagy lopnak el tőlünk, akkor azt csak nagyon nehezen tudjuk visszaszerezni. Azonban a fentiekből kiderül, hogy ha a bankkártyánkkal történne meg mindez, akkor letiltás és korai bejelentés esetén valószínűleg a bankunk állná a veszteségeket, vagy legalábbis annak nagy részét.
Arra is érdemes ügyelnünk, hogy a pénzintézetünk vagy a kereskedők/vendéglátóhelyek miatt ne érjenek minket veszteségek! Mégis mire gondolunk? Arra, hogy érdemes ismerni a POS-terminálok működését. Máshogy működik a POS-terminál Magyarországon és megint máshogy például az USA-ban. Itthon a POS-terminálok jele titkosított vonalon először a kereskedő elfogadó bankjához fut be, majd onnan a kártyatársasághoz, ahol azonosítják a kártyát kibocsátó bankot, így eljuttatják az üzenetet a pénzintézetünkhöz. Ezt követően a bankunk megvizsgálja, számlaegyenlegünk elég-e a vásárlási összeg kiegyenlítéséhez. Ha van megfelelő mennyiségű pénz a számlánkon, akkor abból beterheli a vásárlás értékét, majd amikor ez megtörtént, hibátlan működés esetén (normálisan működő kommunikációs vonal mellett) jelet küld a kereskedőnek/vendéglátóhelynek, hogy sikeres volt a tranzakció, és a kereskedő már nyomtathatja is a blokkot. Ha nincs elegendő egyenleg vagy nem megfelelő a kapcsolat minősége, akkor a tranzakció elutasításra kerül.
Itthon azonban ez egy hatalmas biztonsági rést jelent a felhasználók számára: megtörténhet ugyanis, hogy hiába a „tranzakció sikertelen” megjelölésű bizonylat, a bank beterhelheti az összeget, amit nem képes megfelelően visszajelezni a kereskedő felé. Ekkor a kereskedő POS-terminálja a „sikeres tranzakció” ellenére „sikertelen tranzakció” megjelöléssel nyomtat bizonylatot. Ez akkor történhet meg, ha a banki telefonvonalban épp hiba van vagy karbantartást végeznek rajta. Ekkor a kereskedő hiába kéri, nem szabad neki újra odaadnunk a kártyánkat, mert ebben az esetben a terhelés ismét megtörténne, de a bizonylaton újfent „sikertelen tranzakció” szerepelne.
Ezért ezzel a kártyával ugyanazon a napon ne fizessünk már többet, azonban ha van másik kereskedelmi banktól kapott bankkártyánk, akkor használhatjuk azt, vagy fizethetünk készpénzzel. A téves terheléseket pedig panaszként kell rögzíttetnünk a kártyát kibocsátó bankunknál, és vissza kell kérnünk (jóvá kell íratnunk a pénzünket). Sajnos a visszafizetésre a bankoknak 30 napos határidejük van, amit alaposan ki is szoktak használni, így nagyon esélyes, hogy nem a határidő lejárta előtt adják vissza a pénzünket.
Fontos tudnunk, hogy sikertelen kártyás fizetés esetén különböző hibakódokat jelezhet ki a POS-terminál, melyet a kereskedő kinyomtathat. Minden esetben kérjük el, és őrizzük meg a sikertelen tranzakciók blokkjait! Előfordulhat ugyanis, hogy balszerencsénkre a fenti esettel találkozunk.
Külföldön történő vásárláshoz a legtöbb bank előre kéri, hogy jelentsük be náluk azt, hogy külföldön fogunk tartózkodni. Egyes bankok letiltják a kártyánkat, ha hirtelen nem várt külföldi aktivitást érzékelnek. Más bankok pedig erősen korlátozzák a naponta, külföldön elvégezhető érintés nélküli tranzakciók számát.
Ha kíváncsi vagy arra, milyen bankszámlák közül választhatsz, tekintsd át a részletes bankszámla kalkulátorunk segítségével!
