Hírdetés

Tényleg annyira pusztító az orosz bankok kizárása a SWIFT-ből?

szerző: |
 

Sokat hallhattunk, olvashattunk a napokban az oroszok ellen bevetett pénzügyi „atombombáról”, ami nem más, mint az orosz pénzintézetek egy részének kizárása a bankok közötti nemzetközi kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből. De mi is ez a SWIFT? Tényleg pusztító hatással jár, ha egy ország bankjait kizárják belőle? Hatással lesz ez az életünkre Magyarországon? Íme, egy kis áttekintés a Bankmonitortól.

Mi is a SWIFT?

Sokan azt gondolják, hogy a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication), keresztül történnek a bankok közötti nemzetközi utalások, így aztán az ebből való kitiltás azt eredményezi, hogy a szankciókkal sújtott bankok nem küldhetnek és nem fogadhatnak a jövőben pénzeket, legfeljebb aktatáskában. A SWIFT-en azonban nem maga az utalás történik, ez „csak” egy üzenetküldő rendszer, amelyen keresztül a bankok megbeszélhetik egymással, hogy kinek, mikor, milyen összegű utalás megy majd, illetve, ha bármilyen kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban, azt itt könnyen tisztázhatják. Olyan ez, mint egy hatalmas, ám zárt chat, amihez 200 ország több mint 11 000 pénzintézete csatlakozik. Éppen ez a rendszer legfontosabb előnye: mindenki rajta van, aki számít.

Hírdetés

Hírdetés

Vége annak a banknak, amelyiket kizárják a SWIFT-ből?

Ha egy vagy több bankot kizárnak a SWIFT-ből, az nem jelenti automatikusan azt, hogy lehetetlenné válnak az utalások, ám az biztos, hogy emiatt nő a célba érkezés bizonytalansága, márpedig a pénzügyi szektorban éppen kiszámíthatóság és a biztonság a legfontosabb. Éppen ezért számítani lehet arra, hogy a SWIFT-ből történő kitiltás miatt az érintett bankokba nem minden pénzintézetből lehet majd utalást indítani, illetve sok ügyfél nem vállalja majd az ezzel járó kockázatot.

Mely orosz bankok érintettek a kitiltásban?

Az Európai Unió tagállamai – egyeztetve az Egyesült Államokkal és Nagy Britanniával – hét orosz bankot zártak ki a SWIFT-ből, de könnyen előfordulhat, hogy a lista hamarosan tovább bővül. A kizárt bankok listája jelenleg: VTB Bank, Rosszija Bank, Otkritije Bank, Novikombank, Promszvjazbank, Szovkombank, Vnyesekonombank.

Lehetnek még további kitiltások?

Egyértelműen az volna a leghatásosabb pénzügyi fegyver az orosz pénzügyi rendszer ellen, ha Oroszországot teljes egészében kitiltanák a SWIFT-ből, ám ez rengeteg hátulütővel jár. Számos európai ország energiaellátása Oroszországtól függ, és mivel már jelenleg is egekben van a kőolaj és a földgáz ára, az orosz energiahordozókról történő azonnali és teljes leválás rendkívül érzékenyen érintené az európai fogyasztókat. Ebben az esetben ugyanis egyszerűen nem lehetne fizetni az orosz cégeknek. Nem véletlen, hogy a Sberbank és a Gazprombank továbbra sem kerül fel a tiltólistára, ami azt mutatja, ezt a kockázatot egyelőre nem vállalták fel a nyugati országok.

Éppen ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a helyzet további romlása esetén további bankok kerülnek kitiltásra, és a teljes kizárás csak a végső megoldás lehet.

Van alternatívája a SWIFT-nek

Kína egy ideje már elkezdte kiépíteni a maga SWIFT-alternatíváját, a CIPS-et (Cross-border Interbank Payment System), ám ehhez egyelőre kevés bank csatlakozott, ennek ellenére Kína és Oroszország számára a SWIFT regionális alternatíváját jelentheti. Az orosz gazdaság és pénzügyi szektor azonban ezer szállal kötődik a nyugati pénzügyi rendszerekhez, és mivel ezen országok bankjai nem csatlakoznak a CIPS-hez, nem tudja majd pótolni azt.

Nem tudunk majd utalni Oroszországba?

A helyzet nagyon képlékeny, és percről perce változik. Az OTP Bank például óvatosságra int, és azt javasolja ügyfeleinek, hogy fontolják meg az Oroszországba és Ukrajnába indított átutalási megbízások benyújtását, legfőképp az orosz érdekeltségű bankok bevonásával végzett bármilyen tranzakciót.

Az Ukrajnába irányuló, határon átnyúló átutalási megbízásokat az OTP Bank továbbra is végrehajtja, a kedvezményezett bankja számára a megbízás összegét átutalja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az átutalt összeg jóváírását és a kedvezményezett számára való hozzáférhetőségét a fogadó bankban nagymértékben befolyásolhatják az aktuális körülmények.

Egészen más a helyzet azonban az Európai Unió által szankciókkal sújtott orosz bankok esetében. A korlátozó intézkedések által érintett orosz tulajdonú bankoknál vezetett számlákra, valamint a szankciókkal érintett személyek részére történő átutalások végrehajtása, illetve megtagadása az aktuális szankciós szabályok szerint történik. Az OTP Bank a benyújtott megbízások végrehajtását szankciós ellenőrzés alá vonja, szankciós tilalom esetén a megbízás teljesítésére nincs lehetőség. Ebben az esetben a bank a megbízás befogadása során zárolt fedezetet feloldja.

A K&H Csoport arról ír, hogy az Európai Unió orosz bankokra kiterjesztett pénzügyi szankciói miatt az orosz rubelben kezdeményezett megbízásokat, devizaügyleteket átmenetileg felfüggesztik. Az orosz bankoknál vezetett kedvezményezett számlára indított tetszőleges devizanemű utalásokat a Bank befogadja, azonban ezek teljesítése a közreműködő bankok által alkalmazott gyakorlattól függ. A Bank orosz rubel keresztárfolyamot nem jegyez, átváltásra jelenleg nincs lehetőség.

Az Erste Bank közleménye szerint az ukrajnai átutalások technikailag lehetségesek, de a jelenlegi bizonytalan, folyamatosan változó helyzetben nem tudja a bank garantálni, hogy teljesülnek is. Hosszabb átfutási idővel és bizonytalan kimenettel kell számolni, mert minden érintett bank egyedileg vizsgálja a tranzakciókat. Az Ukrajnába irányuló sikeres utalások után viszont nem számol fel díjat a bank.

Mit okozhat a tiltás világszinten?

Még elképzelni is nehéz, hogy pontosan milyen következményekkel járhat a világgazdaságra nézve az, ha Oroszországot valóban kizárják a világkereskedelem vérkeringéséből. A hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint például Oroszország a világ olajtermelésének a tizedét és az európai gázfelhasználás 40 százalékát adja. Egyúttal a világ legnagyobb gabona- és műtrágyaexportőre. Jelentős a palládium- és a nikkelkivitele, szénből és acélból a világ harmadik legnagyobb exportőre, a faárukivitel tekintetében pedig az ötödik legjelentősebb a világon, míg a globális alapanyagtermelés hatodát adja. Ebből is látszik, hogy az orosz termékek és nyersanyagok kiesése alapjaiban zilálná szét a világ beszállítói láncait, ami áruhiányhoz és komoly dráguláshoz vezethet.  

Hírdetés