Napjainkban nagyon megszaporodtak az olyan esetek, amikor egy lakáshitel után valaki személyi kölcsönt vesz fel. Ezzel önmagában nincs is gond, viszont érdemes több dolgot is tudatosítani, mielőtt az újabb hitelfelvételre adnánk a fejünk. Az elegendő jövedelem csak egy a sor kérdés közül. Átrágjuk most magunkat a legfontosabbakon, mert különben az is lehet, hogy egy szerintünk kifizetett áruhitel miatt nem kapjuk meg az új hitelt.
A lakásvásárláshoz egyre többen vesznek fel lakáshitelt, azonban az eladósodás ezen a ponton nem mindig szokott megállni. A lakáshitelesek közel 10%-ánál előfordul, hogy rövid időn belül új hitelért folyamodnak, például személyi kölcsönért. Ezernyi oka lehet az újabb hitelfelvételnek, mi hallottunk olyat, hogy a vagyonátruházási illetékre, felújításra, bútorvásárlásra kellett a pénz.
Több dolgot is ajánlatos viszont még a hiteligénylés előtt átgondolni, mert az újabb kör tartogathat meglepetéseket. Az első és legfontosabb pont, hogy a banknak minden egyes hitelfelvétel előtt szükséges vizsgálnia, a hitelfelvevő megfelel-e a jövedelemarányos törlesztőre (JTM-re) vonatkozó előírásoknak.
Egyelőre a szabályozás úgy szól, hogy 400 ezer Ft-os nettó igazolt jövedelem alatt forinthitelnél a teljes havi adósságszolgálat a jövedelem 50%-a lehet, míg 400 ezer Ft jövedelem felett 60%. A bankok ennél szigorúbbak, meglátásaink szerint most inkább a 35-40%-os JTM az irányadó. Nem véletlen, hogy adósságszolgálatról beszéltünk, mert a banknak úgy kell eljárnia, hogy az összes hitelünk terhe beleférjen a limitbe.
Nézzünk egy egyszerű példát. Ha van nettó 200 ezer Ft-os igazolt jövedelmünk, akkor a jogszabályok szerint 100 ezer Ft-ot is törlesztésre fordíthatnánk, de a bankok inkább 70-80 ezer Ft-ot fognak engedélyezni. Ez utóbbiba azonban nemcsak az utólagos személyi kölcsönnek kell majd beleférnie, hanem az először felvett lakáshitel törlesztőjének is. Ha már fizetünk például 60 ezer Ft-ot a jelzáloghitelért, akkor 20-30 ezer Ft még mindig marad a személyi kölcsönre.
De figyeljünk oda, mert ha például adóstársak vagyunk egy hitelben, akkor annak a törlesztőjét is bizonyos mértékben ide fogják számítani (nem feltétlenül arányosan). Sőt, ha folyószámla-hitelkeretünk van, esetleg hitelkártyánk, akkor a keret összegének 5%-át törlesztési teherként a JTM-be is be fogják számítani. Az pedig nagyon kellemetlen, ha például egy nem használt folyószámla-hitelkeret miatt ugrik a személyi kölcsön felvétel.
Szorosan a témához kapcsolódik, hogy vannak olyan szolgáltatók a piacon, ahol azt hihetjük, hogy egy áruhitelünk van, pedig végső soron a hitelező egy hitelkeretet tart fent számunkra. Ez azért lehet kritikus, mert ha ez a hitelkeret csak úgy áll magában, akkor ezt is a banknak a személyi kölcsön elbírálásakor szintén a JTM-be bele kell számítania. Magyarul, maximálisan legyünk tisztában, hogy milyen hiteleink vannak és azok mennyire befolyásolják a későbbi hitellehetőségeinket.
Nézd meg kalkulátorunkkal, hogy mekkora személyi kölcsönt vehetsz fel!
A nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben, mert a jegybank változtatni fog a JTM-szabályokon októbertől és egyelőre arról lehetett hallani, hogy a lakáshiteleknél lennének „szigorúbb” szabályok. A személyi kölcsönökről nem volt szó, de itt gyanítjuk, hogy maradhat a „kedvező” elbírálás, már csak azért is, mert ezek a hitelek döntő többségében a futamidő végéig fix kamatúak (végig fix esetben az új szabályozásban a lakáshitel is meghagyná az 50-60%-os limitet).
Könnyen elképzelhető, hogy ha belefutunk egy lakáshitel után egy személyi kölcsön felvételbe, akkor a banknak eltérő JTM-szabályok szerint kellene a két hitelnél eljárnia. Érdekes kérdés, hogy a bankok a „hitelhalmozóknál” hogy fognak eljárni. Ennek kiderítéséhez még néhány hetet kell várni, amikor is a szabálytervezet mindenki számára elérhető lesz.
Végül, de nem utolsó sorban legyünk annak is tudatában, hogy a bank az elbíráláskor a hitelinformációs adatbázis (KHR) alapján minket is átvizsgál és ha egy másik hitelnél van például több személy a hitelben, akkor arra kíváncsi lesz a bank is. Bőven elképzelhető, hogy az eredeti példánál maradva a lakáshitelbe bevont házastársat a személyi kölcsönbe is be kell majd vonni, ahogy az megtörtént a jelzáloghitelnél. Ennek mi is elébe mehetünk, ha évente egyszer ingyenesen lekérjük a KHR tudakozványt.
1