Hitelből állampapír,
a kockázatmentes nyereség

• 2022-ben az új típusú gazdasági nehézségek hatására a világ több országában kialakult az a ritka helyzet, hogy a hitelkamatok az infláció alatt maradtak.
• Ez Magyarországon is bekövetkezett, ráadásul a lakosság inflációhoz kötött kamatozású állampapírt vásárolhat, melynek kamata meghaladhatja az infláció mértékét (kamat = infláció + 1,5%).

• Ma a legkedvezőbb ajánlatot a 2030/I Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) adja.
• Kamatfizetés 2024. februárban: évi 16,0%, tényleges kamat mértéke a hosszabb periódus miatt 17,36% (2022. év átlagos inflációja 14,5% + 1,5%).
• Kamatfizetés 2025. februárban: várhatóan 18,8% (A 2023-as év átlagos inflációja – az MNB előrejelzése szerint - 17,3% + 1,5%).
• Az előrejelzés nagyobb bizonytalansága miatt a további időszakokra nem számszerűsítjük a várható kamatot.
• Lejárat: 2030. február, de a futamidő alatt is értékesíthető a befektetés.

• A hitelfelvételhez kapcsolódó egyszeri költség: pl.: elsősorban közjegyzői díj, a hitelösszeg kb. 0,5%-ra tehető.
• Az állampapírhoz kapcsolódó költségek: az Államkincstárban ingyenes a vásárlás, az értékpapír számlavezetés és a végén a pénz kiutalása. Az állampapír-befektetés után nem kell kamatadót fizetni!
• Az állampapírhoz kapcsolódóan (az Államkincstárban) költségünk csak akkor keletkezik, ha futamidő vége előtt eladjuk a befektetésünket. Ennek mértéke jelenleg 1%.
• Amennyiben a hitelünket a futamidő vége előtt visszafizetjük a banknak, akkor végtörlesztési díjat kell fizetnünk (ezt megúszhatjuk akár fix 30 ezer Ft-ból is).
• A hitelt nyújtó banknál számlát kell vezetnünk, ugyanakkor létezik olyan bank, ahol két éven keresztül teljesen díjmentes a csomag.

Mekkora nyereség érhető el 35 millió Ft jelzáloghitel állampapírba befektetésével?

*Állampapírnál a 2030/I PMÁK lett kiválasztva. A konstrukció kamata az infláció +1,5% kamatprémium. Ha a befektetést a második kamatfizetéskor visszaváltanánk.
**A kiválasztott jelzáloghitel kamata 9,54%, a futamidő 20 év. Ha a konstrukció 2025. februárjában előtörlesztenénk az állampapír összegéből.

1. Tehermentes az ingatlan, azaz nem szerepel a tulajdoni lapon más hitel jelzálogjoga, más típusú kötelezettség.
2. Igazolható jövedelem – a példában szereplő 35 millió Ft-os hitelhez családi szinten minimum havi nettó 660 ezer Ft szükséges (alacsonyabb jövedelemmel alacsonyabb hitelösszeg érhető el).
3. Nem vagyunk nyilvántartva rossz adósként a KHR listán.

Azaz összességében hitelképesnek minősít minket a pénzintézet.

• A törlesztést rendezhetjük a befektetésünk folyamatos visszaváltásából is.
• Negyedévente az adott időszak hitelkötségeinek megfelelő összeget visszaválthatunk a befektetésünkből.
• Ezzel a lépéssel a hitelhez kapcsolódó havi kiadásokat maga a befektetés finanszírozhatja meg. Ugyanakkor a befektetés értékének folyamatos csökkentése miatt a végső profit is mérséklődhet. (A korábbi példában szereplő 35 millió Ft összegű hitelfelvétel állampapírba fektetésén 2025. februárjáig 4,3 millió Ft adómentes nyereséget érhetünk el így.
• FONTOS, hogy a pénzintézet a hitelképesség vizsgálata során mindenképpen ellenőrzi, hogy háztartásunk bevételeiből fedezhető-e a hitel havi törlesztőrészlete. Vagyis a bank a bírálat során nem veszi figyelembe, hogy a kölcsön visszafizetését a tervezett befektetés értékéből szeretnénk rendezni.

1. Ugyan kedvezőtlen a gazdasági környezet, de Magyarország nagyon távol áll attól, hogy államcsőd következzen be. Jól mutatja ezt, hogy 2023. január 5-én több, mint 4 milliárd USD értékben bocsátott ki az ország devizakötvényt (a befektetői kereslet pedig ennek háromszorosa, 12 milliárd USD volt).

2. A saját devizájában minden ország korlátlanul fizetőképes tud lenni, hiszen a jegybank annyi hazai devizát állít elő, amennyit csak akar.

A hitelünk kamata egy évtizeden át fix, azaz 10 éven keresztül nem változhat. Az állampapír kamata pedig inflációkövető, így ez esetben a befektetésen elérhető kamat emelkedik, vagyis a kombinált konstrukcióval elnyerhető profit nő.

A magyar állam több mint 10 éven keresztül építette a lakosság bizalmát az állampapírok iránt. Ennek az a következménye, hogy az állam finanszírozásában ma Európában a legmagasabb lakossági aránnyal Magyarország rendelkezik. Ez azért jó, mert válság idején a hazai lakosság nem menekül, nem adja el bármi áron az állampapírjait, míg a külföldi befektetők ezt megtehetik. Amennyiben az állam megemelné (érdemben) a futamidő vége előtti visszaváltás költségét, akkor az erős bizalmi töréshez vezetne a lakosságnál és így sérülhetne az állam finanszírozásának stabilitása.

Ha valaki nem tud felelősen bánni a pénzzel, és fennáll a veszélye annak, hogy az állampapírt hirtelen felindulásból eladja, és nem hiteltörlesztésre, hanem pl. luxusautó vásárlására fordítja, akkor a hitel mögül eltűnik annak pénzügyi fedezete. Akkor ez már nem egy precízen végrehajtott pénzügyi művelet lesz, hanem felelőtlen hitelfelvétel. A legrosszabb esetben pedig, ha ezt követően a havi hiteltörlesztéseket sem tudja teljesíteni, akkor a bank értékesíteni fogja egy végrehajtási eljárásban a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant.