Gyakorlatilag az összes hazai nagybank reagált a kormány kérésére és önkéntesen csökkentik a lakossági számlaköltségeket, gyakorlatilag visszavonva az infláció miatti díjemeléseket. De teljesül ezzel a kormány elvárása? Mit vállaltak még a hazai bankok ezen döntés mellett?
A kormány már hetek óta folyamatosan jelzi a hazai bankszektor felé, hogy a lakossági számladíjak az idei évben jelentősen megemelkedtek. Ezzel kapcsolatban pedig megfogalmaztak egy elvárást is, a díjakat önként mérsékeljék a tavaly év végi, idén év eleji szintre.
Retorzióként kilátásba helyeztek egyfajta bankszámlákra érvényes árstopot is, vagyis a pénzintézetek lépése nélkül az állam fagyasztotta volna be egy meghatározott szinten a számlaköltségeket.
Gyakorlatilag az összes bank önként csökkenti a lakossági számladíjakat
Az állam által támasztott határidő legvégén ugyan, de végül az összes nagyobb pénzintézet lépett és vállalást tett a lakossági számladíjak mérséklésére. A számladíjak mellett a bankkártyák, illetve a kapcsolódó elektronikus szolgáltatások díjai is sok esetben mérséklődhetnek.
Mit vállaltak pontosan az egyes bankok?
A CIB Bank az április elsején életbe lépő inflációkövető díjemelését visszavonja, a bank június elsejétől a korábbi díjakat számolja fel ügyfeleinek egészen 2026. június 30-ig. Az április elseje és június elseje között a díjemelésből eredő költségeket a bank az ügyfelei részére vissza fogja adni valamilyen formában.
A K&H Bank az április elsején életbe lépő inflációkövető és működési költségekből eredő díjemelését akciós jelleggel május elsejétől nem fogja alkalmazni 2026. június 30-ig.
Az MBH Bank április 30-án, illetve május elsején emelte volna meg a számladíjakat a 2024-es inflációnak megfelelően. A pénzintézet tájékoztatása alapján erre nem kerül sor, sőt 2026. június 30-ig a bank nem fogja emelni a lakossági számlaköltségeket. Ezzel mintegy 1,5 milliárd forintot spórolhatnak összességében az MBH Bank ügyfelei.
Az OTP Bank a fizikailag kibocsátott lakossági betéti bankkártyák éves díját mérsékelné 700 forinttal 2025. május 1. és 2026. április 30. közötti időszakban. (A kedvezmény nem érinti az OTP Junior kártyával rendelkező ügyfeleket, ugyanis számukra a számlavezetés és a bankkártya egyaránt díjmentes.) A kérdéses díjkedvezmény és az egyéb akciók összességében kompenzálnák az inflációkövető miatti díjemelkedéseket. A bank vállalja, hogy 2026. június 30-ig nem fogja megemelni az infláció, illetve a működési költségek változása miatt a számlaköltségeket.
A Raiffeisen Bank 2025. május 1-jével csökkenti lakossági ügyfelei napi bankolással kapcsolatos kiadásait, így 2026. június 30-ig kedvezményeket biztosít a lakossági bankszámla- és kártyadíjakból. A teljes kedvezménycsomag összességében megegyezik a bank által 2025-ben jogszerűen végrehajtott inflációs díjemelés mértékével. Emellett a bank 2026. június 30-ig fenntartja az Aktív számlához kapcsolódóan első éves bankkártya díjmentességét, valamint a jelenleg érvényben lévő havi számlavezetési díj akciót. A pénzintézet vállalja, hogy 2026. június 30-ig nem emel az infláció, illetve a működési költségek miatt a lakossági számladíjakon.
Az UniCredit Bank vállalja, hogy ellensúlyozza a március elsején a lakossági számlacsomagoknál életbe lépett inflációkövető díjemelését. Emellett a pénzintézet nem fogja megemelni az infláció, illetve a működési költségek miatt 2026. június 30-ig nem módosítja a számladíjakat.
Az Erste Bank és a Gránit Bank az idei évben nem emelte meg a számladíjakat a tavalyi inflációnak megfelelően, így ezen pénzintézetektől a kérdéses díjemelés visszavonására, ellensúlyozására sem volt szükség.
Hirdetés
Hirdetés
Mit várt el az állam és mit teljesítettek a bankok?
Ránézésre az állami elvárás teljesült, hiszen minden bank lépett, a Bankmonitor szakértői szerint azonban érdemes a dolgok mélyére lépni.
A kormány elvárása az volt, hogy az év eleji, 2024. év végi díjak térjenek vissza. Ehhez képest a bankok tájékoztatóiból az olvasható ki, hogy az idei inflációkövető áremeléstől tekintenének el. Ezen díjemelésekre jellemzően március és május között kerül sor.
Ugyanakkor az idei évben a lakossági számlák esetében volt már egy ezt megelőző áremelés is: a bankok a megemelkedő tranzakciós illeték miatti plusz terheket hárították át a számladíjak módosításával az év első két hónapjában. Az más kérdés, hogy ezt a díjemelést mennyire lehetne alapvetően a banki díjak emelésének tekinteni, hiszen egy az egyben az illeték lett áthárítva. (Mondjuk a számlatulajdonosok szempontjából vélhetően részletkérdés, hogy miért is emelkedtek az árak.)
Korábban azonban nem volt szó arról, hogy a pénzintézeteknek az aktuális árakat is tartaniuk kell. A megjelent információk alapján azonban a bankok nem fognak árat emelni a lakossági bankszámláknál 2026. június végéig.
Hogy alakultak az elmúlt időszakban a számlaköltségek?
A kormány jelzése alapján érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban a bankszámlaköltségek. Ennek alátámasztására a pénzügyi szolgáltatások díjemelkedését hozták fel: tavaly februárhoz képest egy év alatt 12,5 százalékkal emelkedett ezen szolgáltatások díja.
Érdemes ezen díjemelkedések időbeni lefutására is vetni egy pillantást, ebből kiderülhet, hogy mikor is áraztak jelentősebb mértékben a bankok.
A havi díjemelésekből jól látszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások költsége nem egyenletesen, hanem alkalmanként, ciklikusan emelkedik. Az elmúlt időszakban három nagy emelési hullám van/volt. (A harmadiknak épp a közepén tartottunk az önkéntes csökkentés bejelentésekor.)
- A tavalyi évben a bankok a 2023-as infláció miatt emeltek tavasszal,
- az idei év elején a tranzakciós illeték emelkedését hárították át a lakossági ügyfelekre,
- míg márciustól kezdődően megkezdődött a 2024-es infláció miatti díjkorrekció is.
Érdekesség, hogy a kormány a 2024. decemberi állapotot kérte „visszaállítani”, márpedig tavaly február és december között nagyságrendileg 9,5 százalékkal emelkedtek az árak. A pénzintézetek által megfogalmazott önkéntes vállalás viszont a februári állapotot állítaná helyre, vagyis a 12,5 százalékos díjemelkedést konzerválnák a bankok.
Úgy tűnik, mintha nem lenne hatása ennek a vállalásnak, de ez nem igaz, hiszen a most életbe lépő, emiatt a KSH statisztikáiban még nem látszódó áremelkedéseket „törlik el” a bankok. A Bankmonitor becslése alapján ezen díjemelések mellett 2024. február és 2025. május között mintegy 16,5 százalékkal emelkedett volna a pénzügyi szolgáltatások ára. Ehhez képest egészen 2026. júniusáig konzerválódna a 12,5 százalékos árváltozás.
Az önkéntes díjcsökkenéstől nem lesznek olcsók a számlák
Azt ki kell hangsúlyozni, hogy a kérdéses önkéntes díjcsökkenés a további drágulást állítja meg, de ettől egy eddig is magasabb áron kínált szolgáltatás nem válik olcsóvá. Aki tavaly 40-50 ezer forintot fizetett a számlájára, az idén is hasonló költségekre számíthat.
Ezen két dolog tudna segíteni:
- A saját bankolási, pénzügyi szokások felülvizsgálásával érdemben lehet spórolni. Érdemes SMS helyett push üzenetben kérni az értesítéseket. A netbankon, mobilapplikáción megadott megbízások pedig mindig olcsóbbak lesznek a telefonbankos, személyes ügyintézésnél. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jogszabályi díjmentes készpénzfelvételt kérni kell, ennek elmulasztása miatt is érdemben emelkedhetnek a költségek.
- A banki ajánlatok összehasonlításával kiderülhet mindenki számára, hogy a megfelelő csomaggal rendelkezik-e. Elképzelhető, hogy egy bankváltással, számlaváltással több ezer, akár több tízezer forintot lehet spórolni. A felülvizsgálatnak külön aktualitást nyújt az alapszámla átmeneti díjmentessége, ezzel ugyanis ez a csomag is komoly vetélytársa lehet a legolcsóbb normál banki ajánlatoknak.
