Az MNB adatai alapján 2025 első negyedévében a háztartási hiteleknél mintegy 282,5 milliárd forint összegben törlesztettek elő. Egy negyedév alatt ilyen összegben utoljára 2015 elején törlesztették elő hitelüket a magyarok. Mitől vált újra ilyen népszerűvé a meglévő kölcsönök idő előtti rendezése?
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2025 első negyedévében 282 550 millió Ft összegben (azaz 282,5 milliárd Ft értékben) törlesztettek elő a magyarok. Az összes tőketörlesztésnek (ide sorolható a normál havi törlesztéseknek a tőkerésze is) ez a 45,91 százalékát tette ki.
Ez egy jelentős érték, egy évvel korábban még csak a 183,2 milliárd Ft összegben törlesztettünk elő, ez egyébként az akkori tőkefogyás 37,26 százaléka volt. Tehát összességében 99,3 milliárd forinttal, mintegy 54 százalékkal emelkedett az előtörlesztett összeg egy év alatt.
Hirdetés
Hirdetés
Mi az az előtörlesztés, végtörlesztés?
Ha felveszünk egy hitelt, akkor jellemzően azt havonta azonos törlesztőrészletekben kell visszafizetnünk. A törlesztő egy része kamat, másik része pedig a fennálló tőketartozást csökkenti. A futamidő elején a törlesztőrészleten belül még a kamat a nagyobb rész, az idő előrehaladtával azonban fokozatosan nő a tőkecsökkentés mértéke.
Vagyis a fennálló tartozásunkat hónapról hónapra a havi törlesztéssel együtt csökkentjük. Ezt tekinthetjük a tartozás természetes fogyásának.
E mellett azonban lehetőségünk van arra, hogy a futamidő alatt bármikor a törlesztőrészleten felül is befizethetünk a kölcsönünkbe, ezzel csökkentve a fennálló tartozást. Ezt nevezik előtörlesztésnek. Ha a tartozásunkat teljes egészében visszafizetjük, akkor végtörlesztésről, ha csak részben rendezzük, akkor részelőtörlesztésről beszélhetünk.
Miért lehet ez jó nekünk? Az előtörlesztéssel visszafizetett tőketartozás már nem kamatozik tovább, vagyis ilyen formában csökkenthetjük a hitel összes terhét.
Jó tudni, hogy személyi kölcsönnél évente egy alkalommal lehetőségünk van élni a díjmentes előtörlesztés lehetőségével, legfeljebb 200 ezer forintig.
Bármilyen összegű előtörlesztés, vagy végtörlesztés esetén fontos, hogy előzetesen jelezzük szándékunkat a banknak, nem elég befizetni az összeget a törlesztési számlára. A pénzintézet az előtörlesztésért felszámíthat díjat, ezt jellemzően az előtörlesztett összeg százalékában szokták meghatározni. (Kölcsöntípustól függően 0,5-2,5% között mozoghat a díj.) Illetve van egy bejelentési határidő is: jellemzően néhány nappal hamarabb kell a bank felé jelezni előtörlesztési szándékunkat.
Nézzünk egy példát az előtörlesztésre, induljunk ki abból, hogy 10 millió forint fennálló tartozásunk van, a hátralévő futamidő 10 év, a kamat 6,5%. Ebben a helyzetben 113 548 forint a havi törlesztőrészlet, a teljes visszafizetés pedig 13,6 millió forint lenne. Ha most 5 millió forintot előtörlesztenénk a hitelbe, akkor változatlan futamidő mellett 56 774 forint lenne a törlesztő. A teljes visszafizetés pedig az előtörlesztett összeggel és 2% előtörlesztési díjjal együtt is 11,9 millió forintra csökkenne.
Azt már értjük, hogy az előtörlesztés miért jó dolog, arra azonban még nincs magyarázat, hogy miért futott fel az elmúlt időszakban ez a jelenség.
Melyik hiteltípusoknál emelkedett meg az előtörlesztés mértéke?
Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni, hogy mely hiteltípusoknál emelkedett meg az előtörlesztési kedv az elmúlt időszakban.
- A piaci forint lakáshiteleknél jelentős az emelkedés: 87,7 milliárd forintot törlesztettek elő szemben az egy évvel korábbi 59,7 milliárd forinttal. De ez az érték annyira nem kiugró, nem kell az időben nagyon visszamenni, hogy hasonló számokat láthassunk: 2021. második felében, illetve 2022. elején is történt hasonló volumenű előtörlesztés.
- A támogatott lakáshiteleknél ez egyáltalán nem tekinthető kiugró értéknek. Sőt 2023-ban ennél jóval nagyobb összegű előtörlesztéseket lehetett látni a támogatott hiteleknél.
- A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 31,6 milliárd forintos negyedéves előtörlesztés egy kiugró érték. Ilyen számokat a kérdéses hitel kapcsán nem igazán lehetett eddig látni.
- A forint személyi kölcsönnél is hasonló a helyzet: 2025 első negyedévében 108,1 milliárd forint összegben törlesztettek elő ilyen hitelt a magyarok. Ez abszolút értelemben is igen magas szám és a termék „történetében” sem volt erre nagyon példa.
- Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hiteleknél (ide tartozik a Babaváró és a Munkáshitel is) a 38 milliárd forintos előtörlesztési érték nem kiugró. Ettől függetlenül 3 évet kell visszamenni, hogy hasonló számokat láthassunk. A mai értéket meghaladó előtörlesztés ennél a terméknél is csak akkor volt, amikor a gyermeket nevelő családok visszakapták a befizetett személyi jövedelemadójukat, melyből sokan meglévő hitelüket fizették vissza.
Miért futott fel az előtörlesztés?
Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője a helyzetet vizsgálva alapvetően négy okot azonosít, ami miatt az előtörlesztés jelenleg ilyen népszerű lehet.
Elindult a Munkáshitel, amit sokan kiváltásra fordítanak
Alapvetően megjelent a piacon egy új réteg számára elérhető kamatmentes támogatott hitel, ez a Munkáshitel. Ebből 59,18 milliárd forint összegben kötöttek szerződést az év első 3 hónapjában. Az MNB adatai alapján az igénylők mintegy 8,5 százaléka kérte a hitelt más kölcsön előtörlesztésére. (Hitelkiváltásnak nevezik azt, amikor az egyik hitelből kifizetünk egy, vagy több másikat.) Nagyságrendileg 5 milliárd forint összegben törleszthettek elő más hitelt ezen kölcsön kihasználása miatt. Ez főleg személyi kölcsönnél, vagy áruhitelnél merülhetett fel.
Lejáró, kamatot fizető állampapírok
Azt láthatjuk, hogy a Munkáshitel volumene önmagában nem magyarázza a magas előtörlesztési arányt. Ebben azonban komolyan közrejátszhattak az állampapírpiacon látható események is.
Az inflációkövető prémium állampapírok jelentős kamatot fizettek az év első hónapjaiban. Amely papír nem járt le, annak kamata pedig érdemben csökkent, emiatt sokan visszaválthatták megtakarításukat.
Ezen forrásból többféle kölcsön előtörlesztése is megtörténhetett, de kiemelnénk a szabad felhasználású jelzáloghiteleket. A kérdéses kölcsön igénylése ugyanis megugrott az állampapírkamatok emelkedésekor, sokan kifejezetten erre a célra vettek fel ilyen kölcsönt. A megtakarítási kamatok csökkenésével pedig sokan az erre felvett hitelt is visszafizethették.
De természetesen más hitelek előtörlesztésében is fontos szerep juthatott az állampapírból kiáramló pénzek.
Csökkenő hitelkamatok
Az elmúlt bő két évben érdemben mérséklődtek a hitelkamatok.
- júliusában a legkedvezőbb lakáshitelt 8,5 százalékos THM érték mellett lehetett felvenni, jelenleg a legolcsóbb lakáscélú jelzáloghitelek THM értéke nem éri el a 7 százalékot. Lakáshitel kiváltására ez a kamatszint elérhető.
- A személyi hiteleknél még látványosabb ez a helyzet. Két éve még 14,5 százalékos THM mellett lehetett ilyen hitelt felvenni, jelenleg a legolcsóbb személyi kölcsön teljes hiteldíj mutatójának az értéke nem éri el a 10,5 százalékot.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a korábban felvett kérdéses kölcsönök olcsóbbá váltak. Ki kell váltani, le kell cserélni a meglévő kölcsönt ahhoz, hogy a kamatcsökkenés hatása megjelenjen a havi törlesztőrészletekben. Jó eséllyel sokan élhettek ezzel a lehetőséggel: a Bankmonitor szakértőjének tapasztalata alapján ez a személyi kölcsönöknél lehetett jelentős, ugyanis az új érdeklődők közül sokan meglévő drágább kölcsönüket cserélik le egy kedvezőbbre.
Felfutó lakáspiac
Az adásvételek száma újra növekedésnek indult a lakáspiacon. Ez természetesen azt is jelenti, hogy egyre több olyan lakás is gazdát cserélhet, ahol az ingatlanon valamilyen hitelhez – jellemzően lakáshitelhez – kapcsolódó teher van. Az ilyen lakások eladása a meglévő kölcsön előtörlesztésével jár. Ez is hozzájárulhat a lakáshiteleknél az előtörlesztések számának, értékének emelkedéséhez.
