Immár több mint két éve, hogy különösen jól megy a magyar tőzsde sora, ugyanakkor főleg az lehet szembetűnő, amit a kisebb részvények háza táján történt az utóbbi időszakban. Volt olyan kispapír, amely az elmúlt néhány hónap akár meg is tízszerezte az árfolyamát, nem véletlen, hogy sok befektető felkapta a fejét az eseményekre. Ugyanakkor, ahogy arra az Alapblogon Zsiday Viktor is felhívja a figyelmet, nem árt résen lenni, mert kevésbé a racionalitás, hanem az extrém rózsaszín köd hajtja inkább az árfolyam emelkedést.
A magyar tőzsdén már többször is előfordult a mostanihoz hasonló felhajtás, az első 1997-ben a második pedig 2006-2007 táján. Márpedig mindkettő azzal járt, hogy a kis részvények árfolyam is nagyot emelkedet, még ha a valós értékük alapján ez nem is volt indokolható. Ez elsősorban a túlzottan nagy optimizmusnak köszönhető, tulajdonképpen a befektetők többet látnak bele a sztorikba, mint amire a tények okot adnának.
2017 közepéig gyakorlatilag senki nem akart a kispapírokba fektetni, a fordulatot elsősorban a Mészáros-papírok szárnyalása okozta. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mire képes a befektetői pszichológia ilyen eufória közepette: a befektetők közelmúlt kiemelkedő nyereségeit vetítik ki a jövőre, pedig annak nincsen valóságalapja. Ráadásul azt sem lehet tudni meddig tart ez az időszak, viszont ha egyszer a befektetők visszavonulót fújnak, akkor hamar töredékére eshet vissza az árfolyam. Erről a témáról az Alapblog „Az kispapírokrúl” című bejegyzésében bővebben is olvashatunk.
