Jelenleg az aktív lakosságnak csupán 20-25 százaléka tesz félre idősebb éveire. Ez még úgy is igaz, hogy jellemzően az éves befizetés 20 százalékának megfelelő összeget megkaphatják adójóváírásként. A Bankmonitor szakértői összeszedték a 4 leggyakoribb ellenérvet a nyugdíj célú befektetésekkel szemben. Annyit mindenképpen el kell mondani, hogy ezek közül nem mindegyik állja meg a helyét.
A nyugdíjmegtakarítások jellemzően igen kedvező konstrukciók, hiszen állami támogatás is kapcsolódik hozzájuk: jellemzően az éves befizetés 20 százalékát megkaphatjuk adójóváírásként. A megtakarítás célhoz kötött, hiszen nyugdíjas éveinkre spórolhatunk vele, ugyanakkor ez a cél nagyon fontos: a jelenlegi helyzetben ugyanis az állami nyugdíjak összege messze elmarad a fizetésektől. Abban pedig mindenki egyetért, hogy a kimaradó összeget valamiből pótolni kell.
A Bankmonitor szakértői összeszedték az olvasók leggyakoribb ellenérveit és megnézték ezek mennyire állják meg a helyüket.
Hirdetés
Hirdetés
1. Nem fogom megérni a nyugdíjas kort
Valóban, ha valaki nem éri meg a nyugdíjas kort, annak felesleges lehet gyűjteni erre az időszakra. A KSH adatai alapján a születéskor várható átlagos élettartam alakulása azonban nem feltétlenül támasztja alá ezt a véleményt. (Az 1980 és 2000 között született emberek várható átlagos élettartalmát vizsgáltuk meg.)
A nők születési dátumól függetlenül szinte minden esetben átlagosan 7-10 évvel tovább élnek a 65 éves nyugdíj korhatárnál. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezen időszak alatt mennyi lesz a jövedelmük. A férfiak születéskor várható átlagos élettartalma valóban 65 év körül alakul a vizsgált időszakban, ez azonban csupán egy statisztikai adat. Az egészségügyi rendszer folyamatos fejlődésével egyre nagyobb az esélye annak, hogy többen tovább éljenek, mint a születéskor várható átlagos élettartam. (Ezt támasztja alá az is, hogy magának a mutatónak az értéke is egyre inkább emelkedik: a 2019-ben születettek esetében a férfiak várható átlagos élettartama 72,86 , míg nők esetében 79,33 év.)
Vagyis senkinek nem éri mg abból kiindulnia, hogy idő előtt meghal: aki megteheti tegyen félre idős korára. Lényeges kérdés lehet a befektetés választásakor az is, hogy mi történik a megtakarításunkkal, ha mégis meghalnánk?
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a standard hagyaték részét képezi, vagyis az örökös ugyanolyan módon hozzáférhetnek az egyenleghez, mint az elhunyt többi vagyonához. Önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás esetén megjelölhető halál eseti kedvezményezett is, ők a nem várt tragédia bekövetkeztekor hagyatéki eljárás nélkül is megkaphatják az összeget. Sőt az addig kapott adójóváírás sem veszik el, azt is megkapják a örökösök. Vagyis egy nyugdíjmegtakarítás ugyanúgy megörökölhető, mint bármilyen más befektetés, emiatt nem igazán állja meg a helyét ez a kifogás.
2. Az állam elveheti a befizetett pénzem, ahogy azt a magánnyugdíjpénztárak esetében megtette
Erre nincsen lehetőség, a jelenleg elérhető, saját magunknak indított nyudíjmegtakarítások inkább hasonlítanak a lakosság többi befektetéséhez. Ez jogos is, hiszen ebben az esetben is saját adózott fizetésünkből spórolunk idős korunkra – a magánnyugdíjpénztárak esetében a korábbi államkasszába befizetett összegek lettek átirányítva.
Éppen ezért a jelenlegi nyugdíjmegtakarítások „államosítása” megegyezne azzal, mintha a bankbetétünk, vagy bármilyen más megtakarításunk venné el az állam: erre a jelenlegi körülmények között nincsen semmi esély.
3. Nincs annyi jövedelmem, hogy félre tudjak tenni havonta
Természetesen lehetséges, hogy az alacsony jövedelműek felélik minden hónapban a teljes fizetésük: van olyan élethelyzet, amikor nincs esély spórolni, mert az az életszínvonal jelentős visszaesésével járna. Érdemes azonban hosszú időtávra előretekinteni, megnézni mindenkinek a várható életútját.
Várhatóan a jövedelmünk emelkedni fog a jövőben, teljesülnek korábban kitűzött céljaink is – emiatt azokra már nem kell spórolnunk -, így egy idő után fizetésünk egy részét már akár félre is tehetnénk idős korunkra. Ha nem látjuk azt a terveink alapján, hogy 40-45 éves korunkra – addigra mindenképpen érdemes elindítani nyugdíjmegtakarításunk – eléri a fizetésünk azt a szintet amelyből már spórolhatunk idős korunkra, akkor valamit alapvetően érdemes megváltoztatni az életünkön, terveinken.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy a tervezett karrierünk és az abból származó jövedelmünk hosszú távon is csak az aktuális életköltségeink tudja fedezni. Ez pedig komoly gondot okozhat – nem csak nyugdíjas éveinkben -, hiszen egy váratlan rendkívüli kiadást se tudnánk fedezni. Sőt a mindennapi életköltségeket se tudnánk kifizetni, ha tartósan betegállományba kerülnénk.
4. Nincs olyan jövedelmem, ami után adójóváírást kaphatnék
Ha valaki katás adózású, vagy egyéni vállalkozó, akkor bizony nem lesz jogosult az állami támogatásra, azt ugyanis a személyi jövedelemadóból (szja) lehet visszaigényelni. Ha nem fizetünk szja-t – vagy annak mértéke nem éri el visszaigényelhető állami támogatás összegét -, akkor bizony nem tudjuk kihasználni ezt a lehetőséget. Ettől még érdemes lehet ilyen megtakarítást kötni, hiszen a jövőben változhat a munkaviszonyunk, ami miatt jogosultak lehetünk az állami támogatásra.
Sőt ha nyugdíjbiztosítást választunk, akkor akár most is kihasználhatjuk az adójóváírás előnyét. Mivel a kedvezményezett és a szerződő személye eltérhet, ezért – amennyiben a szerződő megfelelő nagyságú személyi jövedelemadót fizet – egy katás adózású is részesülhet az állami támogatásokból kedvezményezettként.
