Magyarországon az elmúlt bő egy hónapban kétszer is probléma volt a kártyás fizetéssel. A helyzet relatíve gyorsan megoldódott, azonban belefutottunk olyan esetekbe, amikor valamilyen kárunk származott a hibából. Annak jártunk cikkünkben utána, hogy az ablakon kidobott pénznek búcsút inthetünk, vagy van visszaszerzésére remény. A rövid válaszunk, hogy attól függ…
Meglepő jelenségnek voltunk tanúi az utóbbi bő egy hónapban, ugyanis mind a két nagy kártyatársaság (Mastercard, Visa) rendszerében is fennakadás volt, ami miatt Magyarországon nem lehetett egy rövid ideig használni a kártyákat például bolti fizetésre.
A kártyatársaságok jelzései alapján a probléma csak átmeneti volt, és minden visszatért a rendes kerékvágásba, azonban megmutatta, hogy mennyire nagy fejtörést tud okozni egy ilyen kimaradás. A téma kapcsán annak jártunk utána, hogy ha például többször vonnak le egy összeget tőlünk vagy esetleg valakinek a hibájából extra költségeink jelentkeznének (pl. készpénzfelvételi díj), akkor annak megtérítésére számíthatunk-e.
Az első és legfontosabb, hogy vegyük fel azonnal a probléma észlelése után a számlavezető bankunkkal a kapcsolatot. Ilyenkor ez nehézségbe is ütközhet, hiszen sokan szembesülhetnek ugyanazzal a problémával, de ez ne tántorítson el bennünket. Minden bizonyíték jól jöhet a kezünkben, ezért őrizzük meg a hibával érintett kártyás fizetésről szóló bizonylatot vagy éppen az azt követő kártyás készpénzfelvétel bizonylatát. Azért is ajánlatos ezt tenni, mert később a havi számlakivonattal is össze tudjuk vetni az eredményeket.
A legtöbb esetben erre nem is lesz szükség, de előfordulhattak olyan esetek kisebb számban, amikor viszont már gondolkodóba esünk és szeretnénk az eredeti helyzet azonnali helyreállítását. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül:
- valamiért boltban fizetnénk, a terminál elutasítja a fizetést, viszont a számlánkat megterhelik az összeggel (esetleg egy költés kétszer jelenik meg a több próbálkozás miatt),
- kártyával fizetnénk, de nem tudunk, ezért készpénzt kell felvenni, aminek költségét a bank beterheli,
- hitelkártyával fizetnénk, de nem tudunk, ezért visszatérítést sem kapunk,
- kártyával foglalnánk le egy szállást, de nem tudjuk megtenni és elfogynak a szabad szobák, így kárunk keletkezik.
A legkönnyebb a felsorolásban az első eset, mivel erre a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvényben is találunk instrukciót. Ha ugyanazt a pénzt kétszer vonták le, vagy hibásan levontak tőlünk összeget, akkor azt a bankunknak kötelessége megtéríteni számunkra és az eredeti, fizetés előtti helyzetet helyreállítani haladéktalanul.
Hozzátesszük, hogy lehet el sem jut erre a szintre az ügy, mert például a boltban jó fejek lesznek és a visszautasítás ellenére nem szólnak semmit, mert például bemutattuk az egyenlegközlő banki SMS-t. Ezzel viszont a bolt fut kockázatot, ugyanis lehet, hogy átmenetileg tévesen a bank beterheli a számlánkat, majd később jön egy SMS, hogy a terhelést sztornózza. Így akár rá is fázhat a kártyaelfogadó bolt.
A többi felsorolásban szereplő példa azonban már sokkal keményebb dió és a banki hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy jogos volt-e a panaszunk vagy sem. Több bank ügyfélszolgálatát és a felügyeletet is megkerestük a kérdésünkkel és mindenhol azt a választ kaptuk vissza, hogy ki kell várni a bank döntését.
A panaszokat maximum 30 nap alatt vizsgálják ki és ezt követően értesítenek bennünket az eredményről. Amennyiben ezzel megvannak, akkor a mi döntésünkön múlik, hogy megelégszünk/beletörődünk az eredménybe vagy sem. Ha nem a javunkra dönt a bank, akkor megtehetjük, hogy a felügyelethez fordulunk és esetlegesen békéltető testület előtt próbálunk közös nevezőre jutni a kérdésben.
Nincs arra garancia, hogy a „kárunkat” megtérítik, mert egyedi elbírálás van érvényben és minden eset más és más. A bank politikájától függ, hogy mennyire fér bele neki az ügyfél számára kedvezőtlen döntést hozni, vagy bevállalni a kárrendezést. Miután ezzel szembesültünk, ott látjuk a legkisebb esélyét a kártérítésnek, ha például egy foglalásról lemaradunk a kártya átmeneti használhatatlansága miatt. A többi esetben viszont nem nulláznánk le egyértelműen a hiba miatti kárrendezés esélyét.
