A folyamatosan dráguló személyi kölcsönök és lakáshitelek egyre nagyobb kihívás elé állítják a hiteligénylés előtt állókat. Az emelkedő törlesztőrészlet ugyanis már nem mindenkinek fér bele a jövedelmébe. Megoldás lehet erre a helyzetre a hosszabb futamidő választása, ezzel ugyanis csökkenhet a havi kiadás. De tényleg ilyen könnyedén orvosolható a probléma? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Hol vannak már a tavaly tavaszi rekordalacsony hitelkamatok?! Az idei évben jelentősen megdrágultak az új lakáshitelek, személyi kölcsönök: tavaly tavasszal a legolcsóbb egy évtizeden át fix kamatozású jelzáloghitel kamata 3 százalék körül volt, ezzel szemben jelenleg már 7 százaléktól indul a hasonló kölcsönök kamata.
Egy tavaly májusban igényelt, 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű lakáshitelre 111 ezer forintot kellett havonta fizetni, míg jelenleg már 157 ezer forintos törlesztővel érhető el egy hasonló kölcsön. A 46 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedés tényleg jelentős, nem biztos, hogy minden érdeklődő pénztárcája elbírja a változást.
Van egy közismert megoldás erre a problémára: hosszabb futamidő választásával a törlesztőrészletet kordában lehet tartani. Vagyis a kamatok emelkedése nem jelenne meg a havi fizetnivaló nagyságában.
Hirdetés
Hirdetés
A futamidő növelésével érdemben csökkenhet a törlesztőrészlet
Nincs ebben semmi különleges, ha egy hitelt hosszabb futamidő alatt, azaz több részletben fizetünk vissza, akkor az egyes részletek összege csökkenhet. De mekkora is ez a változás? A Bankmonitor szakértői ezt egy 20 millió forint összegű, 7,29 százalékos kamatozású lakáshitelen keresztül mutatják be.
Valóban érdemben csökken a havi fizetnivaló a futamidő növelésével. Azt azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy rövidebb futamidőről indulva a változás sokkal jelentősebb. Vagyis erre a hatásra igazán azok tudnak rájátszani, akik eredetileg rövid idő alatt, gyorsan rendezni szerették volna tartozásukat.
Ettől függetlenül ha 5 éves futamidő helyett 30 éves konstrukciót választanánk, akkor a törlesztőrészletünk közel a harmadára csökkenne. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a hitelfelvételhez szükséges jövedelem mértéke is jelentősen kisebb lenne. 10 éves kamatperiódus esetén a JTM korlátból kiindulva a 399 ezer forintos törlesztőhöz minimum 665 ezer forintos fizetés szükséges. A 137 ezer forintos havi fizetnivalóhoz viszont már elég lehet 274 ezer forintos nettó jövedelem is.
Ez alapján tényleg úgy tűnhet, hogy a futamidő a magas törlesztőkre gyógyír lehet. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.
A futamidő növelésével jelentősen nő a teljes visszafizetendő összeg is
A futamidő növelésével ugyanis a kölcsön kamata nem változik, ettől a hitel nem lesz olcsóbb. Ráadásul összességében még többet is fogunk rendezni a bank felé növekvő futamidő esetén, mivel hosszabb ideig használjuk a bank pénzét, tovább fizetünk kamatot utána.
Az előző, 20 millió forint összegű lakáshitel példájánál maradva jól láthatjuk futamidő hatását az összes visszafizetésre.
5 éves futamidő esetén csupán 23,9 millió forintot kell rendezni a kölcsönre, míg 30 éves futamidőt választva a teljes visszafizetendő összeg már 49,3 millió forint lenne. Gyakorlatilag megduplázódott a hitelre visszafizetendő összeg úgy, hogy a kamat nagysága nem változott.
A futamidő növekedésével egy kamatváltozás kockázata is emelkedhet
Nem szabad megfeledkezni a kamatváltozás kockázatáról sem, a futamidő növekedésével ugyanis a kamatemelkedés hatása is egyre jelentősebb. Minél hosszabb a futamidő annál több marad kamatfordulókor a fennálló tartozásunk – ugyanolyan hosszúságú kamatperiódust feltételezve -, vagyis a kamatemelkedés nagyobb tőkére fejti ki a hatását.
A hosszabb induló futamidő azt is jelenti, hogy a kamatváltozást követően is több törlesztőrészlet lesz hátra, vagyis a magasabb kamatot is tovább kell fizetnünk.
Ha a futamidő igazán hosszú, akkor akár többször is szembesülnünk kell a kamatváltozás lehetőségével. Nézzük meg mit jelent ez egy 10 éves kamatperiódusú kölcsön esetében: egy 10 éves futamidejű hitel kamata a lejáratig nem változhat, míg egy 30 éves futamidejű kölcsönnek akár kétszer is módosulhat a törlesztőrészlete.
Nézzük meg, hogy a korábbi példában szereplő, 20 millió forint összegű lakáshitelnél mit eredményezne, ha az induló 7,29 százalékos kamatszint megemelkedne 8,29 százalékra a 10. év végén. Természetesen 5 és 10 éves futamidő esetén ennek a változásnak nincs hatása, hiszen a kölcsön már lejárt. Ezen esetekben a 10 éves kamatperiódus gyakorlatilag futamidő végéig fix kamatozást jelentett.
15 éves futamidő esetén a törlesztőrészlet a 11. évtől 183 ezer forintról 187 ezer forintra emelkedett, ez 2,4 százalékos növekedésnek felel meg. Ezt kell fizetni a hátralévő 5 év alatt. 30 éves futamidő esetén a második évtizedtől a törlesztő 137 ezer forintról 147 ezer forintra emelkedne. Ez 7,8 százalékos növekedést jelent. Ezt viszont 20 éven keresztül kellene rendezni, feltéve, hogy nem lesz újabb változás a második évtized végén.
Mikor döntünk helyesen?
Joggal merülhet fel a kérdés: mi a jó döntés? Ez attól függ, hogy pontosan milyen élethelyzetben vagyunk. Ha elég lenne egy minimális törlesztőrészlet csökkenés ahhoz, hogy a hitelt fel tudjuk venni, álmaink lakását meg tudjuk venni, akkor érdemes lehet a hosszabb futamidőt választani. A Bankmonitor szakértői azonban nem javasolják azt, hogy az eredeti elképzeléshez képest 5 évet meghaladó mértékben növeljük meg a futamidőt. Egy ilyen lépésnek ugyanis már komoly hatása lehet kölcsönünk lefutására.
Természetesen minden élethelyzet más. Mindenkinek más és más lehetőségei vannak, ezek felmérésében nagy segítséget jelenthet egy független hitelszakértő, aki ismeri az egyes banki folyamatokat és a hitelkonstrukciókat.
