A jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén nem változtatott, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette, míg az alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén. Ennél azonban több kell ahhoz, hogy a lakáshitelek is olcsóbbak legyenek.
A kamatfolyósó szűkítése önmagában nincs közvetlen hatással a magyar kamatszintekre, ám Virág Barnabás az ominózus interjújában úgy fogalmazott, hogy a mostani lépés egy folyamat kezdete, ami elvezethet a jelenleg 18%-os irányadó kamat (ez az egynapos betéti eszközök kamata), valamint a jegybanki alapkamat (13%) csökkentéséhez. Ez utóbbi egyébként duplája a cseh és lengyel alapkamatnak, ennek ellenére Virág Barnabás szerint az alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. Mivel az alapkamat a fundamentális inflációs adatokra reagál, a Monetáros Tanács tagjai szerint a jegybanki alapkamat jelenlegi szinten tartása szükséges.
Hirdetés
Hirdetés
Csökkenhet az egynapos kamat is
Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait. A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról.
Mikor csökkenhetnek a hitelkamatok?
Amennyiben a kamatfolyosó szűkítését követően valóban elkezdődik a valós kamatcsökkentés, akkor ez idővel a hitelkamatokba is begyűrűzhet, olcsóbbá téve a szabad célú fedezetlen hiteleket és a jelzáloghiteleket. A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátor szerint a fedezetlen hitelek kamata banktól, hitelösszegtől és igazolt jövedelemtől függően kb. 12-22% között szóródik, míg a jelzáloghiteleknél 8,25-10,5%-os végig fix kamatokkal találkozhatunk. Erre azonban a jelek szerint még várni kell.