A lakáshitel felvételt fontolgatók nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen több bizonytalansági tényező miatt egyáltalán nem egyértelmű, hogy minél hamarabb érdemes lépniük, vagy célszerű kivárniuk.
Legnagyobb mértékben (2,4%) az 5 éves kamatperiódusú termékek drágultak, míg legkevésbé (1,1%) a végig fix konstrukciók, ezért jelentősen csökkent közöttük az árkülönbség, ami az esetünkben nem éri el már a havi 3 ezer forintot sem. Egy évvel ezelőtt még más volt a helyzet, akkor a végig fix kölcsönért havi 15 ezer Ft-tal többet kellett fizetni!
Bankmonitor tipp: A hitel kamata, ezzel együtt pedig a havi törlesztő nem módosulhat a kamatperiódus alatt. Vagyis minél hosszabb a kamatperiódus, annál inkább védett az adós az esetleges kamatemelkedés negatív hatásaitól. Ha pedig csaknem annyiba kerül egy fix kamatú kölcsön, mint egy 5 vagy 10 éves kamatperiódusú, akkor egyértelmű, hogy a kiszámítható megoldás lesz az előnyösebb.
Hirdetés
Hirdetés
Tovább drágulhatnak a hitelek!
Amikor mérlegeljük, hogy most vegyünk fel hitelt, vagy várjunk esetleg néhány hónapot, hátha olcsóbbak lesznek addigra az ingatlanok, akkor kulcsfontosságú kérdés, hogy a jövőben vajon merre mozdulnak majd el a a hitelkamatok. A Bankmonitor szakértői további kamatemelkedést prognosztizálnak, ami őszig elérheti az 1,5-2 százalékpontot. Egy 1,75 százalékpontos emelkedés a példánkban szereplő 20 millió Ft-os lakáshitelnél nagyjából 20 ezer Ft-tal magasabb havi törlesztőt eredményezne, ami két évtized alatt 5 millió Ft körüli többletet jelentene teljes visszafizetésben. A drágulás hatására ráadásul ugyanakkora hitelösszeg felvételéhez magasabb jövedelemre lenne szükség, így előfordulhatna, hogy valaki ősszel kevesebb hitelhez juthatna, mint most.
Egyre többet ér az állami támogatás
A piaci hitelkamatok emelkedése mind a használt, mint az új építésű lakások finanszírozását megdrágítja, így azok maradnak csak változatlan pozícióban, akik állami támogatást, vagy támogatott hitelkonstrukciót vesznek igénybe a vásárláshoz. Ilyen például a maximum 2,5% fix kamatú NHP ZOP zöld lakáshitel, a legfeljebb 3% fix kamatú csok-hitel, valamint a szabad felhasználású, ám többnyire mégis ingatlancélra fordított Babaváró hitel.
Igen ám, de a zöld lakáshitel 200 milliárdos kerete kimerülőben van, számos nagy bank már nem is fogad be újabb igényléseket. A Babaváró pedig elvileg 2022. végéig érhető csak el, ha pedig nem lesz folytatása, akkor ez jelentősen szűkíti a fiatalok mozgásterét az ingatlanpiacon. A támogatott konstrukciók egy részének kivezetése és a piaci hitelek drágulása együttesen drámai hatással lehet majd, ugyanis 2022. januárban a kihelyezett lakáshitelek 36%-a támogatott volt, miközben egy évvel korábban még csak 10% volt az arányuk.
Merre mozdulhatnak a lakásárak?
A lakásárak alakulását rendkívül nehéz megjósolni, ugyanis számos, gyakran egymással ellentétes irányba ható tényező befolyásolja azt. A piaci hitelek drágulása, valamint a zöld hitel kimerülése mindenképpen gyengíti a vevői oldalt, miközben a magas építési költségek, valamint a reálbérek esetleges további emelkedése árfelhajtó hatású. Összességében a Bankmonitor szakértői októberig 3%-os lakásár csökkenést prognosztizálnak októberig. Az árcsökkenésre apellálni azonban rendkívül kockázatos, hiszen míg ez 6-10 hónapos időtávon rendkívül bizonytalan, a hitelek további drágulása borítékolható. Vagyis kijelenthetjük, hogy minél később vesz fel valaki lakáshitelt, annál többet kell majd fizetnie magáért a finanszírozásért.
De nézzük, milyen hatása lehet a lakásárak és a hitelkamatok együttes változásának egy átlagos értékű ingatlan esetében? A legfrissebb Duna House Barométer szerint 643 ezer Ft a pesti tégla építésű lakások átlagos négyzetméterára jelenleg, vagyis egy 50 négyzetméter alapterületű ingatlanhoz átlagosan 32,15 millió forintért lehet hozzájutni. Ha valaki ezt 20 millió Ft lakáshitelből vásárolná meg, akkor jelenleg havi 137 ezer forint havi törlesztőre számíthat fix kamattal, míg a teljes visszafizetendő összeg két évtized alatt 32,9 millió Ft lenne.
Amennyiben őszig nem változna a négyzetméterár, ám a hitel 1,75%-kal drágulna, akkor a 20 millió Ft kölcsönért már 157 ezer Ft-ot kellene törlesztenie, ennek határára pedig 37,6 millió Ft-ra hízna a bank részére összegégében visszafizetendő összeg.
Ha őszre csökkenne a lakás ára 3%-kal, akkor ez 623 710 Ft-os négyzetméterárat jelentene, azaz a lakáshoz a jelenleginél kb. 950 ezer Ft-tal olcsóbban juthatna hozzá a vevő. Emiatt – változatlan meglévő önerő esetén – kevesebb hitelre volna szüksége a vásárláshoz, ám mivel a hitelek közben drágulnának, a havi törlesztő végül 149 300 Ft volna, míg a teljes visszafizetés 35,8 millió Ft-ra jönne ki. Látható tehát, hogy egy esetleges 3%-os lakásárcsökkenés sem volna képes kompenzálni a hitelkamat várható emelkedését, így összegégében (önerő plusz a hitelre fizetendő teljes összeg) végül többe kerülne a vásárlás.
Természetesen a hitelből lakást vásárló szempontjából a legrosszabb forgatókönyv az, ha halogatja a hitelfelvételt, így drágábban jut finanszírozáshoz, miközben a lakásárak is emelkednek. Ha valaki ebben a forgatókönyvben bízik, akkor minél előbb lépnie kell!
Nagyobb méretért kattint a táblázatra!
Mikor érdemes kivárni a vásárlással?
Megvizsgáltuk azt is, hogy vajon milyen mértékű lakásár-csökkenés tudna kompenzálni egy esetleges 1,75%-os kamatemelkedést. Egy 25 és egy 50 millió forint értékű ingatlanból indultunk ki, amelynek az ára 3, illetve 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, miközben a hitelkamat a jelenlegihez képest 1,75 százalékponttal emelkedtek. Látható, a hitel drágulását nagyjából 10 százalékos lakásár-csökkenés képes csak teljes egészében kompenzálni, legalábbis ekkor lesz kisebb az önerő és a teljes visszafizetés együttes összege. Ilyen mértékű általános árcsökkenésre azonban pár hónapos időtávban aligha számíthatunk.
