Az Allianz friss nyugdíjjelentése alapján Magyarország a 24. helyre csúszott vissza az uniós tagországok nyugdíjrendszereinek versenyében. Az elmúlt három évben rosszabbodott az idősek helyzete, míg a fenntarthatóság valamelyest javulni tudott.
Megjelent az Allianz 2023-as globális nyugdíjjelentése, melyben a világ nyugdíjrendszereinek aktuális helyzetét és hosszú távú kilátásait vizsgálják. Az elemzés három szempont alapján hasonlítja össze a különböző nyugdíjrendszereket, majd ezek összesítésével rangsort állít fel. A biztosító közzétételeiből kiolvasható, hogy az elmúlt 3 évben számottevően javult az európai nyugdíjrendszerek helyzete, ugyanakkor a különböző országok teljesítménye nagyon változóan alakult. Franciaország például 10 helyet javított a közelmúltbeli intézkedései árán, míg Magyarország 5 helyet csúszott hátrébb a listán.
Hirdetés
Hirdetés
Saját fejlesztésű mutatószámmal értékelik a nyugdíjrendszereket
A biztosító tanulmánya egy általuk létrehozott index, az Allianz Nyugdíjmutató (Allianz Pension Index, API) alapján állít fel rangsort az egyes országok között. A mutató három komponensből áll: figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és demográfiai kiindulópontot, az egyes nyugdíjpillérek fenntarthatóságát, valamint az idősek helyzetén keresztül a nyugdíjrendszer „megfelelőségét”. Az elemzés készítői az egyes területeken külön-külön adtak pontszámot egy 1-től 7-ig terjedő skálán – minél alacsonyabb a pontszám, annál jobb –, majd ezek súlyozásával minden országhoz hozzárendeltek egy összesített értéket. Az alábbi ábrán szemléltetjük, miként teljesítettek az API szemszögéből az Európai Unió országai.
Látható, hogy az európai nyugdíjrendszerek meglehetősen változóan teljesítenek: a legjobb helyezést Dánia érte el 2,2-es pontszámmal, míg a leginkább problémás helyzetben Románia nyugdíjrendszere van, ott 4,3-as összesített érték adódott. (Az elemzés nem csak európai országokkal foglalkozik, világszerte 75 állam nyugdíjrendszerét értékeli, melyek közül Libanon és Srí Lanka az abszolút sereghajtók 4,7-es pontszámokkal.)
Javult a magyar helyzet, mégis hátrébb csúsztunk
Az Európai Unió országai idén átlagosan 3,4 pontot szereztek az Allianz értékelése szerint. Magyarország a közepesnek tekinthető 3,7-es összpontszámot érte el, de az egyes részterületeken nagy eltérések mutatkoznak. A legjobb pontszámot a harmadik komponens, azaz a nyugdíjrendszer megfelelősége terén kapta hazánk (3,4), ezt követi a fenntarthatóság (3,8), míg a demográfiai és gazdasági kiindulópont tekintetében muzsikáltunk a leggyengébben (4,2).
Megnéztük azt is, hogyan változott a magyar helyzet a kutatás első, 2020-as publikációja óta. Érdekes módon a nyugdíjrendszer megfelelősége mostanra valamelyest rosszabbodott: 3 évvel ezelőtt még 3,2-es pontszámra volt elegendő a helyzet. A változásban feltehetően nagy szerepet játszott a rekordmagas infláció, amely lényegesen visszavetette az idősek életszínvonalát.
A fenntarthatóság 2020-ban 4,6-os értéket kapott, tehát mostanra jelentős javuláson ment keresztül, aminek elsődleges oka a korhatár fokozatos emelése lehetett. Hasonlóképpen javulást mutatott az aktuális gazdasági és demográfiai kiindulópont komponense is, ahol 2020-ban még 4,7 ponttal díjazták a magyar helyzetet.
Összességében 2020-ról 2023-ra 0,4 pont javulást produkált Magyarország, de ennek ellenére az európai rangsorban 5 helyezéssel hátrébb, a 24. helyre csúsztunk. Megelőzött többek között Franciaország, ahol a közelmúltbeli intézkedéseknek köszönhetően hatalmas fenntarthatóságbeli javulás ment végbe. Hasonlóképpen nagyot menetelt még a Görögország és Portugália, de egy kisebb ugrással Szlovénia és Horvátország is meg tudta előzni hazánkat az elmúlt három év során.
Jelentős kockázatokra hívják fel a figyelmet a szakértők
A jelentés a nyugdíjrendszerek mai és jövőbeni kockázataival is mélyrehatóan foglalkozik. Amint írják, a Covid-járvány által okozott sokkhatás ellenére a 21. században drasztikus elöregedésnek néznek elébe a társadalmak. 2050-re Európában és Észak-Amerikában 84 évre is emelkedhet a születéskor várható élettartam, de a globális átlag is elérheti a 77,2 évet.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kedvezőtlen körülmény, hogy a Covid és az inflációs válság idején számos országban csökkentették a járulékokat, illetve lehetővé tették a nyugdíjcélú megtakarítások korai kivonását. Ezeket a megtakarításaikat nagyon sokan részben vagy egészben felélték, ebből kifolyólag alacsonyabb nyugdíjakra számíthatnak majd idős korukban.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megemelkedett kamatkörnyezetben az államadósság finanszírozása is költségesebb, így tovább szűkül a mozgásterük a fenntarthatóságra törekvő kormányoknak. Egy darabig járható út a járulékok emelése, de ez drágítja a foglalkoztatást, ezen keresztül pedig ronthatja a versenyképességet, sőt, akár adóelkerülést is előidézhet. Utolsó védvonalként tehát marad a nyugdíjkorhatár emelése, amit számos ország már jelenleg is kénytelen alkalmazni.
