Egyre többet lehet hallani mostanában a bankok körében elvégzett stressz tesztekről, amivel a váratlan eseményekre való felkészültséget vizsgálják. A legfrissebb eredmények alapján azt láthatjuk, hogy az európai bankok jobb helyzetben vannak, mint a legutóbbi vizsgálatkor. Számunkra a legfontosabb, hogy a hazai bankok is megmérettettek és erősnek találtattak. A következőkben arra is választ kaphatunk, hogy egyáltalán miért jó ez nekünk?
Van okunk stresszelni a bankok miatt?
Ahogy mindennapi életünk során, a stressz a bankok esetében sem cseng túl pozitív fogalomként. Mi lennénk a világ leggazdagabb emberei, ha meg tudnánk jövendölni a következő nagy válságot. De attól még, hogy nem látjuk előre a jövőt, azért még felkészülhetünk a legrosszabbra. Valami ilyesmit próbál ellenőrizni a teszt is, olyan eseményeknek a következményét, ami veszélyeztetheti a bank működését.
Európában az Európai Bankhatóság (EBA) az illetékes hatóság, aki a stressz-teszt előkészítésében és lebonyolításában részt vesz. 2009-ben került sor az elsőre, amit a következő években újabb és újabb vizsgálatokkal folytattak. A teszt során az EBA több különböző jövőbeli kedvezőtlen eseményt vesz számításba, és megnézi, ezek hogyan hatnának a bankokra. Úgy kell elképzelni, mintha leellenőriznének minket, hogy mi történik a családi költségvetéssel, ha a hitel törlesztő-részlete a kétszeresére nő.
Emlékezetes lehet egyes befektetőknek a 2014-es év, amikor a vizsgálat Európában elkeserítő eredménnyel járt. A 123 vizsgálatba bevont bankból 25 megbukott és súlyos hiányosságokat állapítottak meg a bankok „harckészültségében”, különösképpen az olaszok voltak ekkor nagy bajban. Nem is maradt el a felelősségre vonás, a bankoknak külön tartalék felhalmozását írták elő, amellyel átvészelhetik a nehéz időket.
A friss, 2016-os teszt eredményei júliusban láttak napvilágot, és máris újdonságot tapasztalhattunk, mivel most nem lehetett megbukni a teszten. Inkább arra volt kíváncsi a hatóság, hogyan is áll a bankrendszer jelenleg és hogyan reagálna egy kedvezőtlen gazdasági fordulatra. Az eredményeknek lehetett örülni, ugyanis javulást láthattunk az 51 vizsgált európai bank helyzetében, a gyenge pontokat sikerült megerősíteni 2014-hez képest. Ugyan voltak bankok, akik most is halovány teljesítményt nyújtottak, de náluk sem mondható még kritikusnak a helyzet.
Megnyugtató lehet az, hogy a hazai bankok közül több is jól szerepelt a teszten 2014-ben és 2016-ban egyaránt. Például az OTP Bank és a K&H Bank tulajdonosa a KBC Csoport is kifejezetten jól teljesített, de a CIB anyabankja az Intesa Sanpaolo és az Erste Bank sem panaszkodhat. A Raiffeisen és UniCredit ugyan kevésbé jó eredmény mutatott fel, de azért a minimum elvárásoknak meg tudtak felelni. A rosszabb teljesítményt nyújtó bankok befektetői azonban nem maradtak teljesen nyugodtak az eredmények közlése után, ami meglátszódott a bankpapírok árfolyamának zuhanásában. A bankok részvényeseiben is erősödik ilyenkor a félsz, hogy a jövőben képesek lesznek-e az érintett bankok jól teljesíteni.
Hirdetés
Hirdetés
Stressz-teszt? Az meg micsoda?!
A 2008-as válság után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a bankok működését egy váratlan esemény teljesen felforgatja, és ami nagyon rossz esetben akár a bank végét is jelentheti. Márpedig fel kell készülni a jövőre, mert komoly áldozatokkal jár egy válság. Gondoljunk csak itt a görögök csődjét követő gazdasági-társadalmi káoszra, vagy akár a britek kilépését övező aggodalmakra.
Nyilvánvaló, hogy valamit kezdeni kell a helyzettel, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. A bankokat szabályozó hatóságok pontosan ezért olyan módszereket vezettek be, amin keresztül képesek megvizsgálni, hogy a bankok életét miként befolyásolja, ha a gazdasági helyzet rossz irányba mozdul el, vagy bármilyen kedvezőtlen külső hatás éri őket 3 éves időtávon. Az egész játék arra megy ki, hogy mennyire erős a tőkehelyzete a bankoknak, vagyis, ha veszteségbe futnak bele, akkor azt mennyire tudják saját maguk megoldani. Nem véletlen, hogy egy minimális tőkekövetelményt előírnak a hatóságok is, az ennek való megfelelést pedig folyamatosan vizsgálják.
Ha a bank jól teljesít ezen a teszten, nagy valószínűséggel képes állni a sarat egy olyan időszakban is, amikor rájár a rúd az egész gazdaságra. Viszont ha gyengén muzsikál, problémai adódhatnak és a felügyeleti szervek előírhatják számára, hogy erősítse meg helyzetét, és dolgozzon ki tervet a megoldásra. Számtalan módja van ennek, így például pénzzé teszi egyes eszközeit, felülvizsgálja a működését, pénzt szerez külső befektetőktől (kötvény- vagy részvénykibocsátással), vagy valahogyan megszabadul a problémás hiteleitől.
Szükségszerűek az ilyen jellegű intézkedések, mert kétségeink se legyenek, a következő évtizedekben biztosan lesz Európában és a világon máshol is válság. Minél jobb erőben várják a bankok ezt az időszakot, annál könnyebben lehet majd megbirkózni vele. Nekünk különösen fontos ez, mert ekkor nem eshet akkora bajunk. Például:
- nem veszíthetik el olyan sokan az állásukat
- a keresetünk sem fog annyira ugrálni ide-oda
- a befektetéseink jobban megőrzik az értéküket
- nem feltétlenül kell emiatt új adókra felkészülni
- nem szállnak el olyan mértékben a hitelünk törlesztő-részletei
