Hosszú távon a magyar nyugdíjmegtakarítások még a válságok ellenére is nagyon szép teljesítményt tudnak felmutatni. Aki 10-15 évvel ezelőtt indított egy havi 25 000 forintos nyugdíjcélú megtakarítást, a hozamoknak és az SZJA-jóváírásnak köszönhetően 5-9 millió forinttal is rendelkeznek jelenleg.
Hogyan teljesítettek a nyugdíjmegtakarítások az elmúlt 10-15 évben?
Sokakat érdekelhet, hogy mennyi pénzük gyűlne össze, ha elindítanának egy nyugdíjcélú megtakarítást. Éppen ezért most utánajártunk, hogy milyen eredményeket értek el azok, akik már régebben elkezdtek takarékoskodni idősebb korukra. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy mekkora vagyon halmozódott fel mostanáig, ha valaki 10-15 éve minden hónapban félretett 25 000 forintot, és azt átlagos teljesítménnyel befektette. Az adatok a Magyar Nemzeti Bank statisztikáin alapulnak, tehát nem becslések, hanem a vizsgált időszakok tényleges eredményeit jelzik.
Látható, hogy egy havi 25 000 forintos konstrukcióban az elmúlt 15 év során akár 8,8 millió forint is összegyűlhetett. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítók gyakorlatilag megduplázhatták a saját befizetéseik értékét! Ugyanez a megtakarítás 10 év alatt 4,9 millió forintot eredményezett. Ezek a számítások az átlagos teljesítményű portfólió szerint készültek, de a befektetések hozama természetesen nagyban függ a választott portfóliótól. Akik részvénytúlsúlyos portfólióban tartották a pénzüket, ennél nagyobb pénzügyi előnyre is szert tehettek, míg a kevésbé kockázatos portfóliók szerényebb hozamot produkáltak.
Hirdetés
Hirdetés
Sikerült-e legyőzni az inflációt a nyugdíjmegtakarításokkal?
Ilyen hosszú időtávon a hozamokat az inflációval is érdemes összehasonlítani. Ugyanis a befektetések „reálértéke” csak annyival növekszik, amennyivel az elért hozam meghaladja az árak emelkedését. Az MNB által közzétett önkéntes nyugdíjpénztári hozamadatok 15 évre visszamenőleg is elérhetőek. Ezekből igazán érdemi információkat lehet megtudni, hiszen ilyen időtávon már a 2008-as világválság is kifejtette a hatását. Ezzel szemben a legutóbbi 10 évben töretlenül haladhattak előre a befektetések, így ezt az időszakot is érdemes megvizsgálni. Az alábbi ábrán az összes nyílt (mindenki számára elérhető) önkéntes nyugdíjpénztár összes portfóliójának átlagos múltbeli hozamai láthatók.
A nyílt önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók az elmúlt 15 és 10 évben egyaránt 6,3%-os átlagos nettó hozamot produkáltak. Az évesített átlagos infláció az utóbbi 15 évben 3,4% volt, míg az utóbbi 10 évben 2,5%. Eszerint a nyugdíjcélú megtakarítások a vizsgált időszakban stabilan magasabb hozamokat tudtak termelni az éves áremelkedésnél. Még a 2008-as válság hatását is teljes mértékben sikerült semlegesíteni: a rendkívül kedvező elmúlt 10 év nem eredményezett magasabb hozamokat, mint a sokkal mozgalmasabb 15 éves időszak. Így elmondható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok (kb. 1,1 millió ember) befektetései hosszú távon kielégítő teljesítményt nyújtanak.
Mennyire számítanak a rövid távú hozamok?
A 2020-as év eddig meglehetősen mozgalmasan telt a befektetők számára. A világjárvány hatására a legtöbb befektetési formán jelentős veszteségeket lehetett elkönyvelni, legalábbis átmenetileg. Aki figyelte a különböző befektetési kategóriák 2020. év eleji teljesítményét, olyan mértékű árfolyam-eséseknek lehetett szemtanúja, amilyenre már sok éve nem volt példa. Az utóbbi évtizedben megszokott volt a tőzsdék szárnyalása, és ezt csak a koronavírus által okozott gazdasági világválság tudta megszakítani. A februári-márciusi veszteségek gyakran a 30%-ot is elérték, sőt akár meghaladhatták: például a magyar tőzsde mozgását követő BUX-ETF árfolyama is igen látványos zuhanást produkált. A befektetési alap elmúlt egy évének teljesítményét az alábbi ábra szemlélteti.
Jól látható, hogy a BUX-ETF mostanáig sem tudta ledolgozni az elszenvedett veszteséget. Az árfolyama jelenleg messze el van maradva mind az egy évvel ezelőtti helyzetétől, mind a válság előtti csúcsponttól. Az ehhez hasonló drasztikus árfolyamesések láttán sokan megijedhettek, ami teljesen érthető reakció.
A negatív események sokakban ébreszthettek aggodalmat például nyugdíjcélú megtakarításukkal kapcsolatosan is. Mindezek ellenére hiba lenne az ilyen rövid időtávú árfolyammozgásokból túlságosan messzemenő következtetéseket levonni. A kockázat mindig egy természetes velejárója a befektetésnek, ráadásul a magasabb hozam reményében általában magasabb kockázatot is kell vállalniuk a megtakarítóknak. Ez abban nyilvánul meg, hogy negatív trend esetén a korábban jól teljesítő befektetés is veszíthet valamennyit az értékéből.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások esetében sokkal nagyobb a hosszú távú teljesítmény jelentősége. Éppen ezért érdemes inkább a több éves hozamokat tekinteni, hogy meg lehessen ítélni egy befektetés valódi teljesítményét. Ennek oka, hogy 10-15 éves távon van idő ledolgozni a válságok idején bekövetkezett negatív hatásokat. Akik például a koronavírus miatti visszaesések okán kiszálltak a befektetéseikből, ők rövid távon ugyan megkímélhették magukat némi veszteségtől, de hosszú távon nem feltétlenül fog kifizetődni a döntésük. Ugyanígy a portfólióváltás (például kockázatosból kevésbé kockázatosba átcsoportosítás) sem biztosan jó megoldás: hiszen ez is együtt jár a pillanatnyi veszteség realizálásával.
Összességében elmondható, hogy a rövid távú árfolyamesések nem befolyásolják jelentősen a hosszú távú megtakarítások teljesítményét. Emiatt az időskorra félretett befektetésekről nem szabad rövid távú hozamadatok alapján dönteni. Hiszen évtizedes viszonylatban a jól menedzselt portfóliók a válságok ellenére is kielégítő teljesítményt produkálnak. A legoptimálisabb nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.
