Biztos te is belefutottál már a lakossági állampapírokba, ami teljesen érthető, hiszen kategóriája legmagasabb hozamát hozó befektetéséről van szó. Ez rendben is van, de akkor gondban találhatod magad, ha vásárolnál vagy eladnál állampapírokat, hiszen a kincstári árfolyamjegyzés egy kicsit trükkös és első ránézésre nem is feltétlenül érthető. De ez remélhetőleg az írásunk után megváltozik.
Használd az állampapír keresőnk, hogy megtaláld az igényeidhez illő kockázatmentes befektetést!
Tegyük fel, hogy van fél millió forintunk és állampapírt vennénk belőle. A többséggel egyetértésben a prémium állampapírra csapnánk le, méghozzá a 2023/J sorozatra a magasabb kamat miatt. Az érdekessége az állampapíroknak, hogy vásárláskor az eladási árfolyamot (eladáskor a vételi árfolyamot) százalékos értékben mutatják meg.
Per pillanat azt adja a webkincstár rendszere, hogy a 2023/J állampapírt 100,34%-os árfolyamon vásárolhatom meg. Méghozzá úgy áll össze ez az árfolyam, hogy a nettó árfolyama a kötvénynek 100%, amire 0,34%-os felhalmozott kamat jön rá. Ez utóbbi az az összeg, amennyit a kamatozás kezdete óta, vagyis 2018. január 18. óta a kötvény kamatozott. A bruttó árfolyam a kettő összege, vagyis a 100,34%.
Azt kell megértenünk, hogy ha venni szeretnénk, akkor mindig ki kell fizetnünk az időarányosan felhalmozott kamatot. Persze megvehetjük az állampapírt akkor is, amikor még nincs rajta még kamat, de ez a kibocsátáskor és közvetlenül a kamatfizetés után fordul elő. Ha már csak egy napot is „késlekedünk”, akkor már azt az egy napos kamatot is meg kell fizetni a vételkor.
A felhalmozott kamat nagyon egyszerűen azt mutatja meg, hogy a kibocsátás (első kamatfizetés előtt), vagy a legutóbbi kamatfizetés óta eltelt napokon mekkora kamat halmozódott fel. Mivel mi adott időpontban vásároljuk meg a kötvényt, ezért csak arra a kamatra vagyunk jogosultak, amikor a mi tulajdonunkban volt az állampapír.
Erre a bonyolításra azért van szükség, mert a kamatfizetéskor (először 2018. szeptember 28-án) a teljes időszakra járó kamatot kifizetik nekünk. Érezzük, hogy nem lenne fair, ha mi utólag az összes kamatot bezsebelhetnénk, miközben az állampapír nem volt a teljes időszak alatt a birtokunkban. A példánál maradva, mi január második fele helyett közel egy hónapos csúszással vesszük a kötvényt. Az egy hónapos csúszás miatt a várható kamat egy részéről le kell mondanunk, mégpedig olyan formában, hogy felhalmozott kamattal vásárolunk.
Ha ezen sikerült túljutni, akkor a többi már sétagalopp lesz. Arra figyeljünk, hogy mivel kamattal együtt vesszük meg az állampapírt, az 500 000 forintos befektetést nem tudjuk maximálisan kihasználni (bankkártyás vásárlással viszont ez is megoldható). Jelen esetben 499 693 forintot tudunk felhasználni a vásárláshoz, amihez 498 000 forintos névérték tartozik.
A névértékre vetítik a kamatozást és fizetnek kamatot, és a névérték ilyen formában nem változik. Vegyük észre, hogy a korábbi logika alapján egyenesen következik, hogy ha a névértéket (498 ezer Ft) megszorozzuk a bruttó árfolyammal (100,34%-kal), akkor éppen megkapjuk, hogy aktuálisan mennyi összeget fektettünk be (499 693 Ft).
Az óriási előnye a lakossági állampapíroknak, hogy kiszámíthatóak, a nettó árfolyamuk nem mászhat el, fixen mindig 100% vételkor. Ez azért fontos, mert egy mindenki által megvehető államkötvénynél ez egy mozgó célpont.
Az persze legyen a fejünkben, hogy ha idő előtt értékesítenénk az állampapírunkat, akkor a nettó árfolyamot 100% helyett a legtöbb esetben 99%-ra teszi az államkincstár. Ez azért van, hogy a vásárlókban is tudatosítsák, a lejáratig tartsák meg az állampapírjukat.
Következésképpen, mindig úgy vegyünk állampapírt, hogy azt legalább néhány hónapig tartsuk és akkor mindenképpen profittal hagyjuk el a terepet. Minél nagyobb az állampapír kamatozása, annál rövidebb idő elegendő, hogy ezt az 1%-ot megkeressük.
A mindenki által megvehető államkötvénynél azonban nincs fix nettó árfolyam, ott előfordulhat olyan időszak, amikor csak jelentős veszteséggel lehet kiszállni a pozícióból. Emlékezzünk csak vissza 2008 végére vagy 2009 elejére, amikor sokan megégették magukat kötvényekkel (és nem lakossági állampapírral) is.
Mellékesen jegyezzük meg, hogy éppen egy olyan időszakban vagyunk, amikor elindult a kamatemelkedés. Ez a lakossági állampapíroknak nem jelent gondot, sőt idővel nőhet is a kamatozásuk.
