„A forint nem értékálló, ellenben az arannyal.” Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel találkozhatunk azoktól, akik szerint a minden pénzünket aranyban kellene tartanunk. De mennyire is értékálló az arany? Hogyan változott az arany ára az elmúlt időszakban? Vajon nyertünk, vagy vesztettünk ha az elmúlt másfél évben aranyba fektettük a pénzünket bankbetét, vagy befektetési alap helyett?
Az arany ára a kétezres évek eleje óta szinte töretlenül növekedett. Ilyen hosszú felfutás közben az embernek az az érzése, hogy soha nem fog véget érni ez az emelkedés. Nagy szerepe volt ebben természetesen a válságnak, ami megingatta a bizalmat mind az amerikai dollárban, mind az euróban, hosszú idő óta nem látott mértékű kilengéseket okozva a korábban stabilnak hitt nagy devizák árfolyamában. Ezek a devizák így már nem tudták betölteni a tartalék deviza szerepét. Az emberek pedig olyasmit kerestek, ami értékálló. És mi lehetne jobb annál az aranynál, mit már elődeink is használtak értékmegőrzésre, sőt pénzként is funkcionált régebben.
Egyre többen keresték az aranyat, és ezzel megkezdődött az arany árfolyamának az emelkedése. Sok cég alakult, melyeknél arany tömböket (lapkákat) lehetett (és lehet a mai napig) venni. 2010-ben már odáig jutottunk, hogy üzembe helyeztek az első aranytömb áruló automatát Egyesült Arab Emírségek területén, ahol készpénz mellett hitelkártyával is lehet vásárolni. Aztán 2011-ben megtört az arany emelkedés dinamikája. Az utóbbi időben pedig egyre több nagy (intézményi) befektető dönt úgy, hogy nem növeli, vagy adott esetben csökkenti az aranyban lévő befektetéseit (a napokban jelentette be Soros György érdekeltségébe tartozó Soros Fund Management, hogy indokoltnak látja csökkenteni az arany befektetései mértékét).
Mit láthatunk átlagos magánszemélyként? Ha bárki 2011 augusztusában, vagy azt követően fektetett aranyba és ez a befektetése ma is megvan, akkor az általa elért hozam nem haladja meg a normál bankbetétekkel elérhető hozamszintet, annak ellenére, hogy az arany befektetés kockázata jelentősen magasabb…
Ezt több okra is vissza lehet vezetni, de a fő momentum a válságból való lassan meginduló kilábalás, a legsötétebb szakaszt a szakértők szerint már magunk mögött hagytuk. Számos olyan félelem kikerült a befektetők döntést befolyásoló tényezői közül, melyek az arany, a „menedékhely” irányába hajtotta őket korábban. Negatívan hat még az arany árának alakulására a megnövekedett spekulációs hányad (egyre többen tartanak aranyat spekulációs céllal). Márpedig, aki spekulációs céllal veszi az aranyat, az záros határidőn belül el is adja, ami megmagyarázza az árfolyam utóbbi időben tapasztalható heves ingadozását is. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy az arany ára reálértéken számolva 30 éves csúcson van, akkor egyre több kételyünk támadhat a további emelkedést illetően.
Az utóbbi időszak rosszabb teljesítménye meglátszik az árupiaci alapokon is. Elég sok ilyen kategóriájú alap vagy közvetlenül aranyba fektetett, vagy közvetett módon az arany árától függő befektetést tartott (például egy aranybánya részvényeit vásárolta.) Az általunk követett befektetési alapok közül Budapest Arany Alapok Alapja teljesítményére is rányomta bélyegét, mely az elmúlt egy évben 1,8%-os veszteséget eredményezett a befektetőinek (és itt gyorsan hozzá is tennénk, hogy az arany árfolyam az elmúlt egy évben több mint 10%-ot esett, így igazán derekasnak mondható az alap teljesítménye).
Összefoglalóan talány annyit megállapíthatunk, hogy a válságmélypontján történő túllendülést követően, a hektikus devizapiaci pánikhelyzetek feltételezhető elmúlásával, alacsony valószínűséggel hozhat számunkra az arany olyan hozamot, mely a hozzá kapcsolódó kockázatot is kompenzálja. Természetesen a jövőt mi sem látjuk, de ésszerű mérlegelés alapján kisebbnek mutatkozik egy újabb nagy „aranyláz” esélye. Azok számára, akiknek a bankbetét nem túl izgalmas, az arany helyett talán a nem árupiachoz kapcsolódó befektetési alapok jelenthetnek alternatívát.
