A kormány bejelentése alapján május végéig nagyságrendileg 6 ezren igényeltek CSOK Pluszt. De vajon mekkora hatása lehet a támogatásnak a lakáspiacra? Ennek megítéléséhez érdemes megvizsgálni, hogy az adásvételi szerződések hány százalékánál használták ki a kedvezményt.
Hornung Ágnes államtitkár bejelentése alapján az év első 5 hónapjában 6 ezer CSOK+ igénylést nyújtottak be a bankokhoz. Az érdeklődők 83 százaléka használt lakást vásárolna, 16 százalékuk újépítésű ingatlant venne, míg 1 százalékuk bővítené otthonát.
A CSOK Plusz igénylések megoszlása célok szerint május végéig:
- Használt lakás vásárlásra 4980-an kérték a támogatást.
- Újépítésű ingatlan vásárlására 960-an kérték a támogatást.
- Bővítésre 60-an kérték a támogatást.
A használt lakást vásárlók közel 10%-a használja ki a CSOK Pluszt
A Duna House Barométerében a magánszemélyek között kötött adásvételi szerződések számára van becslés. A CSOK+ szempontjából ezek a szerződések mindenképpen a használt lakásokhoz sorolódnak, hiszen a kedvezmény szempontjából magánszemély által eladott ingatlan mindenképpen használtnak fog minősülni.
Az új lakást vásárlók közül jóval többen élnek a lakástámogatással
Az újépítésű ingatlanok vásárlásáról sajnos nincsenek ilyen részletes adatok, becslések. Az MNB 2024. májusi Lakáspiaci Jelentése alapján az első negyedévben 1307 újépítésű ingatlan cserélt gazdát. Ezen három hónap alatt mintegy 3 ezer CSOK Plusz igénylés volt, melynek akkor 15 százalékát kérték újépítésű lakás vásárlására, azaz mintegy 450 család kapott kapott kedvezményt, vagyis a az összes adásvételi szerződés 34,4 százalékánál a CSOK+ is szerepet játszott.
Adásvételi szerződésekre vonatkozó frissebb számunk sajnos nincsen, de a CSOK+ igénylések száma érdemben növekedett. Az új lakáscél aránya még mindig alacsony, de a tendencia itt is növekedő. Emiatt a Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint még emelkedő adásvételi szerződésszám mellett is reális lehet, hogy az újépítésű lakást vásárlók 30-33 százaléka kihasználta a lakástámogatást május végéig.
