Közeleg a május 20-i adóbevallási határidő, és a befektetők számára ez gyakran egyet jelent a pénzügyi „mérlegeléssel”: mennyit kerestünk tavaly, és abból mennyit kell visszaadnunk az államnak? A befektetések utáni adózás világa könnyen tűnhet kaotikusnak, tele szabályokkal és buktatókkal. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebben átlátható legyen a befektetések utáni adózás.
Ez a cikk főként azoknak szól, akik már megtakarítással, befektetéssel rendelkeznek. A közelgő adóbevallási határidő miatt összefoglaltunk néhány fontos szempontot, amivel átláthatóbbá és könnyebben érthetővé válik a jelenlegi szabályozás.
De azok számára is hasznos lehet, akik most gondolkodnak megtakarítás elindításán, számukra is támpontot nyújthat ahhoz, hogy mibe fektessék a pénzüket.
1. Magyar vagy külföldi szolgáltató?
Az első és talán legfontosabb az adózás szempontjából, hogy hol tartod a befektetéseidet. Ha magyar banknál vagy brókercégnél fektettél be, viszonylag könnyű dolgod van. A szolgáltató jellemzően levonja a szükséges adókat (például a kamatadót), és adatot szolgáltat a NAV felé. Ennek köszönhetően az adóbevallási tervezetben nagy valószínűséggel már ott lesznek a releváns információk, neked „csak” ellenőrizned kell azokat, és ha minden rendben, egy kattintással el is fogadhatod.
De mi a helyzet, ha a több mint másfél millió magyar felhasználó egyikeként te is a Revolutot használod nemcsak bankolásra, hanem befektetésre is? Vagy más népszerű külföldi platformot, mint a Lightyear vagy az Interactive Brokers? Itt gyökeresen megváltozik a helyzet. Ezek a külföldi szolgáltatók jellemzően nem vonnak le magyar adót és nem küldenek automatikusan, a magyar szabályoknak megfelelő adatokat a NAV-nak. Azonban a nemzetközi adatcsere-egyezmények révén hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, így a mulasztások komoly következményekkel járhatnak. Ez azt jelenti, hogy neked kell beszerezned az éves kimutatásokat, neked kell a tranzakciós adatokat az aktuális MNB árfolyamon forintra átszámítani, és neked kell pontosan kiszámolnod és bevallanod az adóalapot és a fizetendő adót. Ha ezt elmulasztod, komoly bírságra számíthatsz.
2. Az „úgysem látja a NAV” tévhite
Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések és az ott elért jövedelmek rejtve maradnak a magyar adóhatóság elől. Ez ma már egyáltalán nem igaz. Egy 2016 óta működő nemzetközi egyezménynek köszönhetően számos ország – köztük olyan klasszikus „adóparadicsomok” is, mint például Svájc vagy Liechtenstein – automatikusan adatot cserél a NAV-val. A külföldi pénzintézetek jellemzően szeptemberig küldik meg az előző évi adatokat. Ha a bevallásodban nem szerepelnek ezek a jövedelmek, a NAV könnyen észreveheti az eltérést, ami adóellenőrzéshez vezethet. Nem éri meg kikerülni a bevallást.
3. Mennyit kell fizetni? Adómértékek útvesztője
Nem mindegy, milyen típusú befektetésen értél el nyereséget, mert az adóterhek jelentősen eltérhetnek:
- Ellenőrzött tőkepiaci ügylet (pl. tőzsdei részvény eladásából származó nyereség): 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni, és nincs szociális hozzájárulási adó (SZOCHO).
- Kamatjövedelem (pl. bankbetét, vállalati kötvény kamata, pénzpiaci alap hozama): Itt már magasabb a teher: a 15% SZJA mellett 13% SZOCHO-t is kell fizetni, ami összesen 28%-os adóterhet jelent.
- Osztalék: Alapesetben 15% SZJA terheli. SZOCHO-t csak bizonyos összeghatárig (az éves minimálbér 24-szereséig terjedő összevont jövedelemig) kell fizetni, de fontos könnyítés, hogy a tőzsdén jegyzett társaságoktól kapott osztalék után jellemzően nincs SZOCHO fizetési kötelezettség.
- Kriptovalutából származó jövedelem: Erre is 15% SZJA vonatkozik, de csak a realizált nyereség után.
Egy konkrét példa: Ha 1 millió forint befektetésből 1,5 millió forintod lett, azaz 500 ezer forint a nyereséged:
- Részvényeladás esetén 75 000 Ft adót kell fizetned (500 000 * 15%).
- Kamatjövedelem esetén viszont 140 000 Ft az adó (500 000 * 28%).
Fontos megjegyezni azt a szabályt is, hogy csak azonos típusú jövedelmeket lehet egymással szembeállítani. Tehát, ha kamatjövedelemből volt 100 ezer forint nyereséged, de részvényügyleteken buktál 100 ezer forintot, a kamatjövedelem utáni 28% adót attól még meg kell fizetned. A részvényveszteséget csak a részvényeken elért nyereséggel tudod szembeállítani (adókiegyenlítés keretében akár a következő években is).
4. Az árfolyam is számít – A forint gyengülése növelheti az adót
Ha devizában, például euróban fektettél be, az adóalap kiszámításakor a vételi és eladási érték forintra átszámított különbségét kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha a befektetés tartama alatt a forint gyengült az euróhoz képest, akkor forintban kifejezve magasabb nyereséged keletkezhet (és így több adót kell fizetned), még akkor is, ha az euróban tartott befektetésed értéke alig változott.
5. Kriptózás: Egyszerűbbnek tűnik, de vannak buktatói
A kriptovaluták világában az adózás látszólag egyszerűsödött: 15% SZJA a realizált nyereség után. A kulcs a „realizálás”: adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a kriptódat pénzre (pl. forintra, euróra) vagy más, nem kripto eszközre (pl. részvényre, aranyra) váltod. Ha csak egyik kriptót váltod egy másikra (pl. Bitcoinból USDT-t veszel), az a jelenlegi szabályozás szerint általában nem számít adóköteles jövedelemszerzésnek.
A nagy buktató itt a veszteségek kezelése: ha például 2024-ben veszteséged keletkezett kriptón, de ezt a tényt nem tünteted fel a 2025 májusában benyújtandó bevallásodban (akkor is be kell vallani, ha csak veszteség volt), akkor ezt a veszteséget a későbbi években nem használhatod fel a nyereséged csökkentésére, hacsak nem nyújtasz be önellenőrzést. A pontos dokumentáció itt is elengedhetetlen.
6. TBSZ: A türelem adómentességet terem
Van egyszerűbb mód a befektetési nyereség adóterheinek minimalizálására, sőt, teljes elkerülésére: a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) pontosan erre való. Ha a TBSZ számlára a gyűjtőévben befizetett összeget és annak hozamait legalább 5 évig a számlán tartod, akkor a teljes nyereség – legyen az kamat, árfolyamnyereség vagy osztalék – teljesen adómentessé válik (0% SZJA és SZOCHO). Ha már 3 év után fel kell törnöd a számlát, akkor is kedvezményes, 10%-os adókulccsal számolhatsz.
7. Amerikai osztalékok: Már nem olyan vonzó
Egy fontos negatív változás az utóbbi időszakban, hogy megszűnt az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Ennek következtében az amerikai részvények után fizetett osztalékból az USA jellemzően 30% forrásadót von le, és Magyarországon további 5% SZJA fizetési kötelezettség is keletkezhet (bár ennek beszámítására vannak szabályok, a gyakorlat bonyolult lehet). Így a teljes adóteher könnyen elérheti a 35%-ot is. Érdemes lehet alternatívákat keresni, például amerikai részvényekbe fektető ETF-eket (befektetési alapokat) vagy olyan amerikai cégek részvényeit vásárolni, amelyeket európai tőzsdéken is jegyeznek.
8. A dokumentáció mindenek felett
Az adóhatóság csak akkor fogadja el a veszteségek beszámítását vagy az adókiegyenlítést, ha azt hiteles bizonylatokkal tudod alátámasztani. Sok (főleg külföldi) szolgáltató nem ad ki olyan részletes, a magyar adószabályoknak mindenben megfelelő kimutatást, ami egyértelműen mutatja a nyereséget/veszteséget forintra átszámítva. Ezért létfontosságú, hogy a teljes tranzakciós listát, a számlakivonatokat, a vételi és eladási bizonylatokat mentsd le és tárold digitálisan vagy papíron, legalább az adóelévülési idő (általában a bevallási évet követő 5 év) végéig.
9. Veszteség elszámolása
Ahogy korábban említettük, a veszteségeket csak azonos típusú nyereséggel lehet szembeállítani. De mi van, ha egy adott évben több volt a veszteséged, mint a nyereséged az adott kategóriában (pl. részvények)? Ezt a „maradék” veszteséget bizonyos esetekben továbbviheted a következő évekre (adókiegyenlítés), hogy csökkentsd a jövőbeli nyereségeid adóját. Ennek feltétele, hogy a veszteséget az adott évi bevallásban feltüntesd! Kriptónál ez különösen fontos, mert ott nincs automatikus adókiegyenlítés, a bevallott veszteség későbbi felhasználásához önellenőrzésre lehet szükség, ha az eredeti bevallásban nem szerepelt.
10. Mi történik, ha hibázol vagy nem vallasz be valamit?
A gondatlan vagy szándékos bevallási hiba következményei súlyosak lehetnek. Ha a NAV ellenőrzés során tárja fel a hiányosságot (akár a külföldi partnerintézetektől kapott adatok alapján), akkor a be nem fizetett adón felül adóbírságot (ami alapesetben a hiány 50%-a, de súlyosabb esetben több is lehet) és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak. Jobb tehát pontosnak lenni és szükség esetén szakértő segítségét kérni, mint utólag fizetni a mulasztás árát.
Összegzés
Látható, hogy a befektetések adózása összetett terület, tele olyan részlettel, amelyeken sok pénzt lehet nyerni vagy bukni. A pontos és szabályos adóbevallás nemcsak kötelezettség, de a saját érdeked is a bírságok elkerülése és a lehetséges kedvezmények kihasználása végett.
Ha szeretnél még mélyebben belemerülni a témában, konkrét példákat látni és további gyakorlati tanácsokat kapni Fajcsák Gábor adószakértőtől, nézd meg a vele készült videónkat.
További megtakarításokért keresd fel a Bankmonitor oldalát, szakértőink díjmentesen segítenek eligazodni a lehetőségek között. Befektetőként pedig érdemes nyugdíjmegtakarításon is gondolkodnod, az adómentes megtakarítással évente 280 ezer Ft adójóváírást is szerezhetsz.
