Adómentesen adható juttatásnál nem lehet cégtulajdonosként olcsóbb dolgozói ösztönzőt elképzelni. 100 forint kifizetés nagyon ritkán kerül a cégnek is 100 forintba (bér esetén ekkora kifizetés jellemzően 202 Ft összköltséget jelent). A bizonyos korlátok között lakáshitel törlesztésére nyújtható támogatás azonban ilyen. A banki devizahitel visszatérítések és az ezt követő forintosítás után is családok tömege számára marad továbbra is az élet része a lakáshitel, így egy kifejezetten kedvező lehetőség a munkáltatók számára az adómentesen adható lakáshitel törlesztési támogatás.
A dolgozóknak adható juttatások
Dolgozóink ösztönzésére többféle béren kívüli juttatást is alkalmazhatunk, és az egyes elemek eltérő szabályozás alá esnek az adóterhek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak adott nettó 10 000 Ft a munkáltató részére az egyik juttatás esetében jelentős többletköltséggel jár (nem is beszélve arról, ha ezt munkabérként fizeti ki), míg más elemek esetén nem jelent plusz költséget.
Az adómentesen nyújtható juttatási körből a lakáscélú hiteltörlesztési támogatásnak van a legnagyobb jelentősége. A teljesség kedvéért az adómentes körben említhető meg a sporteseményre szóló belépő, kulturális szolgáltatás, a munkába járás költségének kiegészítése, kockázati biztosítások, életbiztosítás, de a mindennapi életben egy család számára ezek közül a lakáshitel törlesztésének támogatása értelmezhető a leginkább.
Jelenleg 35,70%-os adó-, illetve járulék teher mellett nyújtható például az Erzsébet-utalvány, SZÉP kártya, vagy az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagdíj hozzájárulás. Egyes elemeknél a törvény szerint meghatározott havi, illetve éves keret túllépése esetén az előbbiek helyett 51,17%-os adókulcs kerül érvényesítésre az értékhatárok feletti részre.
A 2015-ös tervezet szerint a fenti adókulcsok az adóköteles juttatások esetében 51,17%-ra emelkednének, míg egyéb juttatások, illetve a meghatározott keretek túllépése esetén 65,79%-ra.
Ezek a megoldások alkalmazhatók
1. A Cafeteria részeként, vagy külön szabályzat szerint
A támogatás beépíthető a korábbiakban részletezett béren kívüli juttatások közé, az adható Cafeteria keretbe. Ha nincs Cafeteria rendszer kialakítva, attól függetlenül is nyújtható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás, amennyiben erre átlátható belső szabályzat kerül kialakításra. A belső szabályzatnak tartalmaznia kell, hogy kik jogosultak a támogatásra, milyen összegben, milyen gyakorisággal juthatnak hozzá.
2. Egyösszegű jutalom
A munkáltató egyösszegű, nem rendszeres jutalomban részesítheti a dolgozót. A jutalmat lehetőség van átminősíteni adómentes lakáshitel törlesztési támogatássá. Fontos, hogy ha munkaszerződésünkben van prémium előírás, akkor az nem helyettesíthető ilyen módon, csak a prémiumon felül van lehetőség a támogatás nyújtására.
Az alábbi kalkulátorunkban munkáltatóként is megnézheted, hogy egy „átlagos” alkalmazott esetén milyen mértékű adómentes lakáshitel támogatás nyújtható.
Így nem adhatod a lakáscélú hiteltörlesztési támogatást a munkavállalónak!
Nem kérdés tehát, hogy a legoptimálisabb mind a munkáltató, mind a dolgozó szempontjából, ha a kifizetett nettó 10 000 Ft mind a két szereplőnél nettó 10 000 Ft-ot jelent. A lakáscélú hiteltörlesztési támogatásnál pontosan erről van szó, azonban a támogatás bevezetésekor ügyelni kell arra, hogy a gyakorlatba történő átültetéskor ne legyen kifogásolható az adózás tekintetében.
1. A bér nem alakítható át
Ebben az esetben ugyanis a NAV bérjellegű juttatásnak minősítené, és a büntetés mellett az összes adó-, és járulék terhet meg kellene utána fizetni. Amit tehát korábban munkabérként kapott a dolgozó, az a jövőben nem lehet támogatás.
2. A prémium nem alakítható át
Amennyiben munkaszerződésünk szabályozza a prémium fizetését, akkor az előzőek miatt szintén nem oldható meg, hogy ilyen formában, a prémiumot helyettesítve nyújtsunk a dolgozónak támogatást.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
