A magyar devizahitelesek sorsát döntően befolyásoló ügyet tárgyal a következő hónapokban az Európai Bíróság. A tárgyalás alapjául szolgáló javaslatot ismerhettük meg a mai napon. Eszerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahitel szerződéseknél tisztességtelen volt-e az árfolyamrés. A magyar bíróságok szükség esetén ki is egészíthetik a szerződéseket, mivel mindent el kell követniük, hogy a tisztességtelen pontokat tartalmazó megállapodások se legyenek semmisek.
Az előzmények:
Kásler Árpád és felesége 2008 május 29-én
devizaalapú jelzáloghitel szerződést kötött egy magyar bankkal. A bank 14,4 millió forint kölcsönt adott, amelynek svájci frankban meghatározott összege 94240,84 svájci frank volt.
A házaspár a szerződés szerint vállalta, hogy a kölcsönt, annak kamatait és kezelési költségét és egyéb költségeit is
svájci frankban fizeti. A szerződésben rögzítették, hogy a kölcsön összegének meghatározása a pénz folyósításának napján érvényes svájci frank vételi árfolyamon történik. Hogy forintban mekkora lesz
a törlesztő részlet, azt az esedékesség előtti napon a bank által alkalmazott svájci frank eladási árfolyam alapján számolják ki.
A házasság a magyar bíróság előtt támadta meg azt a feltételt, mely szerint a bank a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja ki az esedékes törlesztő részletet. Szerintük
e feltétel tisztességtelen, mert a törlesztésre a folyósításkor alkalmazottól eltérő árfolyam alkalmazását írja elő. Az ügyben a magyar bíróság az Európai Bíróság állásfoglalását kérte.
Mit mond az Európai Unió joga?
- ha egy szerződésben tisztességtelen feltételek vannak, akkor az a szerződés nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
- ha a szerződés tárgya, illetve az ár vagy a díjazás feltételrendszere világos és érthető, akkor nem vizsgálható, hogy e feltételek tisztességtelenek-e.
Mire kíváncsi a magyar Kúria?
- a devizahitelek esetében az átváltási árfolyamra vonatkozó feltétel mikor tekinthető világosnak és érthetőnek?
- ha a szerződés tisztességtelen feltétel miatt nem teljesíthető, akkor a magyar bíróságnak joga van-e azt kiegészíteni?
Mit javasol a főtanácsnok?
(Egy adott ügyben a főtanácsnok pártatlanul és függetlenül megoldási javaslatot fogalmaz meg az Európai Bíróság számára. Az indítvány azonban nem köti a bíróságot.) A főtanácsnok javaslata szerint tehát:
- a devizahitelek esetében az árfolyamot meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgyának számítanak. Ha ezek nincsenek meghatározva, a szerződés nem teljesíthető.
- ahhoz, hogy az árfolyamot meghatározó feltételek világosak és érthetőek legyenek, a fogyasztónak rendelkeznie kell azokkal az az információkkal, amelyek segítségével meg tudja ítélni az adott szerződés megkötésének előnyeit, hátrányait és az abból eredő kockázatokat.
- a devizahitelek törlesztésekor alkalmazott átváltási árfolyamokra vonatkozott szabályok világosnak tűnnek. Ám kétségek merülnek fel, hogy a fogyasztó megértette-e, hogy a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség (azaz az árfolyamrés A szerk.) többletterhet róhat rá. A Kúriának ezt a körülményt vizsgálnia kell.
- ha a tisztességtelen feltétel miatt a szerződés nem teljesíthető, akkor a Kúria „belenyúlhat” a megállapodásba, de úgy hogy a „lehető legnagyobb mértékben fenntartsa a szerződést”. Ha ugyanis a bíróságnak nem lenne módja a kiegészítésre, a szerződést meg kéne semmisíteni, így pedig a fogyasztónak a teljes hátralékot vissza kéne fizetnie. Ez a körülmény pedig valószínűleg jobban büntetné őt, mint a hitelezőt.
Hogyan tovább?
Az Európai Bíróság bírái a főtanácsnok javaslata alapján elkezdik a tárgyalást az ügyben.
Döntésükre 3-4 hónapot várni kell.
Jelenleg a magyar piacon csak forint alapú jelzáloghitelek érhetőek el, amelyeknél árfolyamkockázattal már nem kell számolnod. Ha kíváncsi vagy, milyen feltételekkel kaphatsz most lakáshitelt, használd kalkulátorunkat!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
