Elképesztő tévhitben élünk – Azt sem tudjuk, mennyit kereshetünk

Egészen komikus adatokat találtunk, egy friss elemzés szerint a befektetők teljesen elrugaszkodnak a valóságtól, ha az elérhető hozamokról kérdezzük őket. Világszerte az emberek azt mondták, hogy az infláció felett 9,5%-ot lehet elérni hosszú távon, miközben a tanácsadók szerint 5% körül lehet ez, ha részvényekbe fektetünk. Csak reménykedni lehet, hogy mi nem esünk ebbe a hibába, mert alaposan ráfázhatunk.

Nem tanulunk a hibáinkból

Teljesen megbabonázta az embereket a világban, hogy a válságot követő években olyan jól ment a részvénypiacoknak. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha jól mennek a dolgok, akkor azt alapvetően elfogadottnak tekintsük és a várakozásainkat is ahhoz viszonyítsuk. Ez történt a befektetőkkel is, állapítja meg a Natixis Global alapkezelő friss felmérése.

Egészen hihetetlen megállapításra jutott a felmérésük, többek között Amerikában a befektetők az infláció felett 8,5 százalékos (!) hozamot várnak el hosszabb távon, míg a pénzügyi tanácsadók szerint sokkal inkább közelebb állunk a valósághoz, ha 5,9 százalékot feltételeznénk. Nem is olyan kis eltérés van a két oldal között, a kinti befektetők laza 44 százalékkal várnak el többet, mint azt a tanácsadói oldal gondolja.

A földtől teljesen elrugaszkodott elképzelés ilyet várni, mert 1926 és 2016 között az amerikai részvények átlagosan 10%-os éves hozamot hoztak, ami a 2,9%-os infláció értelmében 6,9%-os reálhozamnak felelt meg. Abban pedig egyetérthetünk, hogy a 2008-as válság után más útra léptünk, egy olyan világba, ahol sokkal alacsonyabb hozamot érhetünk csak el. Egy elemzőház szerint az infláció feletti 5%-os elvárás is túlzott, a következő évtizedben vélhetően Amerikában is csak 1-2%-os reálhozamot lehet majd kipasszírozni a részvényekből.

Elcsúsztunk a banánhéjon

A globális felmérésből az is jól kiolvasható, hogy a betegség ragályos, gyakorlatilag bármelyik földrészt is nézzük, mindenhol tévhitben vannak az emberek. Elszomorító a világszerte látott átlag is, majdnem kétszámjegyű hozamot várnának el az emberek az infláció felett, míg a tanácsadók szerint egy kockázatosabb portfólióval is jó eséllyel csak a felét lehet majd elérni.

Minden bizonnyal, ha nálunk is készülne egy hasonló felmérés, akkor ugyanilyen eredményeket látnánk. El kell ismerni, hogy nehéz megbirkózni az új helyzettel, de ha egy lekötött betét sem hoz 1%-nál többet, és az állampapírokkal is maximum 4% érhető most el, akkor ne várjunk csodát.

Kiváló példa az elemzés is arra, hogy nemcsak hazánkban, de külföldön is óriási problémát jelent az, hogy az emberek a múltbeli hozamokra alapoznak és ennek megfelelően keresnek maguknak befektetést is. Márpedig, ha arra számítunk, hogy szép hozamot érhetünk el, akkor nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy új befektetések után nézzünk.

Különösen a hosszabb távú befektetéseknél jelent ez gondot, amilyen a nyugdíjcélú megtakarítás. Ha abban a hitben vagyunk, hogy sokat hoz a jövőben a befektetésünk, akkor az indokoltnál kevesebbet fogunk félretenni. A kellemetlen felismerés csak évek után jön majd, amikor azzal szembesülünk, hogy a várakozásokat nem hozta a befektetésünk.

Egy valamit tehetünk, próbáljunk nyitott szemmel járni és minél több információt összegyűjteni. Jó viszonyítási alap egy nem akciós lekötött betét vagy egy éven belüli állampapír ahhoz, hogy ne eshessünk a fentebb részletezett hibába. Sokkal jobb még idejekorán felkészülni a rosszabb forgatókönyvre, mint utólagosan bánkódni amiatt, ami elveszett.