A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettél szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
A minimálbér-emelések egyik méltatlanul keveset taglalt mellékhatása, hogy a katás egyéni vállalkozók nyugdíjkilátásai évről évre egyre rosszabbá válnak. Most bemutatjuk, miért csökken ismét a katások nyugdíjvárománya, és reálisan mekkora állami nyugdíjra számíthatnak a kisadózó vállalkozók.
Mitől függ az állami nyugdíj összege?
Magyarországon az állami nyugdíj kiszámítása során két fő tényezőt vesznek figyelembe: egyrészt a szolgálati időt, másrészt az életpálya során megszerzett átlagos keresetet. A nyugdíjszámítás alapvető logikája szerint a többé-kevésbé mai értékre átszámított egyéni átlagkeresetet kell megszorozni egy olyan szorzószámmal, melynek nagysága a szolgálati idő hosszúságától függ.
Aki például az aktív életszakasza során havi 300 ezer forintos nettó átlagkeresetet szerez meg, és 40 évnyi szolgálati időt tud felmutatni, neki a 40 évhez tartozó szorzószámmal (80%-kal) szorozzák meg az átlagkeresetét. Így adódik, hogy az induló nyugdíja 240 ezer forint lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Miért kerülnek hatalmas hátrányba a katás vállalkozók?
A katás vállalkozók két okból is rendkívül nehéz helyzetben vannak. Egyrészt az ő esetükben nem a tényleges jövedelmet, hanem egy törvényileg meghatározott ellátási alapot vesznek majd figyelembe a nyugdíj kiszámításakor. Ez az ellátási alap 2022. óta változatlanul 108 ezer forint, és semmi jelét nem látni annak, hogy 2025-ben bármennyivel is emelkedne.
Másrészt a nyugdíjtörvény egyik felettébb szigorú rendelkezése értelmében a katások egy év munka árán nem is szereznek egy évnyi szolgálati időt! A szabályozás ugyanis elrendeli, hogy ha valaki egy bizonyos időszakban a minimálbérnél kevesebbet keresett, akkor az adott időszakban szerzett szolgálati idejét csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni; az arányosítás pedig aszerint történik, hogy hogyan viszonyult a keresete a mindenkori minimálbérhez. Egy egyszerű példával élve: aki egy évig feleannyit keres, mint a minimálbér, ő abban az évben csak arányosan csökkentett szolgálati idővel (esetünkben 1 évnyi munka árán mindössze 0,5 évnyi szolgálati idővel) gyarapodik.
Nem elég tehát, hogy a katások csak borzalmasan alacsony keresetet tudnak majd felmutatni, még a figyelembe vehető szolgálati idejük is sokkal rövidebb lesz, mint amennyi időt valójában ledolgoztak.
2025-ben elérkezhet az eddigi abszolút mélypont!
A nyugdíjjogosultságok szempontjából az utóbbi években igencsak rájárt a rúd a katás vállalkozókra. A minimálbér ugyanis meglehetősen gyorsan nőtt, miközben a kata-törvényben rögzített ellátási alap általában alig emelkedett, ha egyáltalán változott. Következésképpen a két összeg (az ellátási alap és a minimálbér) hányadosa gyors ütemben csökkent.
Látható, hogy a már biztosan ismert adatok szerint 2024-ben minden korábbinál rosszabbra fordultak a katás vállalkozók nyugdíjkilátásai. Míg a minimálbér összege idén bruttó 266 800 forintra rúg, addig a katások ellátási alapja ennek csupán 40%-ára, havi 108 ezer forintra tehető. Továbbá egy évnyi minimálbéres munkával értelemszerűen 1 év szolgálati idő keletkezik, de a katások idén egy évnyi munkával – az arányos csökkentés miatt – mindössze 0,4 évnyi szolgálati időt szereznek!
2025-ben pedig még tovább romolhat a helyzet, ugyanis a minimálbér 9%-kal emelkedik, közben pedig semmilyen hír nincs arról, hogy emelkedne a katások ellátási alapja. Ha változatlanul a 108 ezer forintos ellátási alappal számolunk, akkor a 2025-ös minimálbérnek (290 800 forintnak) alig 37%-át szerzik majd a katások. Sőt, a szolgálati idejük is ennek megfelelően csökken, azaz egy év munkával mindössze 0,37 évnyi (136 napnyi) szolgálati idejük fog keletkezni.
48 ezer forintos nyugdíj – ez komoly?!
A pénzügyminiszter 2023-as közlése alapján mindazok, akik egész életükben minimálbérre bejelentve dolgoztak, nagyságrendileg 120 ezer forint értékű induló nyugdíjra számíthatnak. Persze ez is igen alacsony juttatásnak számít, tekintve, hogy jelenleg 234 ezer forint az átlagnyugdíj, a mediánnyugdíj pedig 207 ezer forintra tehető.
Azonban a hosszú ideig katázó egyéni vállalkozók még ezt a szintet sem közelíthetik meg, hiszen mindkét fontos tényező tekintetében (megszerzett átlagkereset és szolgálati idő) drasztikusan leszakadnak a minimálbéres alkalmazottaktól. Ha a fentebb vizsgált 10 év tapasztalataiból indulunk ki, azt mondhatjuk, hogy a katások ez idő alatt alig 5,8 évnyi szolgálati időt tudtak megszerezni. Az átlagos figyelembe vett bruttó keresetük pedig (a valorizációtól eltekintve) havi 99 600 forint volt, szemben a bruttó minimálbér 184 600 forintos átlagos értékével.
A keresetkülönbség tehát önmagában is kb. feleakkora nyugdíjra predesztinálná a katásokat a minimálbéresekhez képest, még ha a szolgálati időkben nem is lenne köztük különbség. Tekintve pedig, hogy 10 év leforgása alatt a katásoknak 4,2 évnyi szolgálati idő-kiesésük halmozódik fel, egyszerűsítve azt feltételezhetjük, hogy 40 évnyi katázás esetén elméletileg kb. 23 évnyi szolgálati idejük tudna összegyűlni. Ehhez az időtartamhoz pedig jóval alacsonyabb szorzószám tartozik (0,59), mint a 40 évhez (0,80), emiatt még tovább fog nőni a szakadék a katások és a minimálbéresek nyugdíja között.
Maradjunk a pénzügyminiszter által tavaly a tartósan minimálbért keresők számára kilátásba helyezett 120 ezer forintos nyugdíjnál. Ha ezt még csökkentjük a keresetkülönbség és a szolgálati idő-különbség által indokolt mértékben, akkor a sokáig katázók számára nagyságrendileg 48 ezer forintos várható nyugdíj adódik! Fontos, hogy ez egy rendkívül leegyszerűsített becslés eredménye, ezért mérvadónak nem nevezhető, ugyanakkor látványosan jelzi azt a problémát, amellyel a nyugdíjkorhatárt betöltő katások azonnal szembesülni fognak.
Katások számára az egyetlen megoldás az öngondoskodás!
További indoklást talán nem is igényel, hogy a hosszú ideig kisadózó egyéni vállalkozóknak gyakorlatilag kötelező a nyugdíj-előtakarékosság. Kiegészítő jövedelem hiányában nincs esélyük arra, hogy időskorukban kielégítő mértékű bevétellel rendelkezzenek. Egy okosan megválasztott megtakarítás életmentő lehet számukra, különösen akkor, ha fiatal korukban elindítják, ezáltal képesek kihasználni a kamatos kamat erejét.
Jó hír, hogy a páratlanul kedvező adózási formának köszönhetően a katások jóval több nettó jövedelemmel rendelkeznek aktív éveikben, mintha például munkaviszony keretein belül tennének szert azonos mértékű bruttó (pláne „szuperbruttó”) bevételre.
Nézzünk egy gyors példaszámítást! A legfrissebb adatok szerint 2024. januártól szeptemberig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagbére havi 633 500 forint volt. Erre még érdemes rászámolni a munkáltatót terhelő 13%-os szociális hozzájárulási adót, így megkapjuk, hogy kb. 715 900 forintba került a munkáltatóknak egy átlagbérest foglalkoztatni. Ebből nettó bérként 421 300 forint csapódik le a munkavállalónál, vagyis a fizetendő közterhek összesen havi 294 600 forintra rúgnak.
Ezzel szemben katásként mindössze havi 50 ezer forint az adóteher (eltekintve az iparűzési adótól és a kamarai tagdíjtól), így 715 900 forintos bevételből 665 900 forint nettó jövedelem keletkezik. Ez egy átlagbéres alkalmazotthoz képest havi 244 600 forintos előny.
Ez a havi 244 600 forint egy nyugdíjcélú megtakarítás keretein belül rendszeresen befektetve 25 éves futamidő alatt kb. 91,5 millió forintra hízhat – mai értéken, azaz inflációval korrigálva. Vagyis elég lehet 40 éves korban elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot, így 65 éves korra a katások zsebében lehet egy csinos budapesti lakás ára. Innentől kezdve pedig az ő fantáziájukra bízhatjuk, hogy miként tesznek szert rendszeres tőkejövedelemre. Például az ingatlanbérleti piacon elfogadott 4%-os nettó bérleti hozammal számolva egy 91,5 millió forint értékű kiadott lakásból havi 305 ezer forint nyugdíjkiegészítés származhat.
