Olyan mértékben nőttek Budapesten 2018-ban a lakásárak, hogy azzal a reálkeresetek sem voltak képesek lépést tartani. Míg 2013-ban 5,9 évnyi átlagkeresetből meg lehetett vásárolni egy 65 négyzetméteres átlagos lakást a fővárosban, addig 2018-ban már 8,9 évet kellett dolgozni ugyanezért. Éppen ezért mind többen vásárolnak lakáshitellel, kihasználva az alacsony kamatszintben rejlő lehetőségeket.
Országosan nem nőtt érdemben az elmúlt öt évben a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a keresetekhez viszonyítva, ám a budapesti lakásokért mind többet kell dolgozni. Míg országosan 5,4 évnyi nettó átlagbérből kifutja egy 65 négyzetméteres használt lakóingatlan, egy ugyanekkora újépítésűért pedig 9,4 évet kell dolgozni, addig Budapesten 8,9 illetve 10 évnyi jövedelem szükségeltetik ezekhez. (Ez a mutató a jövedelem-ingatlanár arány bemutatására alkalmas, hiszen a teljes jövedelmét aligha képes valaki félretenni.) Ezért nem meglepő, hogy egyre többen oldják meg lakáshitelből a saját tulajdonú otthonhoz jutást, amihez nagy segítség lehet részletes Lakáshitel Kalkulátorunk.
2018 első félévében a lakásárak az MNB által vártnál valamelyest jobban nőttek, de arra számítanak, hogy az első negyedévi 14,6 százalékos reál lakásár-emelkedés az év végére 11,5 százalékra lassulhat. Ha ez bekövetkezik, akkor 2018-ban 13 százalékos lehet a reálár-növekedés, míg nominálisan 16,2 százalékos ugrást prognosztizálnak.
Településtípusonként is nagyok a különbségek, ráadásul tovább nyílik az olló a budapesti és vidéki lakásárak között: a községekben 2018-ban mindössze ötöde volt az átlagos négyzetméterár a budapestinek, miközben egy évvel korábban ez az arány még 25 százalékos volt.
A vidéki városok sem képesek lépést tartani a fővárossal: 2012-ben volt legkisebb az elmúlt tíz évben az árolló, ekkor a községek árszintje 45 százalékán, míg a vidéki városoké 62 százalékán állt a budapestinek. A megyeszékhelyek lakásai a budapestiekkel nagyjából azonos ütemben nőttek, ám az átlagos négyzetméterár itt is a budapesti árak 48 százaléka csupán.
Aki arra számított, hogy a korábban gyengébben teljesítő régiók felzárkóznak, az csalódhatott, ugyanis az MNB jelentése szerint idén is azok a régiók és településtípusok drágultak eddig leginkább, amelyek 2017-ben is jól teljesítettek. Látható, hogy a legtöbb régió községeiben csökkentek az átlagos négyzetméterárak 2018-ban, de ezeken a településeken az árszínvonal eleve az egyik legalacsonyabb.
Hirdetés
Hirdetés