Ezt ne csináld, ha nem jössz ki a fizetésedből a hónap végéig!

A nettó bérek tíz hónapja nem képesek lépést tartani az inflációval, így hosszú ideje csökken a magyar háztartások bevételeinek reálértéke. Kétségtelenül ennek is betudható, hogy sokan nem jönnek ki a havi keresetükből, és mind nagyobb mínuszokat halmoznak fel. Ha valaki ezt a helyzetet hitellel igyekszik orvosolni, ám közben nem teszi rendbe a családi költségvetés kiadási és bevételi oldalát, akkor ezzel olyan adósságcsapdába navigálhatja magát, amiből nagyon keservesen tud majd kikecmeregni.

Hiába csökken a januári, 25,7 százalékos csúcs óta hónapról hónapra az infláció, a magyar háztartások mind nehezebben tudják rendszeres bevételeikből finanszírozni a kiadásaikat, ami pénzügyileg veszélyes helyzetet teremthet. A rendszeres havi deficit először általában a megtakarításokat apasztja le, amit jól mutat, hogy az Erste friss felmérése szerint a szülők 73 százaléka számára már a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadások is érzékelhető mértékű pénzügyi terhet jelentenek, 8 százalékuk pedig a saját bevallása szerint az elvárt minimális összeget sem képes erre a célra előteremteni. És itt nem hatalmas összegekről beszélhetünk, hiszen a legtöbben 20-50 ezer forint kiadással kalkulálnak gyerekenként, minden ötödik szülő pedig 100 ezer forint költséggel tervez.

A tanévkezdés ráadásul előre tervezhető kiadást jelent, vagyis van idő rá felkészülni, mégis sokaknak jelent problémát a szükséges összeg előteremtése, így elképzelhető, hogy mi a helyzet akkor, ha nagyobb összegű, váratlan kiadással – pl. elromlott autó, csak magánegészségügyben elvégezhető orvosi beavatkozás – szembesülnek a családok.

Folyószámla-hitelkeret: nagyon hasznos, de veszélyes is lehet

Amikor a hónap vége előtt elfogy a szabadon elkölthető összeg a család számláján, akkor sok esetben automatikusan a meglévő folyószámla-hitelkeretből kezdenek el költeni. Ez önmagában nem probléma, hiszen a hitelkeretnek éppen az a célja, hogy egy rendkívüli kiadást ebből finanszírozzunk, a következő hónapban beérkező jövedelem pedig automatikusan csökkenti az adósságot. A veszélyt az jelenti, amikor a hitelkeretet nem hitelként kezeljük, ugyanis ez jelentős költséget jelenthet, miközben idővel akár adósságspirálhoz is vezethet.

Ha például valaki mínusz 100 ezer forinttal kezdői a hónapot, akkor annak a következő hónapban ennyivel kevesebb pénze lesz valójában, amennyiben pedig a mindenkori havi bevételeit költi el a következő hónapban is, akkor marad a 100 ezer forint mínusz. Ha azonban újra tovább nyújtózkodik, mint ahogy a bevételei engedik, akkor a mínuszok hónapról hónapra nőni fognak.

Mivel a folyószámla-hitelkeret összege meghaladhatja a jövedelmünket – annak akár 2-3-szorosa is lehet – idővel előfordulhat, hogy a keret nem töltődik vissza, így szinte észrevétlenül „hitelből élünk” majd. Ennek azonban költsége van, a folyószámlahitelek éves kamata ugyanis jellemzően 25-30% körül van, így ha 1 millió forintot görgetünk magunk előtt 1 éven keresztül, akkor ez 250-300 ezer forint kiadást jelent A problémával sokan csak akkor szembesülnek, amikor lejár a folyószámla-hitelkeret futamideje, ami jellemzően 1 év, és egy összegben rendezni kell a tartozást.

Aki ezt nem teszi meg, az az egyébként is meglehetősen borsos normál kamatón túl késedelmi kamatra is számíthat, de a banki felszólítások és megkeresések díját is fel fogják számolni. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben aligha fogja a bank meghosszabbítani a hitelkeretet, vagyis ugrik a védőháló.

Legalább ekkora probléma lehet az is, ha a felgyülemlett elmaradás miatt negatív státuszt kapunk a KHR adatbázisban, mert akkor ezzel elveszítjük a hitelképességünket, vagyis lakáshitelt, személyi kölcsönt, Babaváró hitelt vagy éppen áruhitelt sem kaphatunk. (Egy cikk arról, hogy miként ellenőrizheted, hogy szerepelsz-e elmaradással a KHR adatbázisban.)

Mikor segíthet egy személyi kölcsön?

A magunk előtt görgetett, akár több millió forint összegű folyószámlahitel 25-30 százalékos kamatánál lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet személyi kölcsönhöz jutni, ám mindenkit óva intenénk attól, hogy az előbbit automatikusan az utóbbira cserélje le. Igaz, hogy a személyi kölcsönhöz már akár 14 százalékos kamat alatt is hozzá lehet jutni, ám egy ilyen cserébe csak akkor szabad belevágni, ha ezzel együtt felszámoljuk az adósság felhalmozódásának az okát is. Amennyiben például azért duzzadt fel a folyószámlahitel összege, mert hónapról hónapra deficites a családi kassza, akkor az újabb hitel csak átmeneti megoldást hozhat, idővel ismét mínuszba kerül a folyószámlánk, már csak azért is, mert az új hitel törlesztőjét is ki kell gazdálkodnunk.

A rendszeresen mínuszos családi büdzsét egy hitelkártya sem képes orvosolni, sőt, talán éppen ez vezethet leggyorsabban az adósságspirálhoz. A hitelkártya bár kamatmentes forrást jelent akkor, ha a költési időszakban felhasznált összeget a türelmi idő végére visszafizetjük, ám ha ez nem történik meg, akkor máris 40 százalék feletti kamatot számolhat fel a bank. A hitelkártya tehát hasznos lehet akkor, ha a hitelt megadott időre visszafizetjük, ám amikor a bevételeink és a kiadásaink nincsenek egyensúlyban, akkor ne ezt válasszuk.

Mi lehet a megoldás?

Ha már megtörtént a baj, és a folyószámla-hitelkeret oly mértékben felduzzadt, hogy a beérkező nettó jövedelem nem képes azt teljes egészében visszapótolni, akkor érdemes lehet akár személyi kölcsönt is igényelni. Azt tudnod kell, hogy ezek minimális összege rendszerint 300-500 ezer forint, ám kisebb hitelösszegnél a kamat rendszerint magasabb lesz. A személyi hitelt azonban a folyószámla-hitelkeret lenullázására kell fordítani, hiszen a kamatelőnye csak ekkor érezteti a hatását. Ezzel együtt rendkívül fontos a családi büdzsé egyensúlyba hozása, mégpedig úgy, hogy az új személyi kölcsön havi törlesztőjével is számoljunk!

Ha pedig azon szerencsések közé tartozol, akik képesek akár félre is tenni a jövedelmükből, akkor mindenképpen képezz legalább akkora pénzügyi tartalékot, amivel 3-6 hónapot bevétel nélkül is át tudsz vészelni!