Az köztudott, hogy a tanulás magasabb keresethez vezet, de mégis mennyire? A Bankmonitor most kielemezte egyik kalkulátorának kereseti adatait, hogy megmutassa, hogyan alakulnak a keresetek a végzettség függvényében.
Az eddig is köztudott volt, hogy a magasabb végzettségűek átlagban magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Azonban mindannyian hallottunk már az 1 millió fölött kereső villanyszerelőről, vagy bármilyen hasonló hiányszakmában dolgozóról, amelyek hallatára lehet eldobnánk a diplomát és nekiállnánk hidegburkolni jó pénzért.
A magasabb végzettség rákfenéje
A továbbtanulás egyik jelentős hátránya, hogy időt vesz igénybe. Időt, amit akár munkára fordíthatnánk, és pénzt kereshetnénk. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a befektetett idő és energia hosszú távon megtérülhet, hiszen a magasabb végzettség általában jobb kereseti lehetőségeket biztosít a munkaerőpiacon. Ez tehát egy klasszikus döntési helyzet, ahol mérlegelnünk kell a jelenlegi áldozatot és a jövőbeli előnyöket.
Mielőtt azonban elkezdnénk felrajzolni a továbbtanulás megtérülési függvényeit, érdemes kitérni a tanulás potenciális keresetnövelő hatására. Nem újdonság, hogy bizonyos értelmiségi foglalkozások nem keresnek érdemben jobban, mint pl. egy targoncavezető (2023-ban a KSH statisztikái alapján havi nettó 351 ezer forint), éppen ezért fontos olyan irányt választani, amelynek tudására igény van és azt meg is fizetik.
Habár a több tanulást igénylő munkakörök általánosságban jobban fizetnek, ez ugye nem mindig igaz. Vannak munkakörök, amelyből pl. kiáramlottak a dolgozók, mert Nyugat-Európában háromszor annyit tudnak keresni vagy kiöregedett az adott szakma és alig van fiatal. De bármilyen más jelenség is közrejátszhat, hogy munkaerőhiány alakuljon ki egy szakmában, amelynek a betöltéséért magas fizetéseket hajlandóak adni a munkáltatók.
Hirdetés
Hirdetés
A doktori végzettség háromszor annyit ér, mint a szakmai
A Bankmonitor állami nyugdíj-kalkulátor kitöltéseinek átlagolása lapján a doktori végzettséggel rendelkezők átlagos havi nettó keresete 1 millió 63 ezer forint. Eközben az érettségivel nem, de szakmai végzettséggel rendelkezők átlagos havi jövedelme 329 ezer forint. Az említett kalkulátorból nincsenek foglalkozásra vonatkozó adataink. Azonban ebben segítségünkre lehet a KSH adatbázisa, amely tartalmaz ilyen jellegű adatokat.
Felsőfokú végzettség nélkül nem lesz 300 ezer feletti nyugdíj
Mivel állami nyugdíj-kalkulátor kitöltéseit dolgoztuk fel, így könnyen megmondható, hogy átlagosan mekkora állami nyugdíjra számíthatnak az egyes végzettségi szintek.
Az alacsonyabb jövedelmük miatt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők várható nyugdíja is kevesebb lesz. Pontosabban, csak a felsőfokú végzettségűek számíthatnak átlagosan 300 ezer forint feletti állami nyugdíjra. A legmagasabb nyugdíjat pedig egyértelműen a legmagasabb keresettel rendelkező csoport, a doktori végzettségűek kapják, akik átlagosan 596 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak.
Ha hosszabban érdekel a módszertan akkor itt elolvashatod részletesen.
Sok tényező befolyásolhatja az eredményeket
A kereseteket nézve nem szabad megfeledkezni arról, hogy sok olyan tényező is van, amely befolyásolja ezt. Először is ott van a földrajzi helyzet, amely nagyban meghatározza a kereseti szintet. Ausztriában magasabbak a fizetések, mint Magyarországon, de ha csak az országon belül maradunk akkor is megfigyelhető egy kelet-nyugat és egy város-vidék különbség.
Ezen túl az éppen aktuális gazdasági helyzet is rányomja a bélyegét a keresetekre és egy esetleges recesszió esetén, habár nem valószínű, hogy visszaesik a fizetésünk, de a növekedési ütem szinte biztosan lassulni fog. Ezek mellett még számtalan befolyásoló tényező játszik szerepet a fizetések alakulásában, amelyekkel most nem számoltunk.
Számold ki Te is a várható nyugdíjadat!
A Bankmonitor által összeállított állami nyugdíjkalkulátor megmutatja számodra, hogy a jelenlegi életkorod, nettó jövedelmed és legmagasabb végzettséged alapján várhatóan mennyi állami nyugdíjra számíthatsz.
