Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg erre neked semmi okod nincsen. Elemezzük a kockázatokat és megmutatjuk, mire érdemes figyelni a piaci viharban.
A cikkben tett említések kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. Vásárlás előtt javasolt alaposan tájékozódni, valamint szükség esetén független pénzügyi vagy befektetési szakértő véleményét kérni.
Donald Trump „Függetlenség Napja” vámtarifái újabb hullámot vetettek a már amúgy is bizonytalan globális gazdasági vizeken. Az április eleji bejelentés – amely egy általános 10%-os vámot és számos országra még magasabb, specifikus tarifákat vezetett be – azonnal érezhető feszültséget és félelmet keltett a tőkepiacokon. Egy olyan időszakban, amikor a befektetők már eleve inflációs nyomással és növekedési aggodalmakkal néznek szembe, ez a protekcionista lépés újabb kérdőjeleket rajzol fel. Mit jelentenek ezek a vámok a portfóliónkra nézve? Milyen kockázatokkal kell számolnunk, és rejlik-e óvatosan kezelendő lehetőség a megnövekedett volatilitásban? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, hogy segítsünk eligazodni ebben a viharos kereskedelmi környezetben.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Milyen vámok?
Az amerikai adminisztráció a vámokat a „tisztességes és kölcsönös” kereskedelem elvével indokolta. Érvelésük szerint számos ország tisztességtelenül magas vámokat és akadályokat gördít az amerikai termékek elé, miközben kihasználja az USA nyitott piacát, ami krónikus kereskedelmi hiányhoz vezet. Ezért vezették be az általános 10%-os alaptarifát és ezen kívül még jelentős kereskedelmi többlettel rendelkező ország esetében még magasabb, egyedi „kölcsönös” vámtételekkel egészítették ki (pl. Kína: 34%, EU: 20%).
A világ vezetőinek reakciója túlnyomórészt negatív volt. Az Európai Unió és Kína élesen elítélte a lépést, súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetve és határozott ellenlépéseket helyezve kilátásba. Még az olyan szoros szövetségesek is, mint Japán, Dél-Korea vagy az Egyesült Királyság, csalódottságuknak adtak hangot, és a lehetséges válaszintézkedéseket fontolgatják, növelve egy eszkalálódó kereskedelmi konfliktus kockázatát.
Zuhanórepülésben a tőzsde
A „Függetlenség Napja” vámtarifáinak bejelentése azonnali és heves reakciót váltott ki a globális tőkepiacokon. A befektetők láthatóan megijedtek a kereskedelmi háború eszkalálódásának rémétől és annak potenciális gazdasági következményeitől. Az amerikai S&P 500 index például egyetlen nap alatt 5%-ot zuhant, de az európai és ázsiai tőzsdék sem úszták meg szárazon, szintén jelentős, több százalékos eséseket produkálva. Ezzel párhuzamosan a japán államkötvények hozama mélyrepülésbe kezdett. Ez a jelenség klasszikus jele annak, hogy a befektetők a biztonságot keresik: eladják a kockázatosabb eszközöket (részvények) és menedékeszközökbe (mint a japán államkötvény) fektetnek, ezzel felhajtva azok árát és lenyomva a hozamukat. A piaci szereplők tehát egyértelműen csökkentették kockázati kitettségüket a fokozódó bizonytalanság közepette.
Ez a vámsokk ráadásul egy olyan időszakban érte a piacokat, amikor a hangulat már amúgy is kifejezetten borús volt. Az American Association of Individual Investors (AAII) legfrissebb szentiment felmérése szerint a kisbefektetők 60%-a negatív (bearish) kilátásokkal rendelkezett a piac jövőjét illetően még a vámok bejelentése előtt is. Ez a magas pesszimizmus-szint jól mutatja, hogy a befektetők már eleve aggódtak a gazdasági lassulás és egyéb kockázatok miatt, amelyre a kereskedelmi feszültségek újabb réteget pakoltak.
A bevezetett vámok egyik legjelentősebb kockázata a vállalati profitabilitásra gyakorolt nyomás, különösen az amerikai cégek esetében. A megnövekedett importköltségek, az ellátási láncok esetleges akadozása és a potenciális exportpiaci retorziók mind csökkenthetik a cégek nyereségességét. Ha a vállalatok nem tudják fenntartani korábbi profitmarzsaikat, az közvetlenül az egy részvényre jutó nyereség (EPS) csökkenésében mutatkozhat meg. Amennyiben a piac elkezdi beárazni a tartósan alacsonyabb részvényre jutó nyereség várakozásokat, egy 2022-höz hasonló piaci környezet alakulhat ki. Akkor a kamatemelések és a recessziós félelmek miatt a piac drasztikusan újraárazta a vállalatokat az új, pesszimistább növekedési kilátásokhoz, ami jelentős tőzsdei eséshez vezetett. Ez a vámok által kiváltott, profitkilátásokat érintő újraárazási folyamat még nem bontakozott ki teljesen, de a kockázata reális, és hamarosan elindulhat, további lejtmenetet hozva a piacokra.
Trump vámjai felgyorsítják a globális ellátási láncok már zajló átrendeződését, megbontva az eddigi berendezkedést. Ez vállalatokat és országokat hozhat eltérő helyzetbe. Míg a magas vámokkal sújtott régiókra (pl. Kína, Vietnam) támaszkodó cégek jelentős hátrányba kerülhetnek, addig a vámok által kevésbé érintett országok (mint Mexikó vagy akár egyes kelet-európai gazdaságok) és az ott működő, vagy gyorsan alkalmazkodó vállalatok versenyelőnyt szerezhetnek. Ez a dinamikus átalakulás befektetési lehetőségeket teremt azokban a cégekben és gazdaságokban, amelyek hasznot húzhatnak a globális kereskedelem új korszakából, azonosítva az új nyerteseket.
Erről nem árt megfeledkezni
A befektetési világ egyik legismertebb, bár nehezen alkalmazható bölcsessége szerint a legjobb vételi lehetőségek akkor adódnak, amikor félelem és pánik uralkodik a piacokon. Ilyenkor a negatív hírek és a borús kilátások már jelentős részben beépülhettek az eszközárakba. Bár lehetetlen megjósolni, hogy pontosan hol lesz ennek az esésnek a mélypontja, a történelem azt mutatja, hogy a túlzott pesszimizmus időszakai hosszú távon gyakran kínálnak vonzó beszállási pontokat. Érdekes piaci dinamika az is, hogy amikor a befektetői hangulat rendkívül egysíkúvá válik – mint a jelenlegi, széles körű borúlátás –, az ellentétes, vagyis kontrariánus álláspont felvétele kockázatos ugyan, de időnként jelentős hozammal kecsegtethet.
Forrás: Julien Bittel X posztja
Mindazonáltal kulcsfontosságú a túlzott kockázatvállalás kerülése ebben a bizonytalan környezetben. Aki rendelkezik a szükséges tudással és lehetőségekkel, megfontolhatja opciós stratégiák vagy más, a kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását a piaci pozíciók felvételéhez.
Rövid távon kiszámíthatatlan a piac iránya, de hosszú távú befektetési horizonttal a jelenlegi szintek valóban lehetőséget jelenthetnek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a diverzifikáció most talán még fontosabb, mint valaha: a kockázatok megosztása különböző eszközosztályok, földrajzi régiók és iparágak között elengedhetetlen a portfólió stabilitásának megőrzéséhez.