A lakásértékesítési és a hitelfelvételi adatok egyre nagyobb számokat mutatnak. A lakásárak az utóbbi 5 évben trendszerű növekedést mutattak, ezért a lakáshitelek iránti érdeklődés is ugrásszerűen megnövekedett. Apollo írt meg egy megtörtént lakáshitel igénylést, melynek részleteit az Alapblogon olvashatod.
Pénzintézetenként ugyanaz az ügyfél más és más ajánlatokat kaphat. Hatalmas különbségek lehetnek például a teljes hiteldíj mutató (THM) értékében is. Először arra kíváncsiak a pénzintézetek, hogy hitelképes-e az ügyfél. Ehhez mindenképp fontos, hogy megvizsgálják a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM). A Magyar Nemzeti Bank előírása szerint, ha ez a mutató magasabb egy adott értéknél, akkor az ügyfél nem igényelhet hitelt. A pénzintézeteknek természetesen vannak saját „gyártású” mutatószámaik és egyéb feltételeik is, melyek alapján megállapítják, hogy a hiteligénylő kaphat-e tőlük ajánlatot.
A hitelképes igénylőt kategóriákba sorolják aszerint, hogy mennyire számít kockázatos adósnak. A felajánlott fedezet hitelösszeghez képesti aránya, a törlesztőrészlet aránya a havi jövedelemhez képest, de még az életkor is döntő befolyásoló tényező lehet a hitelbírálatkor. Minél több adatot ad meg az ügyfél, annál pontosabban tudja kalkulálni a bank, hogy átlagosan mekkora várható hitelveszteséget könyvelhet el az adóson. Mivel a bank nem szeretne veszíteni, ezért a várható hitelveszteséget bele kell építenie az áraiba. Amennyiben a bank jobb adósnak tartja az ügyfelet, akkor alacsonyabb kamaton is hajlandó őt hitelezni. Ez jó a hitelt felvevőnek, de miért éri meg a banknak? A további részletekért olvasd az Alapblogon Apollo „Hogyan húznak le minket akaratunkon kívül a bankok és a biztosítók?” című bejegyzését!
Ha Neked is lakáshitelre van szükséged, annak kiválasztásához segítségedre lehet a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora!