Magyarországon is gyakori, hogy valaki rokonnak, kollégának vagy barátnak ad kölcsön kisebb-nagyobb összeget, aminek persze megvannak a maga kockázatai. Mit tehetünk például akkor, ha a pénzt nem kapjuk vissza, vagy nem akkor, ami a megállapodásban szerepelt? Segíthet ilyenkor, ha van papír a dologról?
Az emberek kétharmada nem zárkózik el attól, hogy ismerősnek adjon kölcsönt, derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online kérdővíre adott válaszokból. A nyitottság azért is érdekes, mert azok közül, akik már adtak kölcsön ismerősnek, mindössze minden harmadik kapta vissza a pénzét határidőre, míg egyötödük bár visszakapta, ám csak késve. Vagyis 47%-uk végül egyáltalán nem jutott hozzá a pénzéhez. Ez a rendkívül magas arány felveti a kérdést, hogy vajon mit is lehet tenni ilyen esetekben.
Segít, ha van szerződés?
Az ismerősöknek nyújtott kölcsönöknél gyakran kényes dolog szerződést írni, mert bizalmatlanságot jelez, pedig ez segíthet, ha esetleg probléma adódna a fizetéssel. Persze nem kötelező írásba foglalni a dolgot, már csak azért sem, mert az adósnak egy szóbeli megállapodást is be kell tartania.
Ha van is szerződés, azt legtöbb esetben a felek készítik el, a MOKK kérőívre adott válaszok alapján ebben ügyvéd vagy közjegyző segítségét gyakorlatilag senki nem szokta kérni. Pedig egy jogász legalább abban segíthet, hogy a szerződés formai és tartalmi elemei megfelelőek legyenek, ami feltétele lehet annak, hogy bizonyító erővel bírjon. A legnagyobb biztonságot az jelenti persze, ha a kölcsönszerződést közjegyző készíti el, mert ebben az esetben a tartozás közvetlenül, pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is behajtható. (Ezért szokták a bankok a lakáshitel szerződéseket is közjegyzői okiratba foglalni.)
Hirdetés
Hirdetés
Lehet kamatot kérni a baráti kölcsönre?
Sokan gondolják úgy, hogy kamatot csak bankok kérhetnek a pénz használatáért, pedig ez nincs így. Azért is érdemes ezt megfontolni, mert a pénz kölcsönadásának is lehetnek költségei. Például egymillió forint felvétele banki ATM-ből akár 8-10 ezer forintba is kerülhet, már ha egyáltalán sikerül, hiszen ennél szinte mindig alacsonyabb a napi készpénzfelvételi limit, de az sem biztos, hogy az adott automatában van egyáltalán ennyi pénz. Megoldást jelenthet, ha bankfiókban vesszük fel a pénzt, ám alapvetően ez a legdrágább megoldás.
A költség persze erősen bankszámlafüggő, mint ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden hónapban 150 ezer forint legfeljebb két részletben díjmentesen vehető fel bármelyik magyar bank bankjegykiadó automatájából.
Ha utaljuk a kölcsönbe adott pénzt, a legtöbb esetben annak is van költsége. Ilyenkor a net- és mobilbanki utalás a legolcsóbb, míg a bankfiókból indított megbízás a leginkább költséges. (Szerencsére vannak olyan ingyenes bankszámlák, amelyeknél az elektronikus felületen leadott utalások is ingyenesek. Ilyen például a CIB ECO bankszámla, amennyiben a Bankmonitoron keresztül igénylik, az Erste Privilégium 2.0 Partner számla, az UniCredit Partner Aktív Nulla Csomag és a Raiffeisen Premium Banking számla.)
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy jelentős hozamtól eshetünk el azzal, ha kamat nélkül adunk kölcsön pénzt. Ha például egy bankbetét egy éves lekötés mellett 6,5% kamatot fizet, akkor egymillió forint után ez 65 ezer forint bevételt jelent. Vagyis ekkora bevételtől eshetünk el. És akkor nem beszéltünk arról, ha a kölcsönbe adott pénz esetleg inflációkövető állampapírban van, hiszen ezek közül több olyan is van, ami a 2023-as infláció miatt a következő kamatperiódusra 18% felett fizet. Ez egymillió forintnál máris 180 ezer forintot jelent egy év alatt.
Mit lehet tenni, ha nem kapjuk vissza a kölcsönt?
Ha az ismerős nem fizeti vissza határidőre a tartozást, akkor természetesen célszerű először nyugodtan megbeszélni a dolgot, mert remélhetőleg csak csúszásról van szó. Ha ez nem segít, akkor jöhetnek a további lépések. Amennyiben közjegyző készítette a szerződést, akkor lehetéség van bírósági végrehajtásra, ami radikális, de viszonylag gyors egy egyértelmű megoldást jelent.
Ha nincs közjegyzői okiratba foglalva a szerződés, akkor a hárommillió forint alatti tartozások esetében kezdeményezhetünk úgynevezett fizetési meghagyást. Fontos feltétel ugyanakkor, hogy az adósnak és a kölcsönt adónak egyaránt rendelkeznie kell ismert magyarországi lakcímmel. A közjegyző az adós kérelme alapján fizetési meghagyást bocsát ki, vagyis ő maga érdemben nem ellenőrzi, hogy jogos-e a követelés. Az adósnak a kézhezvételtől számítva 15 napja van reagálni, ha ezt elmulasztja, vagy nem veszi át a küldeményt, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ez olyan lesz, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, így napokon belül megindulhat a végrehajtás.
Amennyiben az adós vitatja a tartozást, akkor az eljárás perré alakul, ebben az esetben bíróság dönt majd a jogosultságról. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a peres eljárás illetékét bizony a kölcsönt adónak kell megelőlegeznie.
Milyen megoldások vannak a családi hitelen kívül?
Ha rövid időre kell hitel, akkor megoldást jelenthet akár egy személyi kölcsön. A Bankmonitor hitelkalkulátor szerint például 3 millió forint szabad célú fedezetlen hitel egy éves futamidőre 200 ezer forintba kerül, vagyis ennyivel kell többet visszafizetni a felvett összegnél. Ugyanakkor itt az első hónaptól kezdve törleszteni kell, ami ebben az esetben 266 ezer forint rendszeres kiadást jelent.
Amennyiben úgy van szükség hitelre, hogy azt ne kelljen azonnal elkezdeni törleszteni, akkor egy folyószámlahitel jelenthet megoldást. Itt a 30%-os hitelkamat átalánosnak mondható, ami 1 millió forint hitelnél 12 hónapra 300 ezer forint költséget jelent. Az igényelhető hitelkeret a számlára érkező rendszeres jóváírások átlagos összegétől függ, van bank például, ahol annak háromszorosa lehet. Ugyanakkor minden esetben van maximuma a hitelkeret összegének, ami rendszerint 1-2 millió forint szokott lenni. Mivel a folyószámlahitel futamideje 12 hónap, a tartozást legkésőbb a futamidő végére teljes egészében vissza kell fizetni.
Ideiglenes pénzzavar esetén segíthet még a zálogkölcsön, ám ehhez rendelkezni kell egy vagy több zálogba adható tárgy – arany ékszer, befektetési aranytömb, műtárgy stb. – tulajdonjogával. Itt azonban a futamidő jellemzően rövidebb, 30-90 nap, bár az igaz, hogy ez később meghosszabbítható. A záloghitel esetében a költség a kamatból és kezelési költségből adódik össze, ezek évi 50% körüli terhet jelentenek, vagyis egy 3 millió forintos hitel teljes plusz költsége 300 ezer forint felett is lehet 90 napos futamidőre. A záloghitelnél azzal kell tisztában lenni, hogy ha az adós nem fizet, akkor a zálogtárgyat idővel értékesítik, az adós pedig az ebből származó bevétel és a kamattal növelt tartozás értékének különbözetét kapja csak meg.
