Megjelentek a felvételi ponthatárok, a felvételt nyert fiataloknak az első napok öröme után már érdemes felkészülni a várható változásokra. Például nagyon is lényeges kérdés, hogy hol fognak lakni a tanulmányi éveik alatt ezek a diákok. A Bankmonitor szakértői összeszedték a különböző lehetőségeket.
Július 24-én kihirdették a felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait, sok fiatal számára megnyílt az út álmaik megvalósításához. Azonban már most érdemes a tanulmányokhoz kapcsolódó fontos döntéseket meghoznunk, az alapvető feltételeket megteremtenünk.
Kiemelten fontos kérdés például az, hogy hol fogunk lakni a tanulmányaink során. A Bankmonitor szakértői összeszedték a különböző lehetőségeket, annak előnyeit és hátrányait is.
- Otthonról, a szülői házból járunk be a főiskolára
- Kollégiumban lakunk a tanulmányi éveink alatt
- Albérletbe költözünk a képzés idejére
- Lakást vásárolnánk az adott városban
Hirdetés
Hirdetés
Otthonról bejárni a legolcsóbb, de ez nem jó megoldás mindenkinek
Sokszor abban a városban járunk felsőoktatási intézménybe, ahol korábban is éltünk. Így nem kell feltétlenül elköltöznünk a szülői házból. Ez azonban nem lehet megoldás minden esetben. Elképzelhető, hogy nincs felsőoktatási intézmény a szülői ház közelében. De az is előfordulhat, hogy az általunk választott szak nem érhető el az adott településen.
Olyan esetről is hallani, hogy valaki naponta utazik akár 100 kilométert azért, hogy iskolába járjon. Az útiköltség így több tízezer forint lehet havonta, de még mindig olcsóbb ez a megoldás, mint ha albérletet kellene fizetnünk. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az ingázás egy időigényes dolog, a napi több órás utazás elveszi az időnket, energiánkat más dolgoktól.
Természetesen arról az esetről sem feledkezhetünk meg, hogy egyes diákok annak ellenére külön szeretnének költözni a szülőktől, hogy a felsőoktatási intézmény közelében laktak eddig is. Ez is érthető, hiszen a felnőtté válás folyamatában egy fontos pont az önálló, saját élettér kialakítása. Aki így dönt, annak az anyagi lehetőségei adottak az önálló élet kialakításához, vélhetően nem anyagi megfontolások mentén hozzák meg a döntést. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ez a réteg is megjelenik ilyenkor a kollégiumi igényléseknél, vagy épp az albérleti piacon.
Jóval kevesebb kollégiumi férőhely van, mint egyetemista
A kollégiumi szoba egy ideális megoldás lehet, hiszen relatív kedvező áron biztosít a diákok számára szálláshelyet a tanulmányi időre. Ez a megoldás az emelkedő albérleti árak mellett egyre vonzóbb lehetőségnek tűnik.
Azt azonban tudni kell, hogy érdemben kevesebb kollégiumi hely van, mint hallgató. A KSH 2022-es adatai alapján közel 290 ezer hallgató volt Magyarországon, ebből mintegy 207 ezer vett részt nappali képzésen. Számukra kiemelten fontos a lakhatási kérdés. Az Eduline 2022-es cikke alapján mintegy 55 ezer férőhely volt a kollégiumokban.
Ha ezek az adatok érdemben nem változtak, akkor a nappali képzésen tanuló hallgatóknak a kicsivel több, mint negyede kerülhet be kollégiumba. Azt fontos kihangsúlyozni, hogy egyetemenként, városonként nagyon eltérő a kollégiumi helyzet. Természetesen van olyan iskola, város, ahol a diákoknak jóval nagyobb hányada bejuthat kollégiumba.
Havi 250 ezer Ft egy átlagos albérlet ára Budapesten
Jönnek a komolyabb kiadások, nehezebben megfinanszírozható lehetőségek. Az albérleti árak komoly terhet jelenthetnek minden érintett család számára.
A Bankmonitor vizsgálata során 4 nagyobb egyetemi város árait vizsgálta meg (az elemzés során az ingatlan.com 2024. júniusi adataiból indultunk ki):
- Budapesten az albérletek átlagos díja 250 ezer Ft/hó
- Debrecenben az albérletek átlagos díja 245 ezer Ft/hó
- Pécsen az albérletek átlagos díja 140 ezer Ft/hó
- Szegeden az albérletek átlagos díja 163 ezer Ft/hó
Ha abból indulunk ki, hogy 10 hónapra vesszük ki az adott albérletet, akkor is 1,4-2,5 millió forint éves kiadásra számíthatunk településtől függően. Természetesen megpróbálhatjuk letornászni ezeket a költségeket.
A realista.ingatlan.com oldalán ugyanis készítettek egy listát az olcsóbb albérletek és kiadó szobák áráról is. A vizsgálat során a hirdetések legolcsóbb 25%-át vizsgálták meg.
Lássuk, hogy az olcsóbb, ezáltal vélhetően rosszabb állapotú albérletek ára hogy alakul:
- Budapesten az olcsóbb albérletek havi díja 200 ezer Ft/hó, egy olcsóbb szoba bérleti díja pedig 98 ezer Ft/hó
- Debrecenben az olcsóbb albérletek havi díja 175 ezer Ft/hó, egy olcsóbb szoba bérleti díja pedig 60 ezer Ft/hó
- Pécsen az olcsóbb albérletek havi díja 140 ezer Ft/hó, egy olcsóbb szoba bérleti díja pedig 76 ezer Ft/hó
- Szegeden az olcsóbb albérletek havi díja 140 ezer Ft/hó, egy olcsóbb szoba bérleti díja pedig 60 ezer Ft/hó
Egy olcsóbb lakás bérlésének a díja még mindig évi 1,4-2,0 millió forint. Ha pedig egy szobát szeretnénk kivenni, akkor 600 ezer és 980 ezer forint közötti kiadásra kell készülnünk éves szinten. Jelen esetben is 10 hónap bérlésre készülünk, ugyanis várhatóan júliusban és augusztusban a tanulmányok miatt nincs szükség a kérdéses lakásra.
Mennyire reális, hogy bérlés helyett inkább megvesszük a lakást?
Nyilván ebből a szempontból a legfontosabb kérdés, hogy mennyibe kerülhet egy átlagos lakás a kérdéses településen. Induljunk ki abból, hogy gyermekünknek egy 35 négyzetméter alapterületű használt lakást vásárolnánk.
- Budapesten egy ilyen lakás ára 31,0 millió forint körül alakulhat.
- Debrecenben egy ilyen lakás ára 23,2 millió forint körül alakulhat.
- Pécsen egy ilyen lakás ára 18,4 millió forint körül alakulhat.
- Szegeden egy ilyen lakás ára 20,7 millió forint körül alakulhat.
Azért ezek nagyon komoly árak, sokunknak nincs a zsebünkben ekkora összeg. Természetesen egy lakáshitel igénylésével a meglévő önerő kiegészíthető, de azt látni kell, hogy minimum a vételár 20%-ának megfelelő saját megtakarítással rendelkeznünk kell, ez az adott esetekben 3,7-6,2 millió forintot jelent. Illetve megjelenik extra kiadásként a törlesztőrészlet, ugyanakkor megspórolhatjuk az albérleti díjat. De vajon hogy viszonyulhat egymáshoz ez a két havi kiadás? Ennek megítéléséhez érdemes azt megvizsgálni, hogy 20% önerő mellett a kölcsönnek mekkora törlesztőrészlete lenne.
Induljunk ki abból, hogy a hitel 20 éves futamidejű, és a legolcsóbb ajánlatot választjuk, melynek kamata 6,29%. A kölcsön törlesztőrészlete településtől függően 108-188 ezer Ft között alakulna.
A hiteltörlesztésnél azonban érdemes egy másik pozitív hatást kiemelni. Az albérleti díj teljes egészében „elvész”, az a bérbeadóé lesz. A törlesztőrészletből a kamat a banké, az ugyanúgy nem termel nekünk semmit, mint az albérleti díj, viszont a tőkerész már másképp működik.
A fővárosi példát érdemes megnézni: a 24,8 millió kölcsön havi törlesztője 181 849 Ft. Nézzük meg, hogy 5 év után – vége a mesterképzésnek – mi lesz a hitellel. A kölcsönre összesen 10 910 931 forintot fizetnénk ki (7 265 877 forint kamatot, míg 3 645 054 forint tőkét). Ha ekkor az eredeti 31 millió forintos áron eladnánk a lakást, akkor 9,5 millió forintunk maradna a végén, ez 3,3 millió forinttal több, mint amit eredetileg betettünk. Ezt eredményezné az, hogy az törlesztőrészlet megfizetésével csökken a kölcsönösszeg, mondhatni egyre nagyobb része ténylegesen a miénk lesz a lakásnak.
