Az elmúlt két év jelentős drágulást hozott az ingatlanpiacon. Megmutatjuk, hol lett olcsóbb és hol drágább családi házat vásárolni!
Az ingatlanárak nemcsak növekedhetnek, hanem csökkenhetnek is, különösen, ha a bérekhez viszonyítjuk az árak dinamikáját. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan alakultak az ingatlanárak és a megfizethetőség Budapesten és a megyei jogú városokban, figyelembe véve az átlagkereseteket. Az elemzésben megyei jogú városokat vizsgáltunk, hogy kizárjuk a településméretből fakadó különbségek nagy részét, és hasonló jelentőségű városokat hasonlítsunk össze.
Hirdetés
Hirdetés
Javult a helyzet Budapesten
Budapesten ma kedvezőbbek a lakhatási körülmények, mint két éve. Ez annak ellenére is így van, hogy ez idő alatt 11%-ot emelkedtek a családi házak négyzetméterárai. A javulás oka, hogy a bérek ugyanebben az időszakban 29%-ot emelkedtek, így összességében megfizethetőbbé téve az ingatlanokat. Ez azt jelenti, hogy egy havi átlagfizetésből az eddigi 0,42 m² helyett most 0,49 m²-t lehet vásárolni, ami 16%-os növekedést jelent.
A keresetek növekedése miatt egy átlagos (110 m2-es) családi ház ára a két évvel ezelőtti 21,65 évnyi nettó átlagfizetésről 18,6 évnyire csökkent. Vagyis az átlag magyar számára elérhetőbbé váltak a budapesti családi házak.
Miben jobb Salgótarján, mint Budapest?
Salgótarján előnye Budapesttel szemben elsősorban abban rejlik, hogy kevesebb munkával lehet ingatlanhoz jutni. Ha egy ember Salgótarjánban és Budapesten is az adott városi átlagbért keresi, akkor a salgótarjáni lakos hamarabb tud családi házat venni a fizetéséből a városában. Egészen pontosan 10,4 évvel korábban gyűlik össze a pénze egy 110 m2-es családi házra.
Az általunk vizsgált két mutató alapján a kevésbé fejlett régiókban könnyebb a ingatlanvásárlás Magyarországon, azonban számos más tényező van, amelyekkel most nem foglalkoztunk, és érdemben befolyásolják, hogy mennyire olcsó élni az adott településen.
Hol kell a legkevesebbet és a legtöbbet dolgozni egy házért?
Jelenleg az országban, ahogy két éve is, Salgótarján a legkedvezőbb ebből a szempontból, csupán 8,2 év keresete kell egy átlagos családi ház megvásárlásához. Megfizethetőségben a második Miskolc 10,98 évnyi fizetéssel, harmadik helyen Kaposvár, ahol 11,24 évig kell dolgozni egy családi ház áráért.
A másik véglet Sopron, ahol 25,32 év fizetése kell egy 110 m2-es családi házhoz. Azonban Ausztria közelsége és az osztrák fizetési szint által előidézett munkaerőáramlás miatt nem teljesen megbízható a soproni fizetési adat. Így a soproni árak valószínűleg sokkal megfizethetőbbek az Ausztriában dolgozó soproniak számára, mint az elemzésből kiderül. Megfizethetetlenségben Debrecen a következő, ahol 19,97 évnyi fizetés kell, majd Szeged, ahol 19,05 évnyi kell.
Biztosan nem okoz meglepetést senkinek sem, hogy összegszerűen Budapesten kerül a legtöbbe egy családi ház az országban. Azonban meglepő lehet, hogy Sopron a második legdrágább város a vizsgáltak közül. Budapesten egy 110 m2-es családi ház 91,3 millió forintba kerül, ezt követi Sopron 84,5 millió forinttal, a dobogó harmadik fokán pedig Érd 83,8 millió forinttal. Az ország három legolcsóbb megyei jogú városa Salgótarján 28,1 millió forinttal, Hódmezővásárhely 40,3 millió forinttal és Kaposvár 41,3 millió forinttal.
Áremelkedés az országban
Számos olyan település volt, ahol a budapesti 11%-os emelkedés többszöröse volt tapasztalható. Leginkább Salgótarjánban emelkedtek a négyzetméterárak, itt 83%-os emelkedés történt két év alatt. Áremelkedési rangsorban a második Hódmezővásárhely 62%-kal, majd Baja 60%-kal, Győr 53%-kal, Kecskemét 52%-kal és Sopron 50%-kal.
Azonban vannak olyan települések is, ahol az átlagbérnövekedésnél kisebb mértékben emelkedtek az ingatlanárak. Miskolcon például csak 5%-kal nőttek az árak, Budapesten és Veszprémben 11%-kal, Szolnokon 18%-kal, Nagykanizsán 20%-kal, Érden 21%-kal, Székesfehérváron és Pécsen pedig 23%-kal drágultak a családi házak. Ezekben a városokban tehát a bérek növekedése felülmúlta az ingatlanárak emelkedését, ami kedvezőbbé tette a lakásvásárlást.
Sopronban romlott és Budapesten javult leginkább a helyzet
A három város, ahol leginkább nőtt a családi házak ára munkaévekben kifejezve, Sopron, ahol 3,6 évvel többet kell dolgozni, míg Baján 2,65 évvel és Győrben is 2,59 évvel többet kell dolgozni egy házért.
De nem mindenhol ennyire borús a helyzet: van nyolc megyei jogú város, ahol kevesebbet kell dolgozni, hogy átlagosnak mondhassa magát az ember. Ezek közül Budapesten javult leginkább a helyzet, itt 3,04 évvel kevesebbet kell dolgozni az átlagért, Veszprémben 3,01 évvel kevesebbet, és Miskolcon is 2,44 munkaévvel kevesebbet igényel egy 110 m2-es családi ház.
Összességében kimondható, hogy az alacsonyabb fizetéssel rendelkező városokban romlott leginkább a megfizethetőség, míg a magasabb kereseti szinttel rendelkező településeken stagnált vagy javult.
Ingatlanpiaci kilátások
A jelenlegi reálbérnövekedéssel nem várható az áremelkedés számottevő lassulása, építési engedélyekből sem adnak ki mostanában többet, mint az elmúlt években átlagosan, így minden bizonnyal további drágulás várható a jövőben, főleg a vonzóbb nagyvárosokban és környezetükben.
Módszertan
Az elemzésben a 2022-es családi ház árak meghatározásához a KSH által publikált településenkénti négyzetméter adatokat használtuk. A 2024-es négyzetméter adatokat az ingatlan.com statisztikai oldaláról szereztük be, az idén júniusi átlagos árakat figyelembe véve. Ezeket felszorozva 110-zel kaptuk meg az átlagos magyar családi ház árát a városokban. A 2022-es kereseti adatokat a KSH által közölt, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy adófizetőre vonatkozó, településenkénti felosztással rendelkező adatbázisából vettük.
Használd a lakáshitel kalkulátorunkat!
Számottevő különbségek vannak legolcsóbb és legdrágább hitelek között, éppen ezért érdemes alaposan tájékozódni. Használd a Bankmonitor kalkulátorát, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót!
