A magyar nyugdíjszámítási módszer szédületesen bonyolult, így a legtöbben valószínűleg nagy vonalakban sem tudnák felvázolni, hogy milyen metódussal állapítják meg az induló nyugdíjak összegét. Cikkünkben ezt a problémát igyekszünk orvosolni.
Melyik két tényezőtől függ az állami nyugdíjad összege?
Ha a lehető legegyszerűbben szeretnénk bemutatni a Magyarországon alkalmazott nyugdíjszámítási módszert, akkor azt mondhatjuk, hogy az induló nyugdíjad összege két szám szorzataként adódik.
Melyik ez a két szám?
- Az úgynevezett „havi átlagkereseted”.
- Egy százalékban kifejezett „szorzószám”, melynek nagysága a szolgálati időd hosszúságától függ.
Egy reális példával élve: ha életed során 300 ezer forintra jön ki a havi átlagkereseted, és a szolgálati időd alapján 80%-os szorzószámra leszel jogosult, akkor a te induló nyugdíjad ennek a két számnak a szorzata, azaz 240 ezer forint lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hosszabb szolgálati idő = Több lesz a nyugdíjad!
A szolgálati időd alapesetben azt az időszakot jelenti, amely alatt nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett voltál, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizettél. (Fontos, hogy a szolgálati időd pontos meghatározásakor nagyon sok részletszabályt kell alkalmazni, de ezek taglalására most nincs lehetőségünk.)
Nézzünk néhány példát arra, hogy adott hosszúságú szolgálati időhöz mekkora szorzószámot rendel a jogszabály:
- 30 évhez: 68%
- 35 évhez: 73%
- 40 évhez: 80%
- 45 évhez: 90%
- 50 vagy annál több évhez: 100%.
Ezek tehát azok a szorzószámok, melyekkel a havi átlagkereseted összegét megszorozva adódik majd az induló nyugdíjad összege.
Magasabb fizetés = Több lesz a nyugdíjad!
A nyugdíjszámításhoz szükséges „havi átlagkereset” hétköznapi megfogalmazásban azt takarja, hogy az 1988-tól szerzett kereseteidet többé-kevésbé mai értékre átszámítják („valorizálják”), és ezekből vonnak egy havi nettó átlagot – ugyancsak számtalan részletszabály alkalmazásával.
A szolgálati idő hosszúságának és a havi átlagkereset összegének kalandos kiszámítása a legnehezebb feladat. Ha mindkét értékhez eljutottunk, akkor már csak egy szorzás van hátra. A havi átlagkeresetedet meg kell szorozni a szolgálati idődhöz tartozó nyugdíjszorzóval, így kijön az induló nyugdíjad összege.
Mennyi nyugdíjat kapnak a férfiak és a nők?
Sajnálatos tény, hogy a nők mindkét kulcstényező – mind az átlagkereset, mind a szolgálati idő – szempontjából hátrányban vannak a férfiakhoz képest. Például a statisztikák szerint a férfiak átlagosan 38,2 évnyi igazolt szolgálati idővel mennek nyugdíjba, míg a nők átlagosan 33,5 évet tudnak felmutatni. Továbbá a nők bruttó átlagkeresete tavaly 15%-os lemaradásban volt a férfiakéval szemben.
Ezekből következik, hogy idén januárban a nők átlagos öregségi nyugdíja 217 800 forint volt, a férfiaké 254 100 forint, azaz a nemek között 14%-os nyugdíjszakadékról beszélhetünk.
Ha hosszabban is érdekel a nyugdíjszámítás metodikája, ebben a cikkünkben részletesen elolvashatod.
Ha kíváncsi vagy, hogy mennyi állami nyugdíjra számíthatsz, használd az alábbi kalkulátorunkat és megtudhatod!
