Hat hitelintézetet ellenőrzött az MNB, hogy kiderüljön, minden rendben van-e a Babaváró hitelek ügyintézésével kapcsolatban.
A Babaváró kölcsönt 2019. július 1-jei megjelenése óta fokozott ügyfélérdeklődés övezi. E kölcsönforma népszerűségére, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) beérkező fogyasztói észrevételekre tekintettel a jegybank 2020-ban 6 hitelintézetnél – Erste Bank Hungary Zrt., Gránit Bank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Sberbank Magyarország Zrt., OTP Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. – indított felügyeleti ellenőrzést.
Az MNB a következő dolgokat ellenőrizte:
- A Babaváró kölcsön igénylések során az ügyfelek részére átadott, megküldött dokumentumokat
- A folyósítási díjmentességet
- A maximált futamidőt
- A havi törlesztőrészletet
- A kiszámított kamatot
- A hitelbírálathoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre állásától számított legfeljebb 10 munkanapos elbírálási időt
A felügyeleti ellenőrzés egyaránt áttekintette a folyósított és elutasított ügyleteket is. Kiterjedt továbbá arra is, hogy a szerződési feltételek, hirdetmények, termékismertetők és belső folyamatok, szabályzatok a kormányrendeletben foglaltakkal összhangban vannak-e. A hitelintézeteknek a jogszabályi előírás szerint a hitelnyújtást követően biztosítaniuk kell a törlesztés szüneteltetésének lehetőségét, amelynek ellenőrzése ugyancsak a vizsgálat része volt.
Az MNB ellenőrzése során – néhány kisebb súlyú adminisztrációs hibából eredő hiányosság feltárása mellett – megállapította, hogy 2020-ban két pénzügyi intézmény nem, illetve csak részben teljesítette ügyfelei felé az éves, a fizetendő havi törlesztőrészlet összegéről szóló tájékoztatási kötelezettségét. Két hitelintézet esetében a jegybank azt is feltárta, hogy túllépték a rendelkezésükre álló maximális elbírálási időt.
Szintén két banknál az MNB megállapította, hogy egyes Babaváró kölcsönszerződéseikben az előírt kamatmaximumot meghaladó kamatot rögzítettek. A hitelintézetek többségénél a belső szabályozások vagy a szerződési feltételek, illetve a Babaváró kölcsönnel kapcsolatos tájékoztatási dokumentumok nem voltak összhangban a konstrukció kereteit meghatározó kormányrendeletben foglaltakkal. Így például egyes esetekben az adott hitelintézetek nem tudták igazolni a hiánypótlásról vagy az elutasításról szóló értesítő levél kiküldését.
A feltárt hiányosságok pótlására, illetve a szükséges korrekciók végrehajtására az MNB határidők kitűzésével hívta fel az érintett hitelintézeteket. Ezek teljesítését folyamatosan nyomon követi.
