Sokak fantáziáját beindította a Bankmonitor ötlete, miszerint a meglévő inflációkövető állampapírok másodpiaci adásvételével az eladó és a vevő egyaránt nyerhet. De vajon milyen adófizetési kötelezettség keletkezik ilyenkor?
Nagy port kavart a Bankmonitor közelmúltbeli elemzése, melyben levezettük, hogy a meglévő állampapírok másodlagos piacon történő adásvételével mind az eladó, mind a vevő jelentős (pl. 4-7%) egyszeri többletnyereségre tehet szert a többi alternatívához képest. Ezt követően sokakban felmerült kérdésként, hogy milyen adóvonzata lehet egy ilyen ügyletnek. A Bankmonitor a NAV sajtóosztályától kért információt az ügyben: az adóhivatal válaszát az alábbiakban ismertetjük.
Az ötlet bemutatása röviden
A Bankmonitor arra mutatott rá, hogy az inflációkövető lakossági állampapírok valós pénzügyi értéke jelentősen magasabb annál, mint amennyit az Államkincstár ad értük visszavásárlás esetén. A bevett gyakorlat szerint a kincstár által fizetett összeg a névérték 99%-a (plusz az időarányosan felhalmozott kamatok értéke), tehát jelenleg 1%-os tőkeveszteség árán lehet megszabadulni az eladni kívánt kötvényektől. Ez azonban jelentős veszteséget eredményezne az eladónak, hiszen a kiszállás következtében elesne a jövőben fizetendő igen magas kamatok időarányos részétől.
Ezzel szemben sokkal jobban járhat akkor, ha talál más vevőt az állampapírokra. A vevő szempontjából pedig az adja a már nem forgalmazott állampapírok előnyét, hogy a régi inflációkövető változatok jóval magasabb kamatot kínálnak, mint az éppen elérhető bármelyik lakossági állampapír. Ez azt eredményezi, hogy a vevő még felárat is hajlandó fizetni a magas kamatozású kötvényekért, hiszen összességében így is jobb hozamra tehet szert.
A másodpiaci adásvétellel tehát mindkét fél nyerhet: az eladó a kiszállással nem teljesen veszíti el a megszerezhető jövőbeni kamatokat, a vevő pedig a felárfizetés ellenére is kedvezőbb hozamú befektetést szerezhet.
Hirdetés
Hirdetés
Kell-e adózni a másodpiaci adásvétel alkalmával?
Az ügylet adózási hátterével kapcsolatban a Bankmonitor a leghitelesebb forrásból, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kért írásbeli választ. A NAV sajtóosztályának részünkre küldött válasza az alábbiakban olvasható:
„A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír átruházása esetén kamatjövedelemként adóköteles a magánszemélyt megillető bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. [1] Nem kell ugyanakkor kamatjövedelemként figyelembe venni a magyar állam által kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiaci részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet. [2]
Ha az eladó magánszemély a megtakarításait 2019. június 1-je után kibocsátott lakossági állampapírban tartja, akkor ezeknek az értékpapíroknak az értékesítésekor keletkezett jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Adóköteles kamatjövedelem hiányában az állampapírokat értékesítő magánszemélynek szociális hozzájárulásiadót sem kell fizetnie. [3]
Az eladó magánszemély tulajdonát képező állampapírokat visszterhes jogügyletben megvásárló magánszemélynek nem kell sem személyi jövedelemadót, [4] sem illetéket fizetnie.
– – –
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja
[2] Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pontjának 2019. június 1-jétől hatályos ab) alpontja
[3] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése
[4] Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja”
A NAV válaszából tehát az rajzolódik ki, hogy a lakossági állampapírok magánszemélyek közti adásvétele nem jár adóvonzattal, amennyiben az adott állampapír adómentes (azaz 2019. június 1-nél később bocsátották ki). Ugyanakkor bármely tranzakció előtt mindenképpen javasolt adótanácsadóval / könyvelővel egyeztetni, aki szakszerű segítséget tud nyújtani az adott ügy részleteivel kapcsolatban.
Bármely piacelemzési tartalom a Bankmonitor szubjektív véleménye, amely nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek vagy bármilyen pénzügyi eszközre (pl. részvényre, állampapírra, befektetési jegyre) vonatkozó ajánlattételnek, kizárólag tájékoztatás és figyelemfelhívás céljával készült. Bármely bemutatott jövőbeni számítás alapjául szolgáló kondíciók változhatnak, amelyek alapvetően megváltoztathatják a példaszámításokat. A Bankmonitor nem garantál hozamot, a bemutatott tartalom alapján meghozott döntések kapcsán a Bankmonitorral szemben igény nem érvényesíthető, azokért a Bankmonitor felelősséget nem vállal.
