Sokan lelkesednek manapság az ingatlanért, ha a befektetésekről van szó. Nem akarjuk senkinek sem elvenni ettől a kedvét, csak bemutatnánk, ha eddig csak betétben vagy állampapírban gondolkoztunk, akkor nagyon is éles váltás az ingatlanüzletbe belevágni. Több buktató is, ami arra enged következtetni, hogy ne essünk bele a szépen hangzó hozamok csapdájába.
Rendkívüli népszerűségnek örvend az ingatlan, amit jól mutat az is, hogy nagyon sok olyan megkeresést kapunk tőletek, amikor befektetési céllal vágnátok bele az üzletbe. Nem véletlen, hogy ekkora a felhajtás a témában, hiszen a betéti kamatok beszakadtak, ma már átlagosan 0,5%-os éves hozammal számolhatunk adózás előtt. Ha levonjuk a 15%-os kamatadót, akkor ebből 0,43% marad. Egy millió forint esetén ez mindösszesen 4250 forint, ami elég karcsúnak mondható.
Egyértelmű, hogy ha a viszonyítási alap (betéti kamat) leesik, akkor felértékelődnek a más lehetőségek. Például, ha egy betéttel éves alapon 10%-ot el lehetne érni, akkor nem feltétlenül ugrana bele az ember egy ingatlanüzletbe 15%-ért. Viszont, ha a betét effektíve 0%-ot hoz, akkor máris vonzó lehet egy olyan ingatlanbefektetés, ami 5% körüli hozamot biztosíthat. A különbség mind a két esetben 5%, viszont nem mindegy mi a kiindulási alap.
A képlet azonban nem ilyen egyszerű. A legnagyobb hibát akkor követhetjük el, ha azt gondoljuk, egy betét helyettesítője egy lakás, mert két teljesen más dologról beszélünk. Vagyis mielőtt belevágnánk, fontos áttekinteni, hogy milyen eltérések vannak egy kockázatmentes befektetés és egy kiadható ingatlan között. Vegyük észre, hogy nem véletlenül lehet magasabb hozamot elérni, itt már jókora kockázatot is be kell vállalnunk.
Nézzük pontokba szedve a főbb eltéréseket
1). Az ingatlanvásárlás egy kockázatos befektetés, ahogy azt a válság is megmutatta, minden további nélkül egyik évről a másikra eshet a lakásunk értéke 20-25%-kal. Másként fogalmazva, ne gondoljuk azt, hogy a lakásárak csak felfelé mehetnek.
2). Bizonyos esetekben csak nagyon nehezen férhetünk csak hozzá a pénzünkhöz. Nincs garancia arra, hogy amikor mi kiszállnánk, akkor lesz vevő a lakásunkra. Bőven elképzelhető, hogy kompromisszumot kell kötnünk és engedni az árból. A korábban látott egymásra licitálás már a múlté.
3). Ha rendszeresen pénzhez akarunk jutni, akkor a lakás kiadása elkerülhetetlen. Ez nem is olyan egyszerű, mint sokan gondolják. Persze lesznek olyan lakások, amiket mindig ki lehet majd adni, de ekkor is bekövetkezhet az, hogy évente egy-két hónapig üresen áll a lakás.
4). A kiadással ezernyi egyéb gond is a nyakadba szakad. A használatból eredő költségeket rendszerint a tulajdonos állja, bár a kaucióval bizonyos pénzügyi védelmet kaphatunk. Belefuthatunk olyan bérlőbe, aki problémás, és ha nem figyeltünk eléggé a szerződésre, akkor búcsút inthetünk az ígéretes befektetésnek.
5). Az adózást se felejtsük el. A mai budapesti albérleti árak mellett könnyedén összejöhet bevételként évente az 1 millió forint, ami azt jelenti, hogy a 15%-os szja mellett 14%-os ehót is fizetni kell. A 29%-os teljes teher meglehetősen magas és egyelőre nem látszik ebben változás.
A fenti különbségekből is látszik, hogy nem csak az elérhető hozamokat kell néznünk, mert sokkal több szereplős ez a játék. Hát még akkor, ha nem áll rendelkezésünkre a teljes vételár és hitelből vásárolnánk meg az ingatlant. Nem kell lemondanunk persze a vásárlásról, mindössze annyit mondunk, hogy legyünk tisztában a buktatókkal is.
A kalkulátorunk segítségével azt is megtudhatod, hogy melyik számodra a legjobb lakáshitel!
