Jó hír járta körbe a magyar sajtót a napokban: egy évtizede nem volt olyan kevés „rossz adós” a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), mint most. Ez azért is fontos, mert aki aktív státusszal szerepel ebben az adatbázisban, az bizony nem kaphat személyi kölcsönt, lakáshitelt vagy éppen Babaváró hitelt, ám aki rendezte az elmaradását, az bizonyos feltételekkel ismét hitelképes lehet. Megmutatjuk a lehetőségeket, illetve azt is, hogy mire kell odafigyelni akkor, ha csökkentenéd a hitelfelvétel kockázatát.
Mind kevesebb az úgynevezett rossz adósok száma Magyarországon, vagyis azoké, akik a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban vannak a hiteleikkel. A BISZ Zrt. honlapja szerint 2019 végén 1,2 millió fennálló és 263 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván Magyarországon. Őket – a bankkártyás csalásban részt vevőkkel és a csalás miatt elutasított lakáshitel-igénylést benyújtókkal együtt – az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi, máig népszerű nevén, a BAR-listán) tartják nyilván. A KHR adatbázis a magyar hitelezésben rendkívül fontos szerepet játszik, ugyanis a bankok egy hiteligény elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy úgynevezett megszűnt mulasztással szerepel-e benne. A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában is késedelemben van, míg megszűnt státuszba azok kerülnek, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év. Az előbbiek úgynevezett aktív KHR-esek, akik nem kaphatnak a bankoktól lakáshitelt, Babaváró hitelt vagy személyi kölcsönt!
Azok, akik már rendezték hiteltartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek. Személyi kölcsönt ők nem kaphatnak, ám lakáshitelhez jutni van esélyük, ugyanis a Bankmonitor által vizsgált 13 bank közül néhány hitelezi őket. Ezért számukra rendkívül fontos, hogy jó helyre nyújtsák be a hiteligénylésüket, amiben a Bankmonitor hitelszakértői tudnak segíteni.
Az „engedékeny” bankok részéről is van azonban két fontos elvárás:
1. Számít, hogy mennyi idő telt el a késedelem rendezése óta. Van például bank, amelyiknél legalább 6 hónapnak el kell telnie, és ezt követően hitelez csak.
2. Nem mindegy az sem, hogy a hiteltartozás rendezése saját erőből történt-e, mert ha az adós hitelelengedésben részesült, akkor a bankok a passzív KHR-es időszakban sem kölcsönöznek.
Hirdetés
Hirdetés
Így csökkenthető a kamatkockázat
Természetesen annak, aki már esett késedelembe a hiteltartozásával, különösen óvatosan kell eljárnia hitelfelvétel esetén. A bankok például nem hiteleznek próbaidő alatt, ám ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott munkahely valóban stabil, hosszú távra szól. Ezt az igénylőnek magának kell mérlegelnie. Fontos az is, hogy legyen annyi pénzügyi tartalék, amivel áthidalható a jövedelem legalább 2-3 havi kiesése.
Különösen fontos ez lakáshitel felvételnél, hiszen ezek jellemzően 10 millió forint feletti hitelösszeget és 10-20 éves elköteleződést jelentenek, amelyek mögött többségében olyan ingatlan a fedezet, amelyben az adós maga – sokszor a családjával együtt – él. Éppen ezért hiába engedi a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) akár 50%-ig hiteltörlesztővel terhelni az igazolt jövedelmet, mindenképpen érdemes családi költségvetést készíteni, amiből világosan látszik, hogy a havi törlesztők hosszú távon is teljesíthetők lesznek.
Lényeges az is, hogy az, aki egyszer már megégette magát, az a jövőben óvatosan kezelje a hitelezési kockázatokat. A forinthitelek esetében árfolyamkockázat természetesen nincs (hiszen a kölcsönt forintban vesszük fel és ebben is törlesztjük), ám kamatkockázat itt is létezik. Éppen ezért érdemes olyan hosszabb kamatperiódusú – 5-10 évre, vagy akár a futamidő végéig rögzített kamatú – lakáshitelt választani, amelyeknél a havi törlesztők jó időre fixek.
Ez annak ellenére okos döntés lehet, hogy azt látjuk, a változó kamatozású hitelek a legolcsóbbak (vagyis kisebb a kamat és a havi törlesztő is), és ahogy nő a kamatperiódus hossza (vagyis a kamatfixálás ideje), annál magasabb a költség. A kamatkockázat csökkentése, vagy végig fix hitel esetében annak kiiktatása ugyanis mindenképp megérhet bizonyos felárat. Természetesen az, hogy ki és mekkora kamatemelkedést hajlandó és tud bevállalni sok mindentől függ, így a kockázatvállalás mértéke is egyéni döntés kérdése.
Nagy segítséget jelenthet a kamatkockázat kezelését illetően az, ha látjuk, milyen hatással lenne egy konkrét kamatemelkedés a havi fizetnivalóra. Amennyiben a hitelfelvételt követően azonnal 3%-kal emelkedne a hitelkamat, akkor a havi törlesztő egy változó kamatú hiteleknél lényegesen nagyobb mértékben nőne, mint egy 5 vagy 10 éves kamatperiódusúnál, ami természetesen a teljes visszafizetést is érintené. Egy változó kamatú hitelnél például 5,3 millió Ft-tal kellene többet visszafizetni emiatt, míg ötéves kamatperiódusnál 3,4 millió Ft, 10 éves kamatperiódusnál 1,6 millió Ft a többlet, egy végig fix kamatú hitelnél pedig a havi fizetnivaló be van betonozva egészen a szerződés lejártáig.
