A KSH gyorstájékoztatója alapján az éves áremelkedés mértéke áprilisban pontosan 24 százalék volt, így már ismert az első 4 hónapra érvényes inflációs adat. Ez alapján a Bankmonitor szakértői megvizsgálták, miként kell alakulnia az inflációnak a hátralévő időszakban ahhoz, hogy teljesüljenek a jegybank 2023-as évre vonatkozó várakozásai.
A KSH adatai alapján áprilisban 24 százalék volt az éves átlagos áremelkedés mértéke, ami csökkenés a márciusi 25,2 százalékhoz képest. Érdemi mérséklődésről azonban egyelőre még nem beszélhetünk már csak azért sem, mert havi szinten 0,7 százalékkal emelkedtek az árak március és április között.
Mi kellene ahhoz, hogy teljesüljenek az MNB várakozásainak?
Már ismerjük az első négy hónap inflációs adatait: januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, míg áprilisban 24,0 százalékot mért a statisztikai hivatal. Eszerint az év első harmadában az átlagos áremelkedés mértéke – számtani átlaggal számolva – 25,1 százalék volt.
A Magyar Nemzeti Bank a márciusi inflációs jelentése alapján 15,0 és 19,5 százalék közé várta a 2023-as inflációt.
A 15,0 százalékos éves áremelkedés eléréséhez az elkövetkező 8 hónapban 9,96 százalékos átlagos inflációra volna szükség. (Vagyis a havonta mért áremelkedések számtani átlaga nem lehet magasabb 9,96 százaléknál.) Elemzők egyszámjegyű – azaz 10 százalék alatti – áremelkedést csak az év utolsó hónapjaira várnak, ez alapján pedig sajnos már most sem tűnik reálisnak a 15,0 százalékos alsó határ teljesülése.
A 19,5 százalékos felső határ eléréséhez arra van szükség, hogy az elkövetkezendő hónapokban az éves infláció átlaga ne haladja meg a 16,7 százalékot. Ez reálisan teljesíthető célkitűzésnek tűnik. Ha pedig abból indulunk ki, hogy az év utolsó hónapjában valóban egyszámjegyű lesz az infláció – például 9,9 százalék -, akkor a maradék 7 hónap átlaga már 17,7 százalék is lehetne.
