Sok befektető számára jelent komoly gondot a növekvő infláció, ezért mindenki keresi a jó hozamok lehetőségét. Most megnéztük, milyen teljesítményt érhettek el azok a megtakarítók, akik hosszú távra részvényportfóliókba tették a pénzüket. Kilenc év alatt könnyen találkozhattunk duplázásokkal is!
Az infláció a befektetések egyik legnagyobb ellensége, és 2022-ben lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint a korábbi évtizedben bármikor. A Magyar Nemzeti Bank friss, március 23-i előrejelzése szerint idén akár a 9,8%-ot is elérheti az áremelkedés üteme. Természetes, hogy ilyen körülmények között a megtakarítók fokozottan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek megbízhatóan képesek reálhozamot biztosítani számukra. Ennek apropóján megvizsgáltuk, milyen hozamokat tehettek zsebre 2012. óta azok, akik a nyugdíjcélú megtakarítások részvényportfóliói mellett tették le a voksukat.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen portfóliókat lehet elérni a nyugdíjpénztáraknál?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak általában kötvénytúlsúlyos, vegyes és részvénytúlsúlyos portfóliókat is kínálnak a megtakarítók számára. A részvényportfóliókra jellemző, hogy rövidebb időtávon magas kockázati szintet képviselnek, de az évtizedek során képesek jobb hozamot termelni. Ezzel szemben a kötvényportfóliók biztonságosabbak, de a hozampotenciáljuk alacsonyabb. A nyugdíjcélú befektetések sok esetben 30-40 évre szólnak, ezért igen releváns kérdés az egyes portfólióik teljesítménye.
Hogyan alakultak a nyugdíjpénztárak hozamai?
Az MNB minden évben közzéteszi a nyugdíjpénztárak teljesítményét: a 2021-es adatok márciusban jelentek meg. A Bankmonitor most 6 olyan részvényportfóliót vizsgált meg, amelyek 2012. óta folyamatosan, megszakítás nélkül elérhetőek voltak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy mennyi pénze lenne ma annak a befektetőnek, aki 2012. év végén 1 millió forintot fektetett be az adott portfólióba, majd „magára hagyta” a megtakarítást. (Minden esetben a pénztár legnagyobb részvénykitettségű portfólióját vizsgáltuk, de a pontos összetételükben különbségek vannak.)
Látható, hogy 2012. év vége és 2022. év eleje között a vizsgált portfóliók többsége bőven meg tudta duplázni a befektetett tőkét. Sőt, aki szerencsésen választott, akár 2,4-szeresére növelhette az induló egyenlegét! Ugyanakkor az egyes pénztárak között jelentős különbségek mutatkoztak: a sor végén végző portfóliók kb. 1,9 millió forintra tudták hizlalni a kezdeti egymilliós befektetést. Az évesített hozamok ebben az időszakban 7,2% és 10,4% között szóródtak, az állami támogatás figyelembe vétele nélkül. Az éves átlagos infláció eközben mindössze 2,1% volt, így a nyugdíjpénztári részvényportfóliók reálhozamai 5-8% körüli értékeket mutatnak!
Milyen tényező növelheti még a befektetés hozamát?
A fenti számítások során nem vettük figyelembe, de a nyugdíjcélú megtakarítások egyik legfőbb előnye az elérhető állami támogatás. Jelenleg három konstrukció (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás) esetében van lehetőség arra, hogy a megtakarító személyi jövedelemadó-visszatérítésben részesüljön. A visszatérítés az adott évi befizetések 20%-ával megegyező összeg, például évi 240 000 forint megtakarítása esetén évi 48 000 forint. Ezzel együtt még jobban járhattak azok, akik a fenti nyugdíjpénztári részvényportfóliókat választották.
Abban az esetben, ha valaki nem rendelkezett induló tőkével, de havonta 20 000 forintot befektetett a portfóliók valamelyikébe, az állami támogatás kihasználásával 3,7-4,7 millió forintra tehetett szert. Így a megtakarításának évesített hozama már 11-15% között alakult, szemben a 2,1%-os inflációval, ami 9-13% körüli reálhozamnak felel meg!
Mire számíthatunk a következő években?
Könnyen elképzelhető, hogy az előttünk álló évtizedben 2,1%-nál lényegesen magasabb lesz az éves infláció. Továbbá kialakulhatnak olyan világgazdasági helyzetek, válságok, amikor a részvénytúlsúlyos portfóliók gyengébb teljesítményt produkálnak. Az MNB ugyanakkor rámutat, hogy 15 éves távon a szektor 2-4 százalékos reálhozamot tudott felmutatni. Tehát a 2008-as és 2020-as válságok ellenére is érdemben (akár 35-80%-kal) növelhették a pénzük értékét a nyugdíjpénztári befektetők. A befektetés tehát kockázattal jár, de a hosszú távú tapasztalatok szerint a hozam sem marad el.
Kik azok, akiknek nyugdíjcélra kell megtakarítaniuk?
A nyugdíjmegtakarítások lehetővé teszik, hogy idős korunkban kiegészítő jövedelmet biztosítsunk magunknak az állami nyugdíjon felül. 2020-ban a magyar átlagnyugdíj kb. havi 150 000 forint volt, azaz nyugdíjba vonulás után fel kell készülnünk a jövedelmünk drasztikus csökkenésére. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a vállalkozók, például a kata adózást választó réteg. Ma már több mint 1,5 millió ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de nagyon sokan még semmilyen lépést nem tettek az öngondoskodás irányába. Fontos, hogy minél korábban kezdjük a megtakarítást, annál inkább kihasználhatjuk a kamatos kamat jótékony hatását. Például 35 éves korban elkezdve havi 20 000 forint befizetésével mai értéken akár 15 millió forintot is összegyűjthetünk idős korunkra.
A nyugdíjcélú megtakarítások összehasonlításában segítséget nyújt a Bankmonitor kalkulátora!
