Varga Mihály pénzügyminiszter a május 25-én tartott kormányinfón többek között azt is említette, hogy a kormány jövőre 6 százalékos inflációval számol. Ez egy nagyon érdekes adat, különösen annak fényében, hogy az MNB március végén még 3-5 százalék közé várta a 2024-es átlagos áremelkedést. De milyen hatása lehet a valamelyest magasabb drágulásnak? Erre kerestük a választ.
A május 25-ei kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter úr a jövő évi költségvetésről és gazdasági várakozásokról osztott meg számos információt. Elhangzott az is, hogy a kormány a következő évre 6 százalékos áremelkedést vár. Ez annak fényében érdekes tény, hogy a jegybank legutóbbi előrejelzésében a 2024-es évre még 3-5 százalékos áremelkedés szerepelt.
Azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy március vége óta – akkor jelent meg az utolsó jegybanki előrejelzés – sok minden történt, ami a várakozásokat befolyásolja. Könnyen elképzelhető, hogy a jegybank következő elemzésében a 6 százalékos érték szerepel majd. Ránézésre az MNB eddigi várakozása és a kormány számai között nincs is olyan jelentős különbség, de ha a dolgok mögé nézünk, akkor a két százalékpontos eltérés már nem tekinthető olyan csekély differenciának.
De milyen hatása lehet a magasabb inflációnak a mindennapi bevásárlásoknál tapasztalható emelkedő kiadások mellett?
Hirdetés
Hirdetés
Nagyobb nominális hozam érhető el az állampapírokkal
Elsősorban mindenki az inflációkövető prémium állampapírra (más néven PMÁP) gondolhat. A konstrukció kamata az előző év inflációjához kötött, azt növelik meg egy kamatprémiummal. Értelemszerűen a magasabb 2024-es infláció azt eredményezheti, hogy a papír 2026-ban esedékes kamatkifizetése is magasabb lesz.
De mégis mennyit extra nyereséget jelenthet ez a magasabb infláció, az eddigi 4 százalékos várakozáshoz képest? (Ez az MNB 3-5 százalékos várakozásának középértéke.) Nézzük meg ezt egy példán keresztül. Tételezzük fel, hogy valaki a papír indulásakor 10 millió forintot fektetne be a 2031/I PMÁP-ba. A papír az infláció felett 1 százalék kamatprémiumot fizet ki. (A 2031/I PMÁP júniustól érhető el, jelenleg még pár napig egy másik sorozat vásárolható meg, arról itt írtunk, hogy érdemes-e még sietni a befektetéssel.)
Az induló kamatszint adott, évi 15,5% – időarányosan 14,99% -, hiszen az a tavalyi év 14,5 százalékos áremelkedésén alapul. Az idei évre elfogadtuk az MNB 15-19,5 százalékos inflációs várakozását, ennek középértéke 17,3%, így jött ki a jövő évi 18,3%-os kamatszint. Ezt követően bemutattuk az MNB által várt 4 százalékos és a kormány által prognosztizált 6 százalékos áremelkedéssel is a papír teljesítményét. A későbbi években elfogadtuk, hogy teljesül az MNB inflációs célja, azaz a 3 százalékos áremelkedés.
Nem csak az inflációkövető prémium állampapírra gyakorol hatást a magasabb infláció, a Babakötvény kamata is az éves áremelkedéstől függ. A jelenleg elérhető sorozat az infláció felett 3% kamatprémiumot fizet. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy a 2025. február és 2026. február közötti időszakban 7, vagy 9 százalék lesz a papír éves kamata.
Azt fontos kihangsúlyozni, hogy számszerűleg a nyereség emelkedik, de ez reál értelemben nem jelent extra hasznot, hiszen több árut nem tudnánk vásárolni a nagyobb profitból. Hiszen a magasabb infláció miatt az árak is megemelkednének.
Mi lesz a hitelkamatokkal, ha lassabban csökken az infláció?
Az idei év végére egyszámjegyű áremelkedést vár mind a kormány, mind a jegybank. Jó eséllyel a jövő év elején is valahol kicsivel 10 százalék alatt lesz az éves drágulás mértéke. Így nézve a teljes 2024-es évre még úgy is reális lehet a 6 százalékos átlagos áremelkedés, ha jövő év végére az infláció visszatérne a kívánt 3 százalékos szintre.
De mit eredményezhet a hitelek tekintetében az áremelkedés kicsivel lassabb ütemű mérséklődése? Jó eséllyel a pénzpiaci hozamok is lassabban mérséklődnének, márpedig ezen mutatók nagy mértékben befolyásolhatják a kölcsönök kamatszintjét. Vagyis jó eséllyel az új hitelek ára sem fog olyan szintre csökkenni, mint a 2021-ben. (Vagy legalábbis lassabban juthatunk el arra a szintre.)
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hitelkamatok a jelenlegi szinten maradnának. Egy évtizeden át fix kamatozású lakáshitelt jelenleg 8,5-9,0 százalékos kamat mellett találhatunk. Két évvel ezelőtt egy hasonló hitelt 3% alatti kamat mellett is igényelhettünk. Jó eséllyel a piaci jelzáloghitelek kamata valahol a két szint közé érkezhet meg jövő év végére, a pontos kamat természetesen nagy mértékben függ majd attól, hogy az infláció ténylegesen milyen gyorsan csökken vissza a kívánt szintre.